A nemek közötti egyenlőség normái a "gender-ideológia" diskurzusának tükrében

A 2010-es évek elején Európa több országában fundamentalista politikai diskurzus bonta - kozott ki, amely a „gender-ideológia” kifejezéssel jelzett kvázi-fogalom köré szerveződve támadja az európai uniós államok számára mérvadó emberi jogi és esélyegyenlőségi nor - mákat a nemek közötti egyenlőség, illetve a társadalmi nemek kérdéskörének vonatkozá - sában; egyúttal megkérdőjelezve az Európai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ norma - alkotó szerepének legitimitását. A tanulmány annak áttekintésére vállalkozik, hogy milyen diszkurzív keretek között zajlik jelenleg a vita a nemek közötti egyenlőségről – illetve a tár - sadalmi nemekkel kapcsolatos kérdésekről – a keresztény hagyományokkal jellemezhető Európában, illetve a szekuláris alapon működtetett Európai Unió kontextusában, a poszt - szocialista Magyarországra fókuszálva

Identity politics

Identity politics refers to political arguments or movements that cater to the interests, perspectives and concerns of social groups identified mainly on the basis of gender, race, ethnicity, religion, sexual orientation, ideology, nationality, cultural preferences, medical conditions, professions or hobbies. The relationship between identity politics and surveillance is multilayered: surveillance is often seen as a specific management of the relative visibilities and visibility asymmetries; also, the advocacy and the implementation of identity politics-driven policies carry a surveillance potential. Special forms of surveillance come up in the context of ethno-racial identity politics concerning the inherently arbitrary nature of official, politico-legal definitions for groups and membership criteria, and the materialization of free choice of identity

Equality

In discussions concerning the relationship between surveillance and equality, the latter is understood as the lack of discrimination among individuals or social groups. In the context of surveillance, social groups are mainly conceptualized though categorization, based on socially constructed categories and situation-dependent criteria. Some surveillance practices that are relevant from the point of equality are explicitly aimed at surveilling individuals, in other cases surveillance is an unintended consequence. In terms of its effect, surveillance can either be reinforcing or reducing social equality. The relationship between social equality and surveillance most often comes up in the context of law enforcement practices and social policies, and often relates to the phenomenon of intersectionality, that is people, whose social position is determined by the interplay of multiple social disadvantages

A nőket érintő többszörös diszkrimináció és interszekcionális hátrányok elleni fellépés lehetőségei Magyarországon

Az írás fókuszában a többszörös, illetve interszekcionális hátrányok által érintett nőket célzó jogi és közpolitikai intézkedések, civil kezdeményezések állnak, Magyarországi kontextusban. Az állásfoglalás arra hívja fel a figyelmet a többszörös hátrányok, illetve az interszekcionalitás jelensége által érintett nők társadalmi helyzete kapcsán, hogy az antidiszkrimináció eszközeinek hatékony alkalmazása és továbbfejlesztése önmagában nem elegendő