A vidéki térségek térszerkezetének elemzése a közforgalmú közlekedési kínálat alapján, 2018-2020 = Analysis of the spatial structure of rural areas based on the public transport offer, 2018–2020

A kétrészes tanulmány első része azt vizsgálja, hogy hazánk vidéki térségeiben, a járásbeli települések és a járásközpontok között munkanapokon milyen erősségű a közforgalmú közlekedési kapcsolat. Ezt a napi járatpárszám és a menetidő segítségével elemzi a szerző, külön ismertetve a közvetlen és az átszállásos eljutási lehetőségeket. A 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kutatás nem tesz különbséget a vasúti és az autóbuszos elérhetőség között, azokat együttesen vizsgálja. A második rész különböző elemzési módszerek segítségével járja körbe a témakört. Amíg az első rész áttekintő jellegű és a tárgyalt témába vezeti be az olvasót, addig a második már külön kutatási kérdések mentén részletesebben elemzi a vidéki térségek közforgalmú közlekedési kapcsolatát. = The two-part study presents a general overview of the public transport intencity in the districts of the rural areas in the relation between the given settlement and the district centre. The study examines, among others, the strength of the public transport connection between the municipalities of the district and their district centres on working days. The author analyses this relationship using the number of daily services / routepairs and travel times, describing the direct and the transfer options separately

A vidéki térségek közforgalmú közlekedési hálózatának elemzése a járásközponthoz fűződő kapcsolat alapján, 2018–2020 = Analysis of the public transport network of rural areas based on the connection to the district center, 2018–2020

Jelen tanulmány a vidéki térségekben található járások közforgalmú közlekedési kapcsolatait mutatja be a járásközpont és az adott járásbeli település viszonylatában. A tanulmány többek között azt vizsgálja, hogy ha az adott járásbeli település nem a saját járásközpontjához vonzódik, akkor mely település képezi számára a vonzásközpontot a közforgalmú közlekedés tekintetében. A kérdés megválaszolásához jelen tanulmány összetettebb módszereket is alkalmaz (például Zimpel-mutató segítségével történő elemzés). A tanulmány végén a szerző az ismertetett módszerek alapján kirajzolódott minták segítségével a valós közforgalmú közlekedési vonzáskörzeteket is meghatározza. = The second part of this two-part study presents the public transport relations of the districts in the rural areas in the relation between the given settlement and its own district center. This study examines, inter alia, that if a settlement within a given district is not attracted to its own district center, which settlement fulfils the role of the center in public transportation. To answer this question, the author presents more complex methods (eg. Zimpel index), too. At the end of the study, the author also determines the real public transport catchment areas with the help of the samples drawn on the basis of the methods described above

A vidéki térségek közforgalmú közlekedési hálózatának fejlődése Magyarországon a kezdetektől a XXI. század elejéig = Development of the public transport network of rural areas in Hungary from the roots until the beginning of the 21st century

A tanulmány célja a hazai vidéki térségek közforgalmú közlekedéssel való ellátottságának áttekintő bemutatása, a közúti és a vasúti személyszállításra fókuszálva. Ez a felosztás gyakorlatilag a Volán társaságok és a MÁV szolgáltatásait jelenti, a többi szereplő jelenléte a piacon jelképesnek tekinthető. A tanulmány a vasúti és a közúti személyszállítást együttesen kezeli, bemutatva a két alágazat piaci szerepét és annak változásait az elmúlt száz év öt különböző időszakaszában. A két alágazat versenye és együttműködése, kiegészítő és/vagy helyettesítő szerepe létezésükkel egyidős. A vasúti technológia korábban jelent meg, és forradalmi változásokat okozott a helyváltoztatásokban, a közúti közlekedés térnyerésével, először az autóbusz, majd a személygépkocsi elterjedésével azonban a vasút szerepe – a vidéki területeken – jelentősen lecsökkent, néhol meg is szűnt. A regionális vasúti hálózat fejlődése, elsősorban gazdasági okokból, már XX. század első harmadában megállt. A század második fele a világon szinte mindenütt a regionális személyszállítás visszaszorulását hozta el, mely a személyszállításra használt vasúti pályahálózat hosszának csökkenésében is tükröződött. A folyamat Magyarországon elsősorban a hetvenes években, valamint 2006-2009 között ment végbe. A vonatokat jellemzően autóbuszok pótolták, és ennek – a költségmegtakarítás mellett – jelentős szociológiai hatásai voltak. 2010 óta a vasúti közlekedés hazánkban újra a közlekedéspolitika fókuszába került, jelentős fejlesztések zajlanak, a mellékvonalak sorsa azonban hosszú távon rendezetlen. A vasúti és autóbusz-közlekedés fokozottabb összehangolására, az egységes kínálat kialakítása érdekében számos intézkedés történik, a két alágazat egyre kevésbé versenytársa egymásnak, kiegészítő szerepük erősödik

Utasok fedélzeti tevékenységeinek vizsgálata ingázás és távolsági utazás során

Az utazás közben végzett tevékenységek köre a kommunikációs eszközök és az internetelérés gyors terjedése miatt teljesen átalakult. E tevékenységeket egy vállalat naponta ingázó és rendszeresen nagy távolságra utazó munkavállalói körében, kvalitatív kutatási módszerek (kérdőív és két fókuszcsoport keretében, összesen 18 fő részvételével) vizsgáltuk, hogy meghatározzuk a fő jellemzőiket és a kapcsolódó utazási szokásokat. A résztvevők változatos tevékenységeket végeznek utazás közben, és nem egyértelműen foglaltak állást arról, hogy a munkába járás idejét munka- vagy szabadidőnek tekintik. A vizsgálat tapasztalatai alapján a járművek kialakításával, a személyszállítási szolgáltatással kapcsolatos, valamint a munkaadókra vonatkozó javaslatokat fogalmaztunk meg