Szén-dioxid hosszútávú elhelyezésére potenciálisan alkalmas alföldi üledékes kőzetsorozatok fúrásadatainak elemzése

Mára elfogadottá és közismertté vált, hogy a klímaváltozás jelenségének fő oka az üvegházgázok légköri koncentrációjának megnövekedése. Ezek közül elsősorban a CO2 arányának növekedése jelentős. Az ipari forradalom óta levegőbeli koncentrációja 280 ppm-ről (ppm - milliomodnyi térfogatrész) 380 ppm-re ugrott (1. ábra). Ez a Föld átlaghőmérséklet növekedését vonta maga után, az ipari forradalom óta, globális átlagban 0,6°C-ot (hazánkban ez várhatóan 1,5-1,8 °C lesz 2025-ig) (VAHAVA, 2008). A CO2 részarányának növekedése további lokális és globális problémák forrása. Ezek a szélsőséges éghajlati események (hurrikánok, árvizek, viharok, hőhullámok) gyakoriságának és intenzitásának növekedése, amelynek eredményképpen fokozódik a talajerózió (sárlavinák), növekszik a felszín alatti vizek mennyisége és megváltoznak áramlási viszonyai. Emellett nő a földcsuszamlások, jégesők valószínűsége, amelyek a korábban említett hatásokkal együtt a mezőgazdasági termelést és az ivóvíz ellátást komolyan veszélyeztethetik (IPCC, 2007). További veszélyforrás lehet az, hogy a megemelkedett CO2 koncentráció és hőmérséklet megváltoztatja az egyes kártevők, kórokozók fejlődési sebességét, illetve a kiváltott tünetek jellegét és mértékét (Csete et al., 2007). Ez a változás a megváltozott körülmények miatt a cserélődő növény- és állatállományra különösen kockázatos lehet. Ilyen például a kullancsok számának növekedése, ezzel együtt a Lyme-kór és agyhártyagyulladás kockázatának növekedése (WHO, 1990). Mindezen emberiségre nézve közvetlen hatások mellett, a közvetetten kárósító jelenségek is megfigyelhetők. Ilyenek: felszíni és felszín alatti vizek elsavasodása, a bioszféra egyedszámának és faji diverzitásának csökkenése, a tengerszint megemelkedése. Ezen hatások csökkentésére született meg 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv, amely elsőként mondta ki az antropogén eredetű CO2 emissziójának csökkentését. A megállapodás szerint 2012-ig az 1990-es szinthez képest 5,2%-kal kell csökkenteni a CO2 kibocsátást. Ennek fő eszköze kell, hogy legyen az energia szektor átalakítása, megújuló energiaforrások elterjesztése és a hatékonyság növekedése. Továbbá a már használatban levő fosszilis energiahordozókon alapuló technológiák környezetkímélőbbé tétele, ennek egy kiváló eszköze lehet a megtermelt CO2 elkülönítése és ennek felszín alatti tárolása és megkötése. A szén-dioxid föld alatti „tárolása” természetben jelenleg is megfigyelhető, például hazánkban, Répcelakon. A gázbesajtolás is mintegy 40 éves múlttal rendelkezik hazánkban, a kimerülőben levő szénhidrogén telepek kitermelésének elősegítésénél (Andacs, 2008). A fentiekben vázolt globális problémák megoldása központi kérdés Földünk jövője szempontjából. Ezek kivitelezése komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet, számos vizsgálatot igényel, amelyek elvégzése jórészt a felnövekvő föld- illetve környezettudományi szakemberek feladata. Ennek megfelelően választottuk témánknak a potenciális magyarországi CO2 tárolók keresésének előkészítését irodalmi és adattári információk feldolgozásával. Fontos azonban tudatában lenni annak, hogy egy CCS erőmű, habár klímabarát mert karbon-semleges, de nem megújuló energiaforrás, így ezeknek nem is lehet konkurense, hiszen fosszilis energiaforrásokat használ, tehát nem fenntartható. Alkalmazásának célja a megújuló energiaforrásokra való átállás ideje alatt az amúgy is használt fosszilis energiahordozókból származó CO2-emisszió minél nagyobb mértékű csökkentése kell, hogy legyen

Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontjából döntő geokémiai folyamatok tanulmányozása

A XXI. század egyik legnagyobb problémája a globális klímaváltozás lehet. A felmelegedés egyik fő okozójának, ahogyan az 1. ábrán is látható, a légköri CO2 koncentrációjának növekedését tartják. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak az extrém időjárások, fokozottan gyorsul az élőlények életterének változása, így például a különféle állatok által hordozott betegségek elterjedése is, stb. (IPCC, 2007; WHO, 1990)

Signs of in-situ geochemical interactions at the granite–concrete interface of a radioactive waste disposal

Abstract Eleven unique core samples from the National Radioactive Waste Repository of Hungary, Bátaapáti were studied in this work. The samples all cross the granite–concrete interface and have been drilled from around 275 m depth from the surface, 1–15 months after concrete injection. Phase analytical techniques, optical microscopy, SEM-EDS and Raman-spectroscopy were used for the analysis of interactions between granitic rock and cementitious building material. Newly formed phases, Ca-carbonates and titanite, were observed at the interface. Carbonation may reduce the porosity and permeability in the contact zone. The presence of titanite indicates the changing geochemical and thermodynamical constrains along the reaction front of granite–concrete, furthermore, it may help in the validation of future geochemical models. The cementitious material is seen to penetrate among the sheets of biotite mineral in granite which process is probable to cause the attachment of granite and concrete

Nőgyógyászati tumorok képvezérelt, intenzitásmodulált adjuváns sugárkezelésével szerzett kezdeti tapasztalataink

Our goal was to determine the extent of the CTV-PTV margin. Accuracy of patient setup was checked with daily CBCT. Two radiation oncologists performed the image matching independently. The CTV-PTV margin was calculated with the van Herk formula. The treatment plans were created with the Varian Eclipse v11 planning system, and the treatments were carried out with a Varian TrueBeam accelerator by using RapidArc technique with two full arcs. Dose constraints on the target volume and organs at risk recommended by international bodies were applied. Conformity number (CN) for PTV, V45 and V50 for organs at risk were used to assess and compare the treatment plans of RapidArc and 3D-KRT (conformal radiotherapy) techniques. The average CTV-PTV margins with or without IGRT were 0.67 cm vs. 1.53 cm, 0.66 cm vs. 1.25 cm and 0.34 cm vs. 0.98 cm in vertical, longitudinal and lateral directions, respectively. In case of daily on-line CBCT verification 0.5 cm margin can be used

Geological and geophysical properties of cap rock in a natural CO2 occurrence, Mihályi-Répcelak area, Western Hungary

The physical and geochemical consistency of the cap rock is primarily important for safe geological storage of CO2. As a consequence of CO2 injection reactions took place between the minerals of the reservoir, the cap rock and CO2 saturated pore water. These reactions may change the mineral composition and petrophysical properties of the storage reservoir as well as the cap rock that provides the only physical barrier that retains carbon dioxide in the target reservoir formation. Study of the natural CO2 occurrences delivers information to understand which properties of a cap rock provide the sustainable closure and retainment. Knowledge of the long term effect of CO2 on the behavior of the cap rock is an important input in the selection procedure of a potential CO2 injection site. Yet, very few data exist on geochemical properties and reactivity of the cap rocks. During normal commercial operations the reservoir is typically cored, but not the cap rock. This study may enhance our knowledge about possible mineralogical reactions, which can occur in clayey-aleuritic cap rocks. The Mihályi-Répcelak natural CO2 occurrence is believed to be leakage safe. There is no known seepage on the surface. It is suggested that the aleuritic clay rich cap rock occurring at the natural reservoir can stop CO2 migration into other reservoirs or to the surface. The most important characteristics of cap rocks that they have low permeability (<0.1 mD) and porosity (eff.por. = 4%) and high clayeyness (approx. 80%). However, we demonstrate that in addition to these parameters the geochemical properties of cap rock is also important. In order to characterize the natural CO2 occurrence, we applied the following analysis, like XRD, FTIR, SEM. The petrophysical properties are determined from the interpretation of geophysical well-logs and grain size distribution. The most important result of this study that adequate petrophysical properties do not completely define the suitability of a cap rock. The effective porosity (~4 %), permeability (0.026 mD) and clayeyness (~80%) data imply that the studied aleurolites are good cap rocks. The mineral composition of cap rock is similar to that of reservoir rock, however, the ratio of components is different. The mineralogical analysis and petrography yield to the reaction between CO2 and the cap rocks. The most visible effect of CO2 presence is the dawsonite precipitation after albite dissolution within the cap rocks. Therefore, the CO2 may migrate through the cap rocks in geological time scale, however the total system could be leakage safe