Az IKT társadalmi felhasználásának perspektívái és stratégiái

A recenzió a Springer kiadónál 2005 nyarán ezzel a címmel megjelent angol nyelvű tanulmánykötetet (Perspectives and Policies on ICT in Society) mutatja be. A könyvet az egyik legrégebbi nemzetközi információfeldogozási szövetség, az IFIP (International Federation for Information Processing) „Számítógép és társadalom” bizottságának két tagja szerkesztette. A felkért szerzők regionális bontásban vizsgálják az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos stratégiákat és politikai programokat, majd a legfontosabb etikai és szociális kérdéseket veszik sorra. A tanulmánykötetben helyet kaptak továbbá az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének hatására változó munkahelyek és az ugyancsak változó funkciójú otthon viszonyát elemző írások is

Fapados internetszolgáltató a végeken

A tanulmányban ismertetett és elemzett WiFi falu program az állami, a civil és az üzleti szektorok összefogásával kínál vezeték nélküli internet-hozzáférést és használt számítógépeket a Magyarország leginkább hátrányos helyzetű kistelepülésein élő egyéneknek és családoknak. A program kimondott célja, hogy a térségben élő roma fiatalok mobilizációs esélyeit javítsa a digitális eszközök elterjesztése révén. A tanulmány bemutatja a kezdeményezés célcsoportjának gazdasági és társadalmi helyzetét, és ismerteti az IKT szerepét a vidékfejlesztésben. Az elmúlt évek talán legnagyobb e-befogadási kezdeményezésének társadalmi hatásai ma még nem ismertek, a szerzők ezért forgatókönyvek formájában mutatják be a program lehetséges kimeneteleit

Az Európai Unió e-Inclusion programja és a magyarországi helyzet

A VII. Szociális Informatikai Műhelykonferencián 2007. májusában elhangzott előadás az Európai Unió szociális informatikai politikáját és annak 2007-ig elért eredményeit értékeli. Az eInclusion politika ambiciózus céljait a 2006. évi rigai miniszteri csúcstalálkozó fogalmazta meg. E célok megvalósítása elsősorban az úgynevezett "nyílt koordinációs módszer" segítségével történik, a folyamat monitorozása azonban mind az EU szintjén, mind Magyarországon nehézségekbe ütközik. Hiányoznak az egységes indikátorok és összehasonlítható statisztikai adatok, melyek segítségével a döntéshozók és az érintett érdekcsoportok az Unió minden tagországa és valamennyi leszakadással fenyegetett társadalmi csoportja pontosabban fogalmazhatná meg céljait, és nyomon követhetné azok teljesülését. A tanulmány magyarországi adatokkal illusztrálja, hogy mely területeken ismert összehasonlítható módon az ország "eInclusion-érettsége", továbbá rámutat azokra a területekre, ahol nem áll rendelkezésre ilyen információ

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok az információs társadalomban

A tanulmány a 2005 novemberi Információs Társadalom Szakmai Napokon elhangzott előadás kibővített változata. A szerzők három hátrányos helyzetű csoport – az idősek, a roma származásúak és a kistelepülésen élők – médiafogyasztását és az internethez való viszonyát vizsgálják a World Internet Project adatai alapján. Az elemzés tapasztalataiból kiindulva amellett érvelnek, hogy az egyes társadalmi csoportok felzárkóztatásához pontosan meghatározott egyedi fejlesztési programokra van szükség az IKT területén

Mesterségesintelligencia-narratívák az online médiában : A hazai online hírportálok és közösségimédia-felületek szentimentelemzése a Chat-GPT korszaka előtt = Narratives of artificial intelligence in the online media : Discourse analysis of domestic online and social media before the chatGPT era

E kutatás híreket, illetve közösségimédia-diskurzusok szentimentjeit elemzi a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó hírek szempontjából. A gyűjtés a SentiOne platformján keresztül történt 2020.01.01. és 2023.01.01. között. A teljes adathalmaz cikkekből/posztokból, valamint kommentekből állt. A korpusz 59 681 db cikket és posztot, valamint 144 192 db kommentet tartalmaz. A negatív kifejezések említési aránya összességében alacsonyabb, mint a pozitívaké; a kommentben leképeződő visszhangok inkább semleges vagy negatív hangvételűek. Míg főleg a szakmai tematikájú oldalaknál a pozitív jelzők aránya a magasabb, egy kisebb, jellemzően konspirációs teóriákat feldolgozó oldalcsoport tartalmaiban a negatív jelzők dominálnak. A cikkekre adott reakciókból három megosztó témaklaszter rajzolódik ki: 1) etika, jog, adatvédelem, 2) nemzetközi kapcsolatok, 3) állami szféra, egyetemek és MI. A kommentek 76%-a semleges, 15%-a negatív és mindössze 9%-a pozitív. A legjellemzőbb pozitívan kommentelt tartalmak például a kutatói-szakmai munkák elismeréséről szóló hírek. A negatívan kommentelt tartalmak rangsorában kirajzolódnak a társadalmi-politikai (főképp külpolitikai) és a technológiai (főképp emberellenességgel kapcsolatos) félelmek. This study analyzes sentiments in the Hungarian news and social media on the topic of artificial intelligence (AI). The data was collected between 01/01/2020 and 01/01/2023. The data set consisted of 59,681 articles/posts and 144,192 comments. Overall, the mention rate of negative terms is lower than that of positive terms; the reflections in the comments tend to be neutral or negative in tone. While the proportion of positive comments is higher in sources focusing on professional perspectives, negative comments dominate the reactions to a smaller group of pages that typically deal with conspiracy theories. Three different topic clusters can be derived from the reactions to the articles: 1) ethics, law, and privacy, 2) international relations, 3) public sector, universities and AI. The most frequent content with positive comments is, for example, news about the recognition of the work of researchers and professionals. In the realm of content getting negative comments, various socio-political and technological fears stand out

The automatization of social media communication - Exploring the development of bot codes on GitHub and the use of open-source bots on Twitter

The production and deployment of social media bots signal the emergence of new political economies that redistribute agency around new technological actors. This has implications for marketing, political action and even private lives. Yet, we have very little systematic knowledge about how bots are produced, and how open-source developers use collaborative platforms for sharing their code online. In my PhD research project, I proposed a novel way to study Twitter bots by examining both the open-source bot codes on GitHub and the bots deployed on Twitter. Traditionally, research projects have examined bots as black boxes and attempted to “reverse engineer” the algorithms behind automated accounts. Instead, I tracked bots to their source code on GitHub and connect the algorithm (code) running behind the bot to data about bot activity on a social media platform. By using this approach, I combined data about automated accounts deployed on a social media platform with the source code behind those same bots – this creates a unique lens on bots and provides important insights about how they were produced and how they operate. Combining API-based, data driven research with a classic social science approach helps to understand current practices of developing bots and deploying them on online social media platforms. As part of my PhD research, I examined bot repositories on GitHub and conducted a survey with the same bot developers to gain further insights into the nitty-gritty of writing bot code, including the most important challenges during the development phase and major barriers to deploying and operating bots on Twitter over an extensive period of time. The survey results also shed light on the motivations behind creating automated social media accounts. I also studied how programmers deploy their bots on Twitter and how other, mostly human, users react to the bot activity. The final part of my thesis contributes to a typology of open-source social media bots by systematically examining bot codes shared on GitHub and the activity of some of these bots on Twitter in tandem. My dissertation contributes to scientific knowledge about open source Twitter bots in two distinct ways. First, it provides a framework to study both the development and the use of open source bots on Twitter. Secondly, it explores the practices of developing open source bots and shed lights on the motivation behind developing Twitter bots, the long-term use of such bots including the challenges of running bots for an extensive period of time and the bots contribution to the Twitter eco-system

Az első számítógép használata a családban - Az informatikai ismeretek átadásának kalákán alapuló modellje

INST: L_11