Bölcsészhallgatók munkavállalással, munkanélküliséggel és gazdasági eredményességgel kapcsolatos nézetei

The international studies in the field of citizenship competence have paid only little attention to the exploration of social and economic dimensions of this competence, and the studies carried out so far have been confined mainly to elementary and secondary school students. Until lately, no research has taken place in Hungary with the aim of uncovering higher education students' opinions and beliefs related to societal and economic phenomena. The main purpose of the present study is to start the investigations in this area and to describe arts students' opinions. 138 arts students, all from the University of Szeged, were included in the sample. The study answers the following questions: (I) What degree of state involvement do students consider justified in different services? (2) How do university students think about issues of their emloyment? (3) To what extent are motives of self-development related to participatory fields of citizenship competence present in students' thinking? The results in general show that (I) students in the sample have similar expectations regarding the role of the state in the provision of services, and the presence of unrealistic demands is insignificant. (2) Uncertainty was found dominant with regard to workplace success and well-paid jobs, but there is a trust in a balanced family life in the future. (3) Subjects found it probable that they would take on different types of jobs in the course of their careers

Dipeptidyl Peptidase-4 Inhibitor-Associated Bullous Pemphigoid

Bullous pemphigoid (BP) is the most common type of autoimmune bullous diseases; drug-induced bullous pemphigoid is a rare variant of it. In the last decade, there is an increasing prevalence of BP, especially dipeptidyl peptidase-4 inhibitor-associated BP (DPP-4i-BP), with the higher prevalence of BP in diabetic patients. Recently, several clinical phenotypes of BP were detected, but there is a tendency in BP cases related to DPP-4 inhibitors to show an atypical noninflammatory form with less distributed skin symptoms, mild erythema, decreased eosinophilic infiltration in the periblister area, and normal or slightly elevated peripheral eosinophil count. Anti-NC16A BP180 autoantibodies are less frequently detected by ELISA, but they response to other epitopes of BP180. Clinical outcome is similar such as in classical non-DPP-4 BP patients, regardless of withdrawal of DPP-4 inhibitors

Az identitás és állampolgárság kutatása Európában – beszámoló a CiCe-hálózat 2014-es konferenciájáról

Június 12. és 14. között az észak-lengyelországi egyetemi város, Olsztyn adott otthont a CiCe (Children’s Identity & Citizenship in Europe) hálózat évente megrendezésre kerülő, immár 16. konferenciájának. A londoni székhelyű szervezet az Európai Bizottság élethosszig tartó tanulás programja által támogatott Erasmus felsőoktatási hálózat keretében működik, s 30 európai ország felsőoktatási intézményét fogja össze. Szervezetként döntő szerepet tölt be az európai fiatalok identitásának kutatásában, annak a fejlődési folyamatnak a feltérképezésében és mélyebb megismerésében, amely az identitás számos összetevőjének kialakulásához, valamint a fontosabb társadalmi, politikai, gazdasági összefüggések megértéséhez vezet

Szegedi középiskolások attitűdjei a hazai és nemzetközi szintű politikai-közéleti intézmények iránt

A közép-kelet-európai országokban lezajlott rendszerváltozásokat követően a politika és a közélet különböző intézményei iránti állampolgári bizalom alakulásáról elsősorban a szociológiai kutatások számoltak be, melyek később kiegészültek a felnőttek EU iránti attitűdjeinek vizsgálatával is. A lebonyolított kutatások rámutattak, hogy a felnőttek politikai intézmények iránti viszonyát és EU-val kapcsolatos attitűdjeit leginkább a bizalmatlanság és szkepticizmus jellemzi. Kevesebb információval rendelkezünk viszont arról, hogy (1) különböző életkorú tanulók hogyan viszonyulnak a hazai és nemzetközi szintű közéleti-politikai intézményekhez és szervezetekhez, valamint (2) a tanulók attitűdjeit mely tényezők befolyásolják. Egy szegedi tanulókra kiterjedő kérdőíves vizsgálatban kilencedikes diákok állampolgári attitűdjeinek különböző aspektusait vizsgáltuk (például intézményi bizalom, bevándorlók iránti attitűdök, nők politikai és gazdasági jogai). Jelen tanulmányunkban az intézmények és szervezetek iránti bizalomra vonatkozó eredményeket mutatjuk be

Szegedi középiskolások bevándorlók iránti attitűdjei

A Nyugat-Európába érkező bevándorlók integrációja gyakran komoly kihívás elé állítja az EU döntéshozóit és politikusait. Mindez különösen akkor válik érzékelhetővé, ha a beilleszkedés folyamata a lakosság előítéletekkel terhes megnyilvánulásaival társul. Az IEA állampolgári műveltség vizsgálatainak (CivEd, ICCS) visszatérő témája a tanulók bevándorlókkal kapcsolatos attitűdjeinek feltárása. A lezajlott vizsgálatok eredményei szerint a fiatalok számos országban elutasítóak a betelepülőkkel szemben. Jelen tanulmányunk a folyóirat 2012/5. számában megjelent, politikai-közéleti intézmények iránti attitűdök vizsgálatával foglalkozó munkánk folytatásának tekinthető. Írásunkban 9. osztályos szegedi tanulók körében végzett, bevándorlókkal kapcsolatos attitűdökre irányuló felmérésünk eredményeit mutatjuk be, továbbá az adatokat összehasonlítjuk korábbi nemzetközi és hazai eredményekkel

Az állampolgári aktivitást befolyásoló kulturális tőke személyes dimenziójának indikátorai: az intézmények iránti bizalom és a bevándorlók iránti attitűdök

Az Iskolakultúra folyóirat hasábjain már közzétettünk olyan kutatási eredményeket a közelmúltban, amelyek szegedi serdülők közéleti intézményekhez és közszereplőkhöz való viszonyulásáról, valamint a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdjeiről számoltak be (lásd: Dancs és Kinyó, 2012a, 2012b). Jelen tanulmányunkban a Putnam-féle kulturális tőke elméleti keretei között, a Rasch-modellhez kidolgozott parciális kredit modell és a faktoranalízis által kínált elemzési lehetőségek felhasználásával vizsgáljuk a tanulók intézmények és közéleti szereplők iránti bizalmát, valamint a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdöket. Az alkalmazott kérdőív alskáláinak egydimenziós és kétdimenziós elemzései rámutatnak a kutatásban alkalmazott mérőeszköz működésére, illetve optimalizálhatóságának további lehetőségeire is

Az iskolai és iskolán kívüli társas tevékenységek jellemzői és összefüggései az online adatgyűjtésből származó háttéradatokkal 9-12 éves diákok körében

A társadalmilag és fiziológiailag kötött időn túl fennmaradó idősávot a szociológia szabadidőnek nevezi, melynek felhasználása igen szerteágazó lehet (Andorka, 2006), mégis elsősorban a kikapcsolódás és a rekreáció fogalmai társíthatóak hozzá (Kucukali, Ada és Ustun, 2009). Az egyes országok, társadalmak felnőtt és még felnövekvő tagjainak szabadidő-eltöltési szokásaival, annak időmérlegének elkészítésével, elemzésével mind a nemzetközi, mind pedig a hazai kutatások évtizedek óta foglalkoznak, miközben a kisiskolás korú gyermekek szabadidő-eltöltéséről, elfoglaltságtípusairól többnyire csak sejtéseink vannak. Tanulmányunk egyrészt a 9–12 éves diákok szabadidő-eltöltésének egyik meghatározó aspektusának bemutatására, a kortársakkal (barátokkal) együtt végzett tevékenységek sajátosságainak ismertetésére vállalkozik, másrészt új eredményeket mutatunk be az online adatgyűjtésből kinyerhető háttéradatokkal összefüggésben is