Vidékfejlesztés és mezőgazdálkodás az elmaradott (kis)térségekben = Rural development and agriculture in the underdeveloped regions

Azzal, hogy az Európai Unió (EU) 25 tagállamában a lakosság több mint fele a terület 90 %-át lefedő vidéki területeken él, a vidékfejlesztés életbevágóan fontos politikai terület. A mezőgazdaság pedig továbbra is a vidéki területek legnagyobb használója és kulcsfontosságú tényező a vidék és a környezet minősége szempontjából. Az Európai Unió bővítésével a KAP és a vidékfejlesztés jelentősége és súlya megnőtt. Az EU vidékfejlesztési politikáját a KAP részeként dolgozták ki, a gazdálkodói szektor strukturális problémáit kezelő szakpolitikából egy, a gazdálkodás társadalomban betöltött számos szerepét, különös tekintettel a tágabb vidéki környezetet figyelembe vevő politikává. A jövőbeli vidékfejlesztési politika három kiemelt területre összpontosul: élelmiszergazdaság, környezet, valamint a vidéki gazdaság és vidéki népesség. A vidéki területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében közösségi szinten a mezőgazdaság versenyképességére, a termőföld-hasznosításra és a környezetre, az életminőségre, valamint e területeken a tevékenységek diverzifikálására vonatkozó, korlátozott számú alapvető célkitűzésre kell összpontosítani, figyelembe véve az eltérő körülményeket. | With over half of the population in the 25 Member States of the European Union (EU) living in rural areas, which cover 90 % of the territory, rural development is a vitally important policy area. Agriculture continues to be the largest user of rural land, as well as a key determinant of the quality of the countryside and the environment. The importance and relevance of the CAP and rural development have increased with the enlargement of the European Union. The EU's rural development policy evolved as part of the development of the CAP, from a policy dealing with the structural problems of the farm sector to a policy addressing the multiple roles of farming in society and, in particular, challenges faced in its wider rural context. The future rural development policy focuses on three key areas: the agrifood economy, the environment and the broader rural economy and population. To ensure the sustainable development of rural areas it is necessary to focus on a limited number of core objectives at Community level relating to agricultural competitiveness, land management and environment, quality of life and diversification of activities in those areas, taking into account the diversity of situations

Sokizületű végtagok mozgásának szabályozása: elektro-mechanikus modell

Elkészítettük egy általános matematikai modell koncepcióját és számítógépes szimulációt fejlesztettünk végtagmozgások szabályozására. A modell izomerőket és ízületi elfordulásokat határoz meg a mozgató idegsejtek aktivitásmintái függvényében. Egyrészt az izmokat ingerlő idegi impulzusok frekvenciájából az izmok és a mozgatott végtag biomechanikai jellemzőit figyelembe véve kiszámítjuk, hogy milyen ízületi elfordulások és végtagmozgások jöhetnek létre. Másrészt megoldást kerestünk arra, hogy egy kívánt végtagmozgást generáljunk idegi aktívitás-mintákkal. Ennek a feladatnak elvileg végtelen sok megoldása lehet. A kérdést úgy közelítettük meg, hogy minden ízületet egy hajlító-feszítő izompárral szabályozunk úgy, hogy csak az egyik izom aktív egy adott időpontban. Ezt feltéve fejlesztettünk egy inverz modellt, hogy meghatározzuk a mozgató idegsejt-halmazok olyan ingerlő frekvenciáit, amelyek kivánt ízületi forgásokhoz vezethetnek. Kiszámítottunk lehetséges idegi ingerlő frekvenciákat, amelyek olyan ízületi forgásokat generálnának amilyeneket patkányok úszása és járása során mértek. A mért adatokat a New York University kutatóival közös munka során kaptuk. Tanulmányoztuk a gravitáció hatását a mozgásmintákra és a modell érzékenységét az izomerő-izomhossz kapcsolat és a testtartás változására. Hozzájárulunk neuroprotézisek fejlesztéséhez is gerincsérültek lábának elektromos izomingerlésével, továbbá egészségesek és Parkinson kórosok kar-és kézmozgásának varianciáját is vizsgáltuk. | A concept of a general mathematical model and a computer simulation for controlling limb movements has been developed. The model generates muscle forces and joint rotations as a function of activation patterns of motoneuron pools. Joint rotations and limb movements were computed from given frequencies of the neural impulses that activate the muscles. Biomechanical parameters of the muscles and the actuated limbs were considered. On the other hand we aimed to find neural activation patterns to generate a desired limb movement. This task has infinity of solutions. We approached this problem assuming that each joint were controlled by one flexor-extensor muscle pair and only one member of the muscle pair was active in a given moment. Using this assumption an inverse model has been developed to provide discharge rates of motoneuron pools that lead to the desired joint rotations. Possible motoneuron firing rates were computed from joint rotations measured in rats during swimming and walking. Experimental data were received during a common work with the researchers of the New York University. The effect of gravity on movement patterns and the sensitivity of the model to the change of muscle force-muscle length relations and to the change in posture were analyzed. We participated in developing neuroprostheses by electrical stimulation of leg muscles of spinal cord injured patients, furthermore arm and hand movement variances of healthy and Parkinsonian individuals were studied

Szövegértési teljesítmény a szöveg típusának függvényében

Tanulmányunkban a szöveg típusának a szövegértési teljesítményre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Elemzésünk arra irányul, hogy a szövegtanban jól ismert gyakori szövegtípusok szemantikai/ szintaktikai jegyeinek sora, a szövegszerkezet felépítése miképpen tükröződik a megértés eredményességében

A beszéd digitális korunkban pedagógusjelölt hallgatók értékítéleteinek tükrében

Digitális korunkban nemcsak a mindennapok világában szorult háttérbe az élőszó. Az oktatásban már néhány évvel ezelőtt sem volt „divat” a szóbeliség, sokkal inkább az írásbeliség dominált például a számonkérések alkalmával. Sajnos ez a tendencia napjainkra sem változott. Az írás olyannyira elsődleges a szóbeliséggel szemben, hogy az ún. „beszédes” tárgyakban, mint a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz is visszaszorulóban van a szóbeli feladatok vagy a szóbeli számonkérés aránya. Jól illusztrálja mindezt egy friss kérdőíves felmérés eredménye, amelyben a megkérdezett leendő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok többsége vélekedett úgy, hogy a középiskolai magyar nyelv és irodalmi tanulmányaik során inkább írásbeli kommunikációs gyakorlatokat oldottak meg, és az érveléssel kapcsolatos feladataik is nagyrészt írásbeliek voltak (Laczkó, 2015a). Így nem csoda, ha a jól ismert kép, amely szerint diákjaink nemcsak a kötetlen társalgási témákban, de a kötött szituációkban, az érettségi vizsgákon sem képesek szóbeli feleleteik adekvát tolmácsolására, egyre gyakoribb. Tény, hogy a digitális eszközök teremtette nyelv írásbeli munkáikban is egyre jobban tért hódít, ami indokol(hat)ja az írott nyelvi regiszter normáinak tudatosítását és az írásos gyakorlatokat. Ám nézetünk szerint az írás a legmagasabb rendű kommunikációs tevékenység, ami a beszédet és az olvasást egyaránt feltételezi

Demonstrative pronouns in spatial deixis, discourse deixis, and anaphora

This paper explores the relationship between the use of demonstrative pronouns in deixis and anaphora in the framework of the functional-cognitive theory of language. Part of the international literature suggests that deixis and anaphora cannot be separated from one another (see, in a formal pragmatic framework, Lyons 1977/1989; Levinson 1994), whereas other authors think that those two pragmatic/text linguistic processes are not connected in this manner (see, e.g., the cognitive-functional approach of Marmaridou 2000). The way Hungarian demonstratives work does not support the latter claim. Along with universal characteristics, it can be observed in Hungarian that, in the non-attributive (independent) use of these pronouns, event deixis (a subtype of spatial deixis) exhibits properties that it shares with discourse deixis, whereas discourse deixis leads on to the anaphoric use of demonstratives. In Hungarian, the switchover between the two types of use is clearly associated with perspective; in particular, with the shift from the referential centre to a neutral vantage point