A Kárpát-Pannon térség országainak etnikai földrajza és térképezése = Ethnic geography and cartography of the countries in the Carpatho-Pannonian area

A kutatás legfőbb eredménye „A Kárpát?Pannon-térség változó etnikai arculata” c. atlasz, amely tükörként mutatja be az etnikai, vallási, kulturális tekintetben egyedülállóan sokszínű Kárpát-medence és szomszédsága (a közel félmillió km2 kiterjedésű és 60 millió lakosú Kárpát–Pannon-térség) etnikai arculatának változását az elmúlt fél évezredben. E kiadvány előzménye az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete által az 1990-es évek közepétől kiadott etnikai térképsorozat, amely az egyes Kárpát-medencei régiókat mutatta be (a megjelenés sorrendjében: Erdély, Szlovákia, Kárpátalja, Pannon-Horvátország, Vajdaság, Muravidék, Őrvidék, Magyarország). Jelen munka egyrészt ezen részek frissített és javított változatát, másrészt a Kárpát-medencén kívüli (eddigi térképeinken nem szereplő) területeket egységben ábrázolja. Így az olvasó az egyes térképeken összesen több mint 34 ezer település etnikai adatait elemezheti. A magyar és angol nyelvű atlasz három szerkezeti egységből áll. A főtérképen népességarányos kördiagramok érzékeltetik az ezredforduló népszámlálási adatokra alapozott etnikai viszonyait. A melléktérképeken az etnikai térszerkezet változásai láthatók az elmúlt fél évezred kilenc időpontjában (1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990, 2001). A mű harmadik egysége a magyar és angol térképmagyarázó szöveg, amely az elmúlt fél évezred etnikai földrajzi folyamatait vázolja a vizsgált területen. | The most important result of the project is the atlas titled “Changing Ethnic Patterns of the Carpatho–Pannonian Area” that visually introduces the changing ethnic patterns of the ethnically, religiously, culturally unique and diverse Carpathian Basin and its neighbourhood, the Carpatho–Pannonian area during the last half of millennium. The antecedent of this publication is the ""series of ethnic maps"" published by the Geographical Research Institute of the Hungarian Academy from the middle of the 1990's, which displayed each of the regions of the Carpathian Basin (Transylvania, Slovakia, Transcarpathia, Pannonian Croatia, Vojvodina, Transmura Region, Burgenland, Hungary). This work represents, on the one hand, the updated and revised version of these areas, and, on the other hand, regions beyond the Carpathian Basin not included on previous maps. Thus, the reader can analyse ethnic data of more than 34 thousand settlements in different maps. The Hungarian and English atlas consists of three structural units. On the main map, pie charts depict the ethnic structure of the settlements in proportion to the population based on census data at the millennium. In the supplementary maps, changes of the ethnic structure can be seen at nine periods (in 1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990 and 2001). The third unit of the work is the accompanying text in Hungarian and in English, which outlines the ethnic geographic trends of the past five hundred years in the studied area

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK SZILÁRD PIROLÍZIS TERMÉKÉNEK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA

A téma jelentőségét az adja, hogy a brikettel való fűtés egyre népszerűbb. Néhány településen mezőgazdasági melléktermékekből, papírhulladékból is készítenek brikettet egyszerű eszközökkel. Kutatásaink során relatív jó fűtőértékű, de magas hamutartalmú melléktermékek képződtek. Ezek felhasználására célszerű volt megoldást találni. Megoldásként annak lehetőségét vizsgáltuk, hogy a keletkezett ipari mellékterméket lakossági és/vagy mezőgazdasági hulladékkal keverve, egyszerű módszerrel brikettáljuk. Majd a különböző keverési arányú briketteket fizikai, kémiai és tüzeléstechnikai szempontok alapján jellemezzük. Eljárást dolgoztunk ki biomasszával kevert pirolízis koksz alapú fűtőtégla (brikett) előállítására. Laboratóriumi vizsgálatokkal meghatároztuk a kapott biomassza-koksz brikettek legfontosabb tüzeléstechnikai és környezetvédelmi szempontból releváns mutatóit. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy az általunk kialakított biomassza-koksz alapú brikettek a legegyszerűbb felépítésű vegyes tüzelésű kazánokban is jól hasznosíthatók. ----------------------------------------------------------------------- The significance of the topic comes from the increasing popularity of heating with briquette. In some town, briquette is made of agricultural byproduct, scrap paper. In the course of our researches byproducts were formed with relative calorific value, but with high ash-content. It was expedient to find a solution for the utilization of these products. We have examined the possibility to make briquette from the issued industrial byproduct mixed with residential and/or agricultural waste (in a simple way). We typified the different mixtures of briquette by physical, chemical and firing aspects. We have worked out a process for producing coke based briquette. With laboratory tests we have determined the relevant indicators of the biomass-coke briquette from the point of firing and environmental protection. Based on our data the created biomass-coke briquette can be utilized even in the most simple furnaces

Treatment of subclinical ketosis in dairy cattle with a product containing cianocobalamine and butafosfan (Catosal®)

SUMMARY Subclinical ketosis or hyperketonaemia of the dairy cow is a disease originating from the high milk yield and causing primarily economic loss. Measuring beta-hydroxybutyrate concentration in the blood at cow side provides sufficient amount of information about the incidence of the disease. Our study involved 444 animals in 5 Hungarian dairy farms. After diagnosing subclinical ketosis (BHB > 1 mmol/l) the animals were treated daily 20 ml of butafosfan/cianocobalamin (Catosal®) im. for 3 consecutive days. The non-treated group received no other treatment beside the treatment of the primary disease. BHB was measured at calving time (Days 0–3), and 10 and 18 days after calving. BHB decreased continuously along the measurement points in both groups. However, the average BHB level of the treated group decreased below the threshold level already on 10th day after calving. Comparing clinical diseases after calving, some selected production and reproductive diseases no significant differences were found, but the service period and culling rate after 200 DIM was better in the treated group. Based on these results better production could be reached using this vitamin combination. To classify the differences in the results more detailed examinations with larger number of animals are required

BIOETANOL ELŐÁLLÍTÁSA NYÁRFA FŰRÉSZPORBÓL ENZIMATIKUS CUKROSÍTÁSSAL

Napjainkban környezetvédelmi és gazdasági megfontolások miatt egyre intenzívebben kutatják a fosszilis energiahordózókat helyettesítő bioüzemanyagokat. Ezek közül a legrégebb óta és legnagyobb mennyiségben előállított termék a bioetanol. Jelen tanulmányban célunk volt megvizsgálni a nyárfa biomasszára alapozható bioetanol előállítás lehetőségeit. Ennek során a szubsztrátot enzimes úton cukrosítottuk és a cukrokat Saccharomyces cervisiae élesztővel fermentáltuk etilalkohollá. A cukrosításhoz tisztított cellulózbontó enzimeket vagy celluláztermelő mikróbákat (Aspergillus niger, Pseudomonas fluorescens és P. putida) használtunk. Eredményeink szerint a tisztított enzimekkel folytatott nyárfa-cukrosítás optimális körülményei (50 °C, pH 5) az egyéb lignocellulóz szubsztrátok esetében leírt értékeknek megfelelnek, a reakciók kihozatala pedig 0,7 v/v % etilalkohol volt. A S. cerevisiae-vel lefolytatott kevertkultúrás fermentációs kísérletekben a P. fluorescens és P. putida fermentációs partnerek esetén, alacsony, 0,2 v/v% etanol termelést mértünk. A leghatékonyabb eljárásnak az A. niger és S. cerevisiae fajokkal kivitelezett, kevertkultúrás fermentáció bizonyult, mely esetében 1 v/v% etanol kihozatalt mértünk. ----------------------------------------------------------------------------- Nowdays because of economic and ecological reasons, the substitution of fossil fuels by biofuels is intensely studied. Bioethanol have been produced for the longest time and in the largest amounts in the group of biofuels. In the present study our goal was the investigation of the capability of poplar wood for biethanol production. For this purpose the poplar sawdust was saccharified by enzymatic digestion and the sugars were fermented to ethanol by Saccharomyces cerevisiae. For the saccharification, purified cellulose degrading enzymes or cellulase producing microorganisms (Aspergillus niger, Pseudomonas fluorescens and P. putida) were used. The optimal conditions for the saccharification by purified cellulolytic enzymes were the same which described in the case other lignocellulosic substrates (50 °C, pH 5). The productivity of this process was 0.7 v/v% ethanol. In the case of fermentation of sawdust by co-culured S. cerevisiae and P. fluorescens or P. putida strains, the productivity was very low (0.2 v/v% ethanol). The most efficient method was the fermentation of poplar sawdust co-cultured A. niger and S.cerevisiae strains, which produced 1 v/v% ethanol