A nem pénzügyi jelentéstétel szabályozása magyarországon

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok részére előírja, hogy a beszámolójuk részeként tegyenek közzé nem pénzügyi jelentést. Ebben a jelentésben ki kell térjenek a környezeti, társadalmi és etikai politikáikra, eredményeikre és kockázataikra. Jelen kutatásunk során vizsgáljuk a vonatkozó uniós és magyar jogszabályokat, valamint a fent említett rendeletben ajánlott nemzetközi beszámolási kereteket, mint például a GRI, IIRC, illetve az SASB. Célunk, hogy elméleti kereteket jelöljünk ki későbbi empirikus kutatásunkhoz, mely során, tartalomelemzési módszertant alkalmazva, azt fogjuk vizsgálni, hogy egyes magyar tőzsdei vállalkozások hogyan felelnek meg az Európai Uniós rendeletnek

COVID-related disclosure practices of Hungarian entities

The pandemic has brought unexpected challenges to businesses as they need to cope with the impact of the virus on their sales performance and face the information need of their stakeholders at the same time. Our study aims to discover the COVID-related risk disclosure practices of Hungarian, publicly listed sample entities in the annual statements prepared for the year 2020. Based on what we have found, the disclosure practices of Hungarian listed entities is quite heterogeneous, there are great differences in the extent of communication with the stakeholders

Innovation and Sustainability: Disclosure Practices of Hungarian Pharmaceutical Companies

Today, innovation and sustainability are issues that organizations need to address when they compose their strategies. Moreover, it is not enough to align these with organizational objectives, it is also necessary to inform the stakeholders about the firms’ attitude towards R&D&I and its connection with sustainability. The tool for this communication – besides the narrative parts of traditional financial statements – is voluntary reporting. This paper presents an empirical research about the disclosure practices of dominant actors of the Hungarian pharmaceutical industry: the aim of the content analysis is to discover items related to innovation and sustainability in the mandatory and voluntary reports issued by companies. This is done in order to support planned future research aiming to compare the disclosure practices of different reporting environments. We concentrate on the Hungarian market at this initial phase because our first aim is to come up with a list of items to search for in financial statements. Results show that the reporting practices of the sample firms are determined by the requirements of the Hungarian Accounting Act. Voluntary reporting and voluntary disclosure were found only in case of the sole public entity in the sample, which presented the highest scores. Another important finding is that the two areas of our interest were not interlinked in the statements, so companies did not report on the sustainability aspects of their research practices

A vállalkozások közzétételi gyakorlatának elméleti megközelítése

A vállalkozások közzétételi gyakorlata folyamatosan változott az elmúlt évtizedekben a változó jogi, gazdasági és társadalmi környezet hatására. Egyre több kutatás foglalkozik a közzétételi motivációs tényezőkkel, valamint a vállalati információk közlésével foglalkozó elméletekkel (érdekhordozói elmélet, megbízó-ügynökelmélet, jelzéselmélet, legitimitás elmélet). Tanulmányunkban kísérletet teszünk ezen ösztönző tényezők csoportosítására, valamint bemutatjuk a fenti elméleteket

Változások a vállalati fenntarthatósági jelentések szabályozásában

Napjainkban egyre több figyelem fordul a vállalatok tevékenységeinek környezeti és társadalmi hatásai, valamint etikus magatartása felé. Számos cég kommunikál a pénzügyi adatokon felül nem pénzügyi információkat – környezeti, társadalmi, etikai, vállalatirányítási, illetve szellemi tőkével kapcsolatos közzétételként – egyedi, vagy integrált jelentés formájában. A 2014/95/EU rendelet (NFRD – Non-Financal Reporting Directive) már a 2017. üzleti évtől kezdődően kötelezővé tette nem pénzügyi jelentések készítését a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók egy részének, azonban nem érte el a kívánt hatást, így az Európa Tanács 2022 év végén jóváhagyta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvet (CSRD – Corporat Sustainabilty Directive). Az új szabályozás bővíti a jelenleg hatályban lévő NFRD személyi hatályát az összes tőzsdén jegyzett vállalkozásra, valamint az összes nagyvállalatra. Kötelező lesz továbbá a fenntarthatósági információk könyvvizsgálata, valamint a jelentéseket egységes, az Európai Bizottság által közzétett standard szerint kell majd publikálni. Az új jelentéseket olyan digitális formában kell közölni, mely biztosítja a „gépi olvashatóságot”. Az új irányelv tehát nem csak a közzétételre kötelezettek körét bővíti, hanem részletesebb, standardizált és ellenőrzött adatok publikálását követeli meg. Az új szabályozás szerinti első jelentések várhatóan 2025-ben fognak megjelenni. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk, hogy az új szabályozás milyen kihívások elé állítja a gazdálkodókat, valamint kitérünk arra is, hogy az akadémiai szféra számára milyen kérdéseket, jövőbeni kutatási irányokat vetnek fel ezek a változások