Is Nymphaea lotus var. thermalis a Tertiary relict in Europe?

Nymphaea lotus L. is a tropical and subtropical species of waterlilies with an African distribution. A conspicuous satellite occurrence can be found in Europe in a thermal spring in NW Romania. This population (treated as var. thermalis (DC.) Tuzson) received much attention as a potential Tertiary relict in the flora of Europe, although its relict vs. planted nature has been part of great debate among scholars during the last 200 years. We revisit this question by using molecular phylogenetic methods to estimate the timing of divergence of this species, and put this population into a phylogeographic context by comparing it to samples coming from the whole area of the species. By using sequences of the nuclear and the plastid genome, we reconstructed the phylogeographic relationships within N. lotus with a haplotype network building approach, that identified a genetically distant lineage in western Africa, which we relate to N. zenkeri Gilg, the sister species of N. lotus. All the populations of N. lotus s.str. displayed genetic distance between each other except for the Egyptian and Romanian populations. On our dated phylogeny of the subgenus Lotus the separation between N. lotus and its sister species was found to be younger than the end of the Tertiary (1.26 Mya). These results clearly refute the Tertiary relict status of the European population of N. lotus

Seed mass, hardness, and phylogeny explain the potential for endozoochory by granivorous waterbirds

Field studies have shown that waterbirds, especially members of the Anatidae family, are major vectors of dispersal by endozoochory for a broad range of plants lacking a fleshy fruit, yet whose propagules can survive gut passage. Widely adopted dispersal syndromes ignore this dispersal mechanism, and we currently have little understanding of what traits determine the potential of angiosperms for endozoochory by waterbirds. Results from previous experimental studies have been inconsistent as to how seed traits affect seed survival and retention time in the gut and have failed to control for the influence of plant phylogeny. Using 13 angiosperm species from aquatic and terrestrial habitats representing nine families, we examined the effects of seed size, shape, and hardness on the proportion of seeds surviving gut passage through mallards (Anas platyrhynchos) and their retention time within the gut. We compiled a molecular phylogeny for these species and controlled for the nonindependence of taxa due to common descent in our analyses. Intact seeds from all 13 species were egested, but seed survival was strongly determined by phylogeny and by partial effects of seed mass and hardness (wet load): species with seeds harder than expected from their size, and smaller than expected from their loading, had greater survival. Once phylogeny was controlled for, a positive partial effect of seed roundness on seed survival was also revealed. Species with seeds harder than expected from their size had a longer mean retention time, a result retained after controlling for phylogeny. Our study is the first to demonstrate that seed shape and phylogeny are important predictors of seed survival in the avian gut. Our results demonstrate that the importance of controlling simultaneously for multiple traits and relating single traits (e.g., seed size) alone to seed survival or retention time is not a reliable way to detect important patterns, especially when phylogenetic effects are ignoredPeer reviewe

Lipid Profiles of Autophagic Structures Isolated from Wild Type and Atg2 Mutant Drosophila

Autophagy is mediated by membrane-bound organelles and it is an intrinsic catabolic and recycling process of the cell, which is very important for the health of organisms. The biogenesis of autophagic membranes is still incompletely understood. In vitro studies suggest that Atg2 protein transports lipids presumably from the ER to the expanding autophagic structures. Autophagy research has focused heavily on proteins and very little is known about the lipid composition of autophagic membranes. Here we describe a method for immunopurification of autophagic structures from Drosophila melanogaster (an excellent model to study autophagy in a complete organism) for subsequent lipidomic analysis. Western blots of several organelle markers indicate the high purity of the isolated autophagic vesicles, visualized by various microscopy techniques. Mass spectrometry results show that phosphatidylethanolamine (PE) is the dominant lipid class in wild type (control) membranes. We demonstrate that in Atg2 mutants (Atg2(−)), phosphatidylinositol (PI), negatively charged phosphatidylserine (PS), and phosphatidic acid (PA) with longer fatty acyl chains accumulate on stalled, negatively charged phagophores. Tandem mass spectrometry analysis of lipid species composing the lipid classes reveal the enrichment of unsaturated PE and phosphatidylcholine (PC) in controls versus PI, PS and PA species in Atg2(−). Significant differences in the lipid profiles of control and Atg2(−) flies suggest that the lipid composition of autophagic membranes dynamically changes during their maturation. These lipidomic results also point to the in vivo lipid transport function of the Atg2 protein, pointing to its specific role in the transport of short fatty acyl chain PE species

A premenstruációs tünetegyüttes hatása a maximális és robbanékony erőre női felnőtt jégkorongozók esetében

A premenstruációs tünetek előfordulása nagyon gyakori a nők körében. Kevésbé kutatott terület a premenstruációs tünetek sportteljesítményre való hatása. A kutatás célja, hogy bemutassuk a premenstruációs tünetek előfordulását és hatását a sportteljesítményre, továbbá hogy megtaláljuk a választ arra a kérdésre, hogy a premenstruációs tüneteket észlelő jégkorongozók sportteljesítménye mutat-e különbséget a premenstruációs tüneteket nem észlelő sportolókhoz képest. A kiválasztott 12 versenyszintű, női jégkorongozó esetében meghatározásra került a menstruációs ciklus 4 fázisa: a korai follikuláris, a késő follikuláris, a középluteális fázis és a késő luteális (premenstruációs) fázis. A négy fázisban került sor a robbanékony erő és maximális izometriás izomerő mérésére. Szignifikáns különbséget találtunk a premenstruációs tüneteket nem tapasztaló alanyok különböző menstruációs fázisainak robbanékony ereje között. Az erőkifejtés és a robbanékony erő értékei a különböző csoportokban, illetve a csoporton belül változó tendenciát mutatnak. A kutatás eredményei alapján további vizsgálatokra van szükség a ciklus változásainak mélyebb megértéséhez

A premenstruációs tünetegyüttes hatása a maximális és robbanékony erőre női felnőtt jégkorongozók esetében

A premenstruációs tünetek előfordulása nagyon gyakori a nők körében. Kevésbé kutatott terület a premenstruációs tünetek sportteljesítményre való hatása. A kutatás célja, hogy bemutassuk a premenstruációs tünetek előfordulását és hatását a sportteljesítményre, továbbá hogy megtaláljuk a választ arra a kérdésre, hogy a premenstruációs tüneteket észlelő jégkorongozók sportteljesítménye mutat-e különbséget a premenstruációs tüneteket nem észlelő sportolókhoz képest. A kiválasztott 12 versenyszintű, női jégkorongozó esetében meghatározásra került a menstruációs ciklus 4 fázisa: a korai follikuláris, a késő follikuláris, a középluteális fázis és a késő luteális (premenstruációs) fázis. A négy fázisban került sor a robbanékony erő és maximális izometriás izomerő mérésére. Szignifikáns különbséget találtunk a premenstruációs tüneteket nem tapasztaló alanyok különböző menstruációs fázisainak robbanékony ereje között. Az erőkifejtés és a robbanékony erő értékei a különböző csoportokban, illetve a csoporton belül változó tendenciát mutatnak. A kutatás eredményei alapján további vizsgálatokra van szükség a ciklus változásainak mélyebb megértéséhez. ----- THE EFFECTS OF PREMENSTRUAL SYMPTOMS ON FORCE AND POWER GENERATION CAPACITY AMONG ADULT ICE HOCKEY PLAYERS The premenstrual symptoms are very usual among the womens. The effects of premenstrual symptoms on the sport performance are rarely studied area of the sport science. The aim of our study is to examine the premenstrual symptoms occurance and its effects on the performance. Furthermore to examine the differences in the ice hockey performance on the womens who have premenstrual symptoms and who has not. 12 ice hockey player were take part in the study. We were defines 4 menstrual phases: earley folliular, late follicular, mid luteal, late luteal (premenstrual) phase. The power and the maximal strength were measured during those 4 phases. There was signifficant difference between the different phases on maximum power among the group wich do not experience premenstrual symptoms. The maximum strength and power differences between the groups and within the groups showed only tendencies on the different phases of the cycle. According to our resoults we need more studies to understand the effects of the cycle’s differenent phases on the sport performance