Genetikai rizikó és szülői gondozás a dezorganizált kötődés hátterében = Genetic risk and maternal behaviour in the development disorganized attachment in infancy

A korai kötődés az utód és a gondozó(k) között kialakuló tartós, személyspecifikus kapcsolat. Alacsony társadalmi rizikó esetén 1 éves csecsemők 15-20 százaléka a normális kötődési viselkedés összeomlását, dezorganizált (D) kötődést mutat stressz helyzetben az anya jelenlétében. A D kötődés összefügg későbbi viselkedési problémákkal, pszichopatológia kialakulásával. E kötődési típus hátterében mind a gondozói viselkedés, mind az újszülöttkori temperamentum hatását kimutatták. Munkacsoportunk elsőként genetikai rizikófaktort, a D4 dopamin receptor gén két polimorfizmusát azonosította. A jelen kutatásban újabb genetikai hatást (a katekol-O-metiltranszferáz génjének polimorfizmusát) tártunk fel. Sikeresen meghonosítottuk az atipikus anyai viselkedés azonosítására szolgáló AMBIANCE kódrendszert, és kapcsolatot mutattunk ki az atipikusság valamint a csecsemőkori D kötődés között. A kötődés szempontjából rizikó allélek jelenléte az anyai genotípusban az anyai atipikussággal függött össze. A D kötődést az anyai atipikusság és a csecsemő genotípus additív módon prediktálta. Természetes gondozási helyzetben és oltás során megfigyelt anyai viselkedés nem mutatott kapcsolatot a csecsemőkori D kötődéssel, az anya genotípusának hatását azonban ezeknél a viselkedéseknél is megfigyeltük. Sikeresen bővítettük a dezorganizált kötődést prediktáló tényezőket részben a korábban kimutatott kapcsolatok replikálásával, részben tudomásunk szerint elsőként azonosított összefüggések feltárásával. | Early mother-infant attachment is an enduring person-specific relationship. In low social risk samples, 15-20 percent of 12-month-old infants show disorganized (D) attachment, a collapse of the normal attachment behaviour under stress in the presence of the mother. D-attachment is related to later childhood and adolescent behaviour problems, psychopathology. Both caregiver behaviour and neonatal temperament has been linked to the development of D attachment. Our team has first identified a genetic risk factor, 2 polymorphisms in the D4 dopamine receptor gene. In the current project, we showed the influence of yet another genetic factor, a polymorphism in the catechol-O-methyltransferase gene. The AMBIANCE coding scheme was successfully introduced in Hungary and maternal atypical behaviour was identified. The link between D-attachment and atypical maternal behaviour was replicated in our sample. The presence of the alleles conferring risk for D-attachment in the maternal genotype was linked to maternal atypicality. D attachment was significantly predicted by atypical behaviour and infant genotype in an additive fashion. Maternal behaviour in a naturalistic setting and during inoculation was not related to infant D. However, maternal genotype seems to influence these behaviours as well. Our previous model predicting D-attachment was successfully expanded also by factors which -to our knowledge- are novel to the field

A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával = Associations of childhood behaviour problems with genetic variations in dopaminergic and serotonergic neurotransmission

Kutatásunkban a kora gyermekkori viselkedési problémák kialakulását befolyásoló tényezők vizsgálatát tűztük ki célul. A kedvezőbb stratégiai döntéseket hozó gyerekek hosszabb ideig várakoztak a jutalomra és gyorsabban mozgósították a figyelmüket. Az orientáció sebessége negatívan korrelált a negatív affektivitással. Több hiperaktív viselkedés gyengébb kivitelező figyelemmel járt együtt. Több problémával jellemzett gyermekek rövidebb ideig várakoztak a jutalomra. Mind a megfigyelt, mind a kérdőívvel mért viselkedéseknél sikeresen írtunk le molekuláris genetikai asszociációkat. A stratégiai döntéshozatallal és a jutalomkésleltetéssel kapcsolatban elsőként írtuk le gyermekeknél a monoaminerg rendszer genetikai variabilitásának hatását. A várakozásnak megfelelő hatásokat mutattunk ki a kivitelező figyelem, az agresszió és impulzivitás terén. A részben közös genetikai hatások rávilágítanak a különböző viselkedések idegélettani szabályozásában megmutatkozó átfedésekre, ami hozzájárul a fenotípusok korrelációjának magyarázatához. A temperamentum stabilitása várakozásainknak megfelelően mérsékelt, de a változás mintázata összefüggést mutatott a viselkedési problémákkal. A korai pozitív emocionalitás és figyelem protektív, míg a negatív emocionalitás inkább rizikótényező a fejlődés szempontjából. Noha vártuk a kötődés (disz)kontinuitásának hatását, ezt nem tudtuk kimutatni sem a viselkedés normális variabilitásával, sem pedig a gyermekkori viselkedési problémák tüneteivel kapcsolatban. | Children better at making strategic decisions waited longer for rewards and were faster at alerting their attention. Efficiency of orienting was negatively correlated with negative affectivity. More hyperactivity was associated with longer reaction times to conflicting stimuli. Children with higher total problem scores were able to wait only shorter for rewards. Variables derived from both observation and questionnaires showed significant genetic associations. To our best knowledge, we were first to describe the influence of polymorphisms in dopaminergic and serotonergic genes on strategic decision-making and delay of gratification in children. Genetic associations were as expected for executive attention, impulsivity and aggression. Associations of the same genes with different behaviours shed light on overlaps in the neurophysiological regulation, thus contributing the explanation of correlations between phenotypes. According to expectations, stability of temperament over time was moderate, but the pattern of change was related to the development of behaviour problems. Early positive emotionality and attention seem to act protectively, whereas early negative emotionality seems to be a risk factor for later development. Although we expected an effect of (dis)continuity of attachment quality, it has not proved significant either on behaviours within the normal range, or on symptoms of behaviour problems

Validation of the Mothers’ Object Relations Scales Short-form (MORS-SF)

A 14-item questionnaire, MORS-SF, was developed in a previous study to assess mothers’ representations of their infants. It was found to have good psychometric properties, being sufficiently reliable and internally valid to enable the further validation of the instrument with additional independently collected datasets. This paper reports the successful validation of MORS-SF against other measures in both the original Hungarian and British samples and also in new samples in both countries, showing predicted relationships with other measures in the original and the independent validation datasets. It is concluded that this is a valid tool, with uses in research and health practice

Ulcerative proctitis: an update on the pharmacotherapy and management.

Introduction: Ulcerative colitis (UC) presents as proctitis in approximately a quarter of the patients. It may progress into left-sided or extensive colitis in up to 50% of cases upon long-term follow-up.Areas covered: Currently available data on ulcerative proctitis are summarized and critically reviewed. Extensive literature search (MEDLINE) was performed to identify relevant articles up to March 2014.Expert opinion: The short-term goal of the treatment in UC is to induce remission, whereas long-term goals are to maintain remission and prevent disease progression. Topically administered 5-aminosalicylates (5-ASA) and corticosteroids are effective in the treatment of proctitis, although they seem to be underused in everyday practice. Locally administered 5-ASA preparations are more effective than oral compounds. The combination of topical and oral 5-ASA and steroids should be considered for escalation of treatment. Refractory patients should be re-evaluated to exclude for compliance failures, infections or proximal disease extent. True refractory or steroid-dependent patients may require immunomodulators or biological therapy. Alternative medicine can be used complementarily, while experimental approaches are reserved for patients failing conventional medication. Proctocolectomy may be the last resort of treatment. Upon long-term, 5-ASA maintenance treatment is indicated in all UC cases to prevent relapse and disease progression

Validation of the Mothers’ Object Relations Scales Short-form (MORS-SF)

A 14-item questionnaire, MORS-SF, was developed in a previous study to assess mothers’ representations of their infants. It was found to have good psychometric properties, being sufficiently reliable and internally valid to enable the further validation of the instrument with additional independently collected datasets. This paper reports the successful validation of MORS-SF against other measures in both the original Hungarian and British samples and also in new samples in both countries, showing predicted relationships with other measures in the original and the independent validation datasets. It is concluded that this is a valid tool, with uses in research and health practice

Genetikai hatások a korai kötődés fejlődésében

Bowlby elmélete megjósolta, és a következő évtizedek számos empirikus vizsgálata bizonyította, hogy a korai kötődési viselkedés különféle mintázatainak megjelenését elsősorban a gondozói viselkedés érzékenységének eltérései okozzák. Metaelemzések szerint azonban ezek csak harmadát magyarázzák a kötődési viselkedés varianciájának. A gondozási környezet mellett az 1990-es években felmerült a csecsemők egyéni jellemzőinek, pl. temperamentumának befolyása is a kötődés fejlődésére. A molekuláris genetikai módszerek fejlődése a genetikai vizsgálatok érzékenységének növekedését eredményezte, és 2000-ben kutatócsoportunk publikált elsőként a csecsemőkori kötődés egyéni változatosságának hátterében álló specifikus génhatásokról. Tanulmányunkban áttekintjük, hogy a humán genom projekt eredményeinek köszönhetően miként bővült tudásunk az elmúlt 15 év során. Az áttekintett kutatások fő kérdései, hogy a környezeti tényezők mellett mely gének mely változatai gyakorolnak befolyást a csecsemők kötődési viselkedésére, ezek hogyan befolyásolják a kötődés egyéni változatosságát, s milyen kölcsönhatásban lehetnek a környezeti tényezőkkel. Áttekintjük a bizonyítékokat, amelyek azt sugallják, hogy az idegrendszerben kifejeződő bizonyos gének különböző változatai hozzájárulhatnak a gondozói környezetre való eltérő csecsemőkori érzékenységhez (gén−környezet kölcsönhatások), továbbá hogy a gondozói viselkedés korai eltérései különbözőképpen befolyásolhatják egyes, a kötődés fejlődésében fontos gének működését (epigenetikai hatások). | Bowlby’s theory of attachment predicted, and subsequent empirical research has confirmed, that the development of different patterns of early attachment behaviour primarily depends on variations in the sensitivity of caregiving. However, according to meta-analyses, these caregiving variations account for only a third of the variance in infants’ attachment behaviour. From the 1990s, it has been increasingly recognised that infants’ individual characteristics, such as their temperaments, may influence the development of attachment. Methodological advances in the field of molecular genetics have increased the sensitivity of genetic studies and, in 2000, our research group was the first to publish evidence of specific genetic effects underlying the individual variability of infant attachment behaviour. Below, we review the recent advances in knowledge arising from emerging findings of the Human Genome Project. The main questions addressed by the studies reviewed concern variants of specific genes that may affect infants’ attachment behaviour. They also address the nature of the genetic influences and their potential interplay with environments. We review evidence suggesting that different alleles of specific genes that are preferentially expressed in the brain may contribute to infants’ differential susceptibility to the caregiving environments (gene-environment interactions), and also that early differences in caregiving may differentially influence the expression of genes that are important for attachment development (epigenetic effects)

Changes in the mosaic-like water surfaces of the Lake Velence as reflected by reed periphyton studies

Long term changes of the reed cover of the Lake Velence (12 years) were summarised for this paper, with emphasis on the results of investigations in 1989 and 1990. Ont he basis of the analyses it appeared that the water surface of the lake had lost its former mosaic-like character, which was primarily caused by intensive reed harvesting. Due to the scarcity of water since 1989, the salinity of the lake was increasing, as indicated by the increasing relative abundance of Chaetoceros muelleri as well as other factors. Scarcity of water also explains that algal fields detached from the basement are getting wide-spread even in protected areas (still preserving the water quality characteristic of the dark brown water surfaces), especially species of filamentours blue algae

A kötődési kapcsolatok stabilitása gyermekkorban = Stability of attachment relationships in childhood

Alacsony szociális rizikójú családokkal folytatott longitudinális vizsgálatunkban elsőszülött gyermekek kötődési kapcsolatainak állandóságát ill. változását, valamint ezek feltételezett korrelátumait elemeztük. A csecsemőkorban megfigyelt anya-gyermek kötődési minőség nem bizonyult stabil mintázatnak sem 1 és 4, majd 4 és 6, sem 1 és 6 éves kor között. Az anyához való kötődés változása elsősorban a fiú gyermekeket érintette, akik egyik életkori összehasonlításban sem mutattak stabil kötődési mintázatot. A lány gyermekek csoportjában ugyakkor folytonosságot találtunk mindhárom mérési időpont között a biztonságos vs. bizonytalan anyai kötődés tekintetében. Az anya-gyermek kötődési kapcsolat kevésbé optimális irányba történő változásának hátterében a gyermek nemét (fiú) és a kumulatív környezeti stresszt (súlyos betegségek, halálozások, szeparációk, stb.) azonosítottuk rizikófaktorként. Az anyához való kötődéssel ellentétben az apa-gyermek kötődési biztonság jelentős stabilitást mutatott 1,5 és 7,5 éves kor között. Kimutattuk, hogy a 6 éves korban anyjukhoz biztonságosan kötődő gyermekek jobbak az érzelmek felismerését és megnevezését vizsgáló feladatban, míg az apához való kötődés minősége ezt nem befolyásolta. Bővítve korábbi felfedezésünket a gyermekek DRD4 genotípusa és az 1 éves kori dezorganizált (D) kötődés kapcsolatáról, jelen kutatásban kimutattuk, hogy ez a genotípus a 4 és 6 éves kori D kötődés megjelenésében, valamint életkori állandóságában is szerepet játszik. | The present research investigated continuity and change in attachment relationships of firstborn children from infancy to childhood in a low-social-risk sample. For the whole sample, no longitudinal stability of mother-child attachment security was found from 1 to 4, from 4 to 6, or from 1 to 6 years. Changes in mother-child attachment mainly concerned boys, who did not show stable attachment patterns over time in any age contrasts. In the group of girls, however, security of attachment to the mother proved stable across all assessment periods. Male sex and cumulative life stress (serious illnesses, major losses, separations, etc.) were identified as risk factors for unfavourable change in mother-child attachment from infancy to childhood. In contrast to mother-child attachment, significant continuity in father-child attachment security was found from 1.5 to 7.5 years. We showed that 6-year secure attachment to the mother was associated with children?s better performance in recognition and labelling of emotions, while quality of attachment to the father was not related to the ?emotion task?. Expanding our previous findings on the association between child DRD4 genotype and 1-year disorganised (D) attachment, the present study showed that this genotype also influences the occurrence of D attachment both at 4 and 6 years of age, and its stability over early childhood