A külföldi vállalatok kutató-fejlesztő tevékenysége Magyarországon = Research and development activity of the foreign companies in Hungary

I. téma: Az egyetemek és a vállalatok együttműködése a K+F-ben, különös tekintettel a külföldi vállalatokra. - A KKK és RET programok lezárulta után a kapcsolati háló bővült. - A területi szerveződések közötti különbségek: kimutatható volt a győri eset egyedisége. - Az egyetemek részéről általános jellemző volt, hogy a külföldi vállalatokkal való együttműködés ritka és esetleges volt, de azok a külföldi vállalatok, amelyek a programokban részt vettek, már korábban is erős és sokszálú magyar kapcsolatokkal rendelkeztek. II. téma: A külföldi K+F kihelyezése Magyarországra - Továbbszélesedett a multinacionális vállalatok K+F kihelyezése, az elmúlt években Kína került előtérbe, míg a kelet-európai országok megtartották jól induló pozícióikat. - A kevésbé fejlett országokba kihelyezett K+F tevékenység elsősorban a magasan képzett munkaerőt használja fel, főleg a fejlesztés, kevésbé az alapkutatások területén. - Jelenleg is a fejlett világon belül zajlik a K+F kihelyezés, de emellett megjelent nem csak a fejlettből a fejlődőbe, hanem a fejlődő országokból kiáramló K+F is. - A gazdasági válság differenciáltan hatott a multinacionális vállalatok K+F kihelyezésére, volt ahol növelték ezt a tevékenységet, míg másutt visszafogták. - Magyarországon bár 2004 óta minden mutató esetében a magyar vállalatok erősödését és a külföldiek szerepgyengülését lehet tapasztalni, a külföldi tőke még mindig szinte egyedülálló súllyal rendelkezik a magyarországi kutatás-fejlesztésben. | I. R&D cooperation between universities and enterprises (with a particular attention on foreign enterprises) - Following the conclusion of the KKK and RET programmes the relationship networks expanded. - Differences between regional organisations: The circumstances in Győr were specific. - Cooperation with foreign enterprises was rare and sporadic. In contrast, foreign companies which took part in the programmes had already maintained strong Hungarian relationships on several levels. II. Hungary in the changing R&D strategy of MNEs - The internationalisation of R&D activities by MNEs has been enlarging, China became more and more important, while Eastern-Europe has maintained its advantageous position. - The R&D activities settled in developing and Eastern-European countries by MNEs use the talented, highly educated labour particularly, mainly on the field of development activities. - The internationalization of R&D is going on mainly between the countries of developed world, but a new tendency has been emerged: the firms of the developing countries (example of China is in our research) begin to conduct their R&D abroad. - The internationalisation of R&D activities by MNEs has been influenced by the economic crises differently: there were examples of increasing R&D activities. - In Hungary the role of the foreign capital in the business R&D remained outstanding, although its proportion of the total R&D has been weakening since 2004

Relevance of α-defensins (HNP1-3) and defensin β-1 in diabetes.

Elevated HNP1-3 levels in diabetes are independent of DEFA1/DEFA3 copy numbers, but GG genotype of C-44G SNP in DEFB1 gene may result in decreased defensin β-1 production

A szívritmuszavarok és a myocardiális repolarizáció mechanizmusainak vizsgálata; antiaritmiás és proaritmiás gyógyszerhatások elemzése = Study of the mechanism of cardiac arrhythmias and repolarization, antiarrhythmic and proarrhythmic drug action

A kardiovaszkuláris betegségek és azon belül is az életet veszélyeztető kamrai és pitvari aritmiák a fő halálozási okok közé tartoznak a fejlett ipari országokban, de Magyarországon is. Ezzel összhangban, a jelen kutatási projekt is a különböző életet veszélyeztető aritmiák megelőzésének a lehetőségét, és a különböző gyógyszerek antiaritmiás és proaritmiás hatásainak a kutatását tűzte ki célul. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy kísérletes diabetes mellitusban mind kutyán, mind nyúlon az IKs áram és következményesen a repolarizációs rezerv csökkenése következik be amely emberben vélhetően hozzájárulhat e betegségben észlelt hirtelen szívhalál kockázat növekedéséhez. Molekuláris biológiai vizsgálatokban sikerült feltérképeznünk az emberi szívizom különféle ioncsatornáinak denzitását is. A proaritmiás gyógyszerhatások elemzésére újszerű módszert dolgoztunk ki, amelynek gyógyszerbiztonsági klinikai jelentősége és hasznosulása várható. A projekt teljesítése során további új ismereteket szereztünk a Na+/Ca2+ cseremechanizmus (NCX) repolarizációban betöltött szerepét illetően. In vivo kutya kísérletekben vizsgáltuk a peroxynitrit és gap junction csatornák szerepét az ischaemiás prekondicionálásban. Ezek az eredmények várhatóan hozzájárulnak egyrészt a szívizomzat élettani, kórélettani (aritmia mechanizmusok) ismereteinek a gyarapításában, másrészt új és biztonságos antiaritmiás terápiák kifejlesztéséhez. | Cardiovascular diseases, including life threatening ventricular and supraventricular arrhythmias, are the leading causes of mortality in industrialized countries and also in Hungary. In harmony with this, the major goal of the project was to investigate the mechanisms involved in cardiac repolarization and in antiarrhythmic and proarrhythmic drug actions. Representing important findings during the project, we established that in experimental diabetes mellitus the IKs potassium current is down-regulated resulting in the attenuation of repolarization reserve which may contribute to the increased proarrhythmic risk of diabetic patients. Using molecular biological methods we have analyzed the transmembrane ion channel densities of the human heart. To assess proarrhyhtmic drug side effects we developed a novel method which can be expected to contribute to better prediction of proarrhythmic risk in both preclinical and clinical safety pharmacology investigations. During the project, we have gained further insights regarding the role of NCX in the cardiac repolarization process. In in vivo studies we have investigated the possible role of peroxynitrite and gap junctions in ischaemic preconditioning. These results can be expected to help to better understand the physiology and pathophysiology of cardiac muscle, and arrhythmias, and should significantly contribute to the development of safer and more effective antiarrhythmic treatment modalities

Ionic mechanisms limiting cardiac repolarization-reserve in humans compared to dogs.

The species-specific determinants of repolarization are poorly understood. This study compared the contribution of various currents to cardiac repolarization in canine and human ventricle. Conventional microelectrode, whole-cell patch-clamp, molecular biological and mathematical modelling techniques were used. Selective IKr block (50–100 nmol l−1 dofetilide) lengthened AP duration at 90% of repolarization (APD90) >3-fold more in human than dog, suggesting smaller repolarization reserve in humans. Selective IK1 block (10 μmol l−1 BaCl2) and IKs block (1 μmol l−1 HMR-1556) increased APD90 more in canine than human right ventricular papillary muscle. Ion current measurements in isolated cardiomyocytes showed that IK1 and IKs densities were 3- and 4.5-fold larger in dogs than humans, respectively. IKr density and kinetics were similar in human versus dog. ICa and Ito were respectively ∼30% larger and ∼29% smaller in human, and Na+–Ca2+ exchange current was comparable. Cardiac mRNA levels for the main IK1 ion channel subunit Kir2.1 and the IKs accessory subunit minK were significantly lower, but mRNA expression of ERG and KvLQT1 (IKr and IKsα-subunits) were not significantly different, in human versus dog. Immunostaining suggested lower Kir2.1 and minK, and higher KvLQT1 protein expression in human versus canine cardiomyocytes. IK1 and IKs inhibition increased the APD-prolonging effect of IKr block more in dog (by 56% and 49%, respectively) than human (34 and 16%), indicating that both currents contribute to increased repolarization reserve in the dog. A mathematical model incorporating observed human–canine ion current differences confirmed the role of IK1 and IKs in repolarization reserve differences. Thus, humans show greater repolarization-delaying effects of IKr block than dogs, because of lower repolarization reserve contributions from IK1 and IKs, emphasizing species-specific determinants of repolarization and the limitations of animal models for human disease

Cotranslational protein assembly imposes evolutionary constraints on homomeric proteins

Cotranslational protein folding can facilitate rapid formation of functional structures. However, it might also cause premature assembly of protein complexes, if two interacting nascent chains are in close proximity. By analyzing known protein structures, we show that homomeric protein contacts are enriched towards the C-termini of polypeptide chains across diverse proteomes. We hypothesize that this is the result of evolutionary constraints for folding to occur prior to assembly. Using high-throughput imaging of protein homomers in vivo in E. coli and engineered protein constructs with N- and C-terminal oligomerization domains, we show that, indeed, proteins with C-terminal homomeric interface residues consistently assemble more efficiently than those with N-terminal interface residues. Using in vivo, in vitro and in silico experiments, we identify features that govern successful assembly of homomers, which have implications for protein design and expression optimization

Aortoiliacalis stenoocclusiv betegség fedett sztentekkel végzett endovascularis ellátásával szerzett kezdeti tapasztalataink

Bevezetés: A komplex aortoiliacalis stenoocclusiv betegségek kezelésének megoldását hagyományosan a nyitott műtéti technikák jelentik. Napjainkban azonban a kisebb perioperatív megterheléssel járó endovascularis vagy hibrid beavatkozások – mint például a fedettsztent-implantáció – is megoldásként szolgálhatnak, amelyekkel akár aortobiilia- calis, akár aortobifemoralis áthidalások kiválthatók. Célkitűzés: A vascularis centrumunkban végzett ortoiliacalis fedett sztent implantációk korai eredményeinek elemzése. Módszer: A 2019. november 1. és 2021. szeptember 30. között prospektíven regisztrált, konszekutív, aortoiliacalis fedett sztent implantációján átesett betegek adatainak retrospektív elemzését végeztük. Rögzítettük a betegek de- mográfiai és preoperatív egészségügyi adatait, a perioperatív szövődményeket, emellett a pre- és posztoperatívan megállapított Rutherford-stádiumot és boka-kar indexet. Vizsgálatunk elsődleges végpontja a perioperatív mortalitás, illetve az egyéves túlélés és elsődleges nyitva maradás, míg másodlagos végpontja a boka-kar index, illetve a Rutherford-stádium változásának és az amputációs rátának a megállapítása volt. Elemzésünkhöz Kaplan–Meier-analízist és Wilcoxon-féle ’signed-ranked’ tesztet használtunk. Eredmények: Vizsgálatunkba 36 beteget vontunk be. Az átlagos utánkövetési idő 12 ± 6,9 hónap volt. 72,2%-ban (n = 26) TASC C–D klasszifikációjú aortoiliacalis elváltozás miatt végeztünk beavatkozást, 44%-ban (n = 16) kritikus alsó végtagi ischaemia miatt, 64%-ban (n = 23) percutan punkcióból. A kórházban töltött napok száma átlagosan 5 ± 7 nap volt. Perioperatív vérzéses szövődmény 4 (11,1%), reoperáció 6 (16,6%) esetben fordult elő. Perioperatív halálozás nem történt. Az egyéves túlélés 94,3%, az elsődleges nyitva maradás 91,4% volt. A betegek posztoperatív Rutherford-stádiuma (3. [2.] vs. 1. [1.]; p<0,001) és boka-kar indexe (0,4 [0,55] vs. 1 [0,4]; p<0,001) szignifikánsan javult a preoperatívhoz képest. Nem tervezett major amputációt nem végeztünk. Következtetés: Az aortoiliacalis stenoocclusiv betegségek kezelésében fedett sztentek használatával jelentős klinikai javulás mellett kedvező perioperatív mortalitás, egyéves túlélés és elsődleges nyitva maradás, illetve elfogadható perioperatív morbiditás érhető el. Ez az eljárás megfelelő alternatívája lehet a nyitott műtéti megoldásoknak

Relevance of α-defensins (HNP1-3) and defensin β-1 in diabetes.

Elevated HNP1-3 levels in diabetes are independent of DEFA1/DEFA3 copy numbers, but GG genotype of C-44G SNP in DEFB1 gene may result in decreased defensin β-1 production