A gazdaságok jövedelmének és a mezőgazdaság üzemszerkezetének várható változása 2010-ig

Kiadványunk arra kereste a választ, hogy az SPS rendszer bevezetésével párhuzamosan milyen változások várhatók a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségében és a termelés szerkezetében

A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei 2016 = Results of the Farm Accountancy Data Network in 2016

1. Az egy hektárra jutó árbevétel és az üzemi költségek hasonló arányban (10 és 9 százalékkal) növekedtek, ugyanakkor a közvetlen támogatások mértéke is (9 százalékkal) nőtt. Így a mezőgazdaság jövedelmezősége 13 százalékkal lett magasabb. 2. Ötéves jövedelemstagnálás után az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye jelentősen (15 százalékkal) növekedett. A 160,64 ezer forint hektáronkénti jövedelem 2016-os árakon számítva rekordméretű. 3. A társas gazdaságok egy hektárra jutó adózás előtti eredménye (66,12 ezer forint/hektár) 2 százalékkal csökkent, ami az inflációt is figyelembe véve a 2008-as szintnek felel meg. A mezőgazdasági beruházások volumene újra csökkent, 7 százalékkal esett vissza. Legnagyobb mértékben (17 százalékkal) a gépberuházások csökkentek. A termelők továbbra is csak a legszükségesebb beruházásokat hajtják végre, sok esetben a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében meghirdetésre került beruházási pályázatok eredményére várnak. Ha a földvásárlást a beruházások között nem vesszük figyelembe, akkor a nettó beruházás értéke már negatív, azaz a mezőgazdasági vállalkozások a pótló beruházásokat sem hajtották végre. 4. A földárak növekedése 2016-ban sem torpant meg: a szántóterület ára 5,6 százalékkal emelkedett (746 ezer forint/hektárra). Ezzel közel megegyező mértékben (5 százalékkal) növekedtek a földbérleti díjak is. = 1. The revenue per hectare and the unit cost increased to a similar extent (by 10 per cent and 9 per cent respectively), while direct subsidies expanded by 9 per cent. Therefore, the profitability of agriculture had risen by 13 per cent. 2. Profit before taxes of individual farms recovered from a 5-year period of stagnation and it had increased significantly (by 15 per cent). The income per hectare calculated on price base of 2016 reached its record high level (164,640 HUF per hectare). 3. Profit before taxes of corporate farms suffered a 2 per cent decline (66,120 HUF per hectare), which is taking the inflation rate in account equal to the recorded level in 2008. The value of investments decreased once more by 7 per cent. The biggest decline (17 per cent) was recorded regarding investments in machinery. Farmers undertook only the necessary investments. In several cases they were expecting the results of tendering procedures in connection of the Rural Development Program. If land purchases as investments were not counted, then the value of net investments performs negative, i.e. agricultural farms did not invest even in replacement of assets. 4. The increase of land prices also continued in 2016: arable land increased in price by 5.6 per cent (746,000 HUF per hectare). Land rent fees also grew by 5 per cent

A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei 2018 = Results of the Farm Accountancy Data Network in 2018

Az elemzéshez a Tesztüzemi Információs Rendszer 2018. évi adatait használtuk fel. Az adatgyűjtés összesen 2146 mintaüzemet fog át. A tesztüzemi minta segítségével reprezentált és vizsgált 116 ezer gazdaság az összes regisztrált gazdaság által használt földterület 95,3 százalékát művelte, illetve az összes standard termelési érték 94,4 százalékát állította elő. A tesztüzemi rendszer minta adatait a 2016-os Gazdaságszerkezeti Összeírás adataival súlyoztuk. Az egy hektárra jutó árbevétel nem változott, míg az üzemi költségek 8 százalékkal növekedtek, ugyanakkor az egy hektárra jutó közvetlen támogatások mértéke 5 százalékkal nőtt. Így a mezőgazdaság jövedelmezősége az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték alapján vizsgálva a tavalyi rekord eredménnyel megegyező mértékű 2018-ban. = For the report, we used the 2018 data of the FADN. The data collection covers the result of 2146 sample farms. The sample represents 116 thousand agricultural holdings that utilise 95.3 per cent of the total agricultural area and produce 94.4 per cent of the total SO. The data of the FADN sample were weighted on the basis of the results of the Farm Structure Survey 2016. The revenue per hectare stagnated, while the unit cost decreased by 8 per cent, however, direct subsidies went up by 5 per cent. Therefore, the profitability of agriculture is at the same level as in the previous year

A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei 2017 = Results of the Farm Accountancy Data Network in 2017

Az elemzéshez a Tesztüzemi Információs Rendszer 2017. évi adatait használtuk fel. Az adatgyűjtés összesen 2171 mintaüzemet fog át. A tesztüzemi minta segítségével reprezentált és vizsgált 116 ezer gazdaság az összes regisztrált gazdaság által használt földterület 95,3 százalékát művelte, illetve az összes standard termelési érték 94,4 százalékát állította elő. A tesztüzemi rendszer mintaadatait a 2016-os Gazdaságszerkezeti Összeírás adataival súlyoztuk. Az egy hektárra jutó árbevétel nem változott, míg az üzemi költségek 2 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a közvetlen támogatások mértéke 4 százalékkal nőtt. Így a mezőgazdaság jövedelmezősége a nettó hozzáadott érték alapján vizsgálva 14 százalékkal lett magasabb, ami rekorderedmény. Ebben a számviteli évben nemcsak a gazdaságok jövedelmi és vagyoni helyzetének elemzésével foglalkoztunk, hanem bemutattuk az ammóniakibocsátás becslésére vonatkozó első eredményeinket. = For the report we used the 2017 data of the FADN. The data collection covers the results of 2171 sample farms. The sample represents 116 thousand agricultural holdings that utilise 95.3 per cent of the total agricultural area and produce 94.4 per cent of the total SO. The data of the FADN sample were weighted on the basis of the results of the Farm Structure Survey 2016. The revenue per hectare stagnated, while the unit cost decreased by 2 per cent, however direct subsidies went up by 4 per cent. Therefore, the profitability of agriculture rose by 14 per cent compared to the previous year. In this accounting year not only the income and financial situation of the enterprises was analyzed, but also the first outcomes provided by the estimation of ammonia emission was carried out

A különböző típusú üzemek jövedelmét befolyásoló tényezők vizsgálata és nemzetközi összehasonlítása

A kutatás arra kereste a választ, hogy melyek azok a – részben a döntéshozó által befolyásolható – tényezők, amelyek a jövedelmezőségre a legnagyobb hatást gyakorolják. Áttekintettük a legjobban és a legrosszabbul gazdálkodó üzemek sajátosságait, és megpróbáltuk felderíteni a sikeres gazdálkodás okai közül azokat, amelyek az üzemek pénzügyi adataival és termelési szerkezetével számszerűsíthetők. Ezután mind az átlagos, mind a sikeres hazai üzemeket összevetettük más EU-tagországok hasonló termelési szerkezetű gazdaságaival, és megvizsgáltuk, hogy milyen területeken vannak a hazai gazdálkodóknak lemaradásaik vagy versenyelőnyeik

Prospects for the Agricultural Income of European Farming Systems - Summary Results

This study analyses the potential evolution of agricultural income and the viability of selected farming systems in the Czech Republic, Hungary, Latvia, Poland, and Romania under different Common Agricultural Policy (CAP) implementation scenarios. The assessment of the pre-Accession situation (2001-2002) reveals low economic viability and accumulation capacity for most of the farming systems considered. The study finds large negative wage gaps compared to the EU-15 average, as well as large differences among the countries analysed. Post-Accession prospects for agricultural income for the farming systems analysed are examined up to 2013. Three hypothetical policy scenarios are developed, simulating the effects of various policy alternatives on the NI/WU of the farming systems analysed. Overall, the study produces new evidence of a positive impact of the implementation of the 2003 CAP (the Single Farm Payment Scheme only) on agricultural income in selected New Member States/Candidate Countries. It also shows that, in the countries studied, the full removal of policy support at this stage of reform would harm the viability of the farming systems examined. However, targeted redistribution of policy support towards the weaker components of the farming structure would improve agricultural income