Az érzelmi munkát befolyásoló tényezők. Érzelmi munka az onkológiában = Factors Affecting Emotional Labour Emotional Labour in Oncology

Az érzelmek társas létünk alapjai. Az elfogadható érzelmek köre kultúránként, nemenkét, életkoronként más és más. Az élet számos területén a nem adekvát érzelmek kimutatása illeszkedési problémákhoz vezet. Ezért a legtöbb foglalkozáshoz kapcsolódnak implicit, vagy explicit érzelmi megnyilvánulásokra vonatkozó normák. A dolgozók adekvát érzelmi megnyilvánulásai növelik a munkavégzés hatékonyságát, csökkentik a közvetlen irányítás szükségességét és visszaszorítják a személyközi problémákat. A valós érzelmek munkahelyi elvárásoknak való megfelelés érdekében történő megváltoztatását a szakirodalom érzelmi munkának nevezi. Az érzelmi munkának három típusa létezik. Amennyiben a munkavállaló spontán érzelmei megegyeznek a tőle elvártakkal, őszinte érzelmi munkáról beszélünk. Ha a spontán érzelmeket meg kell változtatni a szervezeti előírásoknak való megfelelés érdekében, akkor az egyén dönthet az érzelmek megváltoztatása mellett (mély érzelmi munka), de megteheti, hogy nem érzelmeit, csak a felszíni jegyeket, érzelmi megnyilvánulásokat változtatja meg (felszíni érzelmi munka). Minél nagyobb az elvárt és valós érzelmi állapotok közötti diszkrepancia, annál több energiát kell az érzelmi munkába fektetni. Az érzelmi munka egyik legfontosabb jellemzője az érzelmi disszonancia, ami az elvárt és valós érzelmi állapotok közötti eltérést jelenti. Ez a diszkrepancia számos negatív következményt vonhat maga után. A szakirodalom leggyakrabban az érzelmi munka és a kiégés, a munkával való elégedetlenség, az alacsony önértékelés, a szerep és én-idegenség, az érzelmi kimerültség, a depresszió, a munkahelyi stressz, a hiteltelenség érzés, valamint a fizikai betegségtünetek kapcsolatát taglalja. Az érzelmi munka azonban nem csak a szervezetek számára kívánatos. A szervezeti, társas elvárásoknak való érzelmi megfelelés ugyanis előre jelezhető érzelmi megnyilvánulásokhoz vezet, csökkenti a zavarba ejtő személyközi helyzetek esélyét, és növeli a személyes hatékonyság érzetét, valamint a munkával való elégedettséget. Doktori kutatásom célja az volt, hogy feltárja az érzelmi munka és az azt befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat, ezáltal lehetővé téve a munka elvárásainak leginkább megfelelő emberek kiválasztását, az érzelmi munka káros hatásainak megelőzését, és a pozitív hatások gyakoriságának növekedését. Annak érdekében, hogy az érzelmi munka folyamatát, és egyénre gyakorolt hatásait alaposan feltárjam, olyan vizsgálati alanyokat kerestem, akik mindennapi munkájuk során fokozottan ki vannak téve érzelmi elvárásoknak. A segítő foglalkozásúak csoportján belül az onkológiában dolgozókra esett a választásom, mert az általuk vizsgált és kezelt betegek szorongása, halálfélelme, a hozzátartozók anticipált gyásza, valamint a betegek elvesztése fokozott érzelmi megterhelést jelent számukra. Vizsgálati eredményeim arra engednek következtetni, hogy a személyiségvonások és az érzelmi intelligencia szintje ugyan döntően befolyásolja az egyén által választott érzelmi munka típusát (felszíni, vagy mély érzelmi munka), de nem segít annak egyénre gyakorolt hatását előre jelezni. Ezzel szemben a szervezeti tényezők szoros kapcsolatot mutattak az érzelmi munka egyénre gyakorolt hatásaival. Mivel kutatásom nem szakma-specifikus jellemzőket azonosított az érzelmi munka következményeit meghatározó faktorokként, hanem a szervezeti jellemzőket fontosságára hívta fel a figyelmet, eredményeim, reményeim szerint, nem csupán az onkológiában dolgozók érzelmi munkájának megkönnyítéséhez adnak támpontokat, de útmutatással szolgálnak a segítő-foglalkozásúak és, általánosságban, az érzelmi munkát végzők terheinek csökkentéséhez is

Are we Ready for Smart Cities?

Smart cities are an emerging phenomenon, which is not only called for by their inhabitant’s needs, but also by the more and more pressuring external factors, such as global economic slowdown, the increasing scarcity of resources and climate change. While smart cities are to increase the quality of life of the people, often the people themselves are not ready, not smart enough for them. Technology readiness is an important factor of technology adaptation; hence it is the basis of whether people are looking forward to smart cities or are rather afraid of them. In the current article, the readiness of people in an international sample is assessed with the help of a questionnaire, but the understanding of their choices is enriched by cultural and economic background data stemming from two representative international surveys, namely the Cultural Dimensions research of Geert Hofstede and the Global Entrepreneurship Monitor data. The results presented in the article are in line with the international literature but are enriching the existing body by combining the socioeconomic and cultural aspects in the interpretation of individual choices

Emotional labour and its consequences in health-care setting

The psychosomatic consequences of emotional labour are numerous. However, the most often debated one is burnout. Employers, through enforcing emotional norms onto employees expose their employees to emotional exhaustion, and in the long run depersonalization. Nevertheless, not all levels of emotional labour are equally detrimental. Surface acting, and repressing of genuine emotions in particular had the most negative consequences according to the research data of 171 health care practitioners. Faking emotional displays different from the ones genuine emotions would induce also had its harmful outcome decreasing the respondents’ sense of personal performance. On the other hand, the satisfaction with life of those, who mostly displayed their genuine emotions, was rather lower than that of those, who faked emotional displays according to social/organisational expectations.emotional labour, burnout, health-care, oncology

A szervezeti biztonság és a munkahelyi stressz kapcsolata

For ages, the literature of organisational safety and security has focused exclusively on threats stemming from the surrounding of the organisation, and has been targeted on the “bulletproof” protection of the organisation as a plant, a technical or informatical architecture and not as a complex socio-technical entity. With the spread of the holistic organisational approaches the internal focus – emphasising the role of individuals and groups within the organisation – of the organisational security has gained ground; however the aim at 100% security still remained. Even the newest concept of organisational security – the security culture – endeavours to eradicate safety threats from the life of organisations. Present paper – on the basis of international literature on stress and its effects – intends to point out that this approach of organisational security fails to take into consideration an important factor, namely the lack of stress and hence abundance of motivation, arousal intent and energy on the organisational actors’ side

Health Care Workers at Risk

Health-care workers are at extreme risk not only of psychological but somatic disorders as well. Present paper - while presenting the outline of the poor situation of physicians and health-care professionals - strives to enumerate circumstantial factors that induce the probability of negative physical and biological consequences as well as occurrence and extent of burnout. It also aspires to cite all those features that can help diminish these negative outcomes.

A biztonsági kultúra = Security culture

The problem of organisational safety and security exists ever since organisations do. Each era had its own defence, security and coping strategy for crisis situations. The aim of present article is to introduce and explore the various approaches of organisational safety. Besides the short description of the managerial and HR approach of organisational safety and security, safety culture, as a possible solution is presented. The paper is structured in a way that endeavours to display, how the weaknesses of one approach led to the emergence of the next theory. However, it is also presented that safety culture, although being the state-of-the-art solution, still has its deficiencies and has a wide space for further development

A bizalom hatása a munkaerő-piaci helyzetre = Trust and its effects ont he labour market

Trust is an interpersonal phenomenon, which is hard to capture since it has various definitions across disciplines. In present paper trust is analysed as a social phenomenon that determines the functioning of societies and the embedded organisations. After a short review of international research data and the relevant results of the European Social Survey (2017) the preliminary data of a research financed through the New National Excellency Program are presented. According to the findings of the research, the members of the Z generation are even less trusting than their older peers are; which is an important fact, since they have other motivators than the members of X and Y generation had. As the results indicate, organisations and mainly superiors need to adapt to the expectations of the new generation on the labour market. Trust is a central notion of this change. Leaders should transform their style to meet the requirements of a trusting organisational culture. By doing so, they will not only reap the benefits of interpersonal trust, such as creativity, innovativeness, increased efficiency and commitment, but can create a comparative advantage for their companies on the labour market

A bizalom és a társaság kapcsolata és annak hatása a döntéshozatalra

Social embeddedness, and the perceived level of social support are essential elements of the decision making. They influence the individual’s choices and decisions in a number of ways. One of them is via trust, and its effect on decisions. Hence, present paper tackles the topic of trust from the aspect of uncertainty and decisions made under uncertain conditions, where trust and social embeddedness are crucial factors of the equation. The aim is not only to present relevant international literature of the topic, but to investigate the actual and factual relation of these variables. Hence a research on a sample of 269 university students have been made to explore the effect social embeddedness has on the perceived level of social support and the students’ behaviour regarding uncertainty and trust

A biztonsági kultúra szerepe a vezetői döntések támogatásában = The role of safety culture in supporting the leaders' decision making

Organisational safety and security has always been an important aspect when creating and developing organisational systems and processes. However, increased regulation and control of processes do not always serve as secure means of protection against threats on organisational safety and security, since most of the time they are issued post hoc, after the security incident has occurred and hence are not able to provide aid to decision makers when the specific incident occurs. Present paper endeavours to assess safety incidents and their management as a decision making process and intends to prove that in such cases, under unpreceded circumstances the best possible mean of providing guidance (not necessarily on a cognitive level) is the organisational culture. Safety culture is capable of influencing the organisational members' perception, values and alertness and hence makes adequate decisions - supporting the survival and prosperity of the organisation - even in case of non-precedential unique problem situations possible