Társas hatások szerepe a serdülők fizikai aktivitási magatartásában = Role of social influences on adolescent physical activity behavior

A preventív egészségpszichológiának nevezett kutatási terület a megelőzésben szerepet játszó egészségmagatartás pszichológiai összefüggéseire hívja fel a figyelmet, többek között a társas hatásokra. A társas kapcsolati háló ugyanis az egészségmagatartás kialakításában a legerősebb hatást fejti ki - ez különösen igaz bizonyos életkorokra, mint amilyen például a serdülőkor. Felmérésünket 10-15 éves, szegedi felső tagozatos általános iskolások körében végeztük, véletlenszerűen kiválasztott iskolák és osztályok segítségével (n = 550). Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, melynek legfontosabb célja a sportolási szokásokra, sportolási gyakoriságra ható társas hatások jellegzetességeinek feltárása volt. Megállapítottuk, hogy a megkérdezett tanulók környezetében a fizikailag aktívnak tekinthető személyek közül a barátok és az osztálytársak emelkednek ki, mely jól tükrözi, hogy ebben a korosztályban még a fiatalok életének szerves részét képezi a sport. A teljes mintát elemezve azt tapasztaltuk, hogy a szülők jelenleg is aktív vagy korábbi sportolása, a testvér, az osztálytárs, a barát, a szerelme sportolása szignifikánsan befolyásolja a megkérdezett tanuló sportaktivitását. A mintát nemenkénti bontásban vizsgálva szignifikáns eltéréseket kaptunk. A társas hatások mértéke és szerepe a fiúk és lányok csoportjában igen eltérő képet mutatott. A kortárscsoportok (barát, osztálytárs, „szerelmük”) aktivitásának hatása csak a lányok esetében mutatott szignifikáns kapcsolatot. A példaképek, a sportágválasztás és a sportolás indokainak vizsgálatában is szignifikáns nemi különbségeket tapasztaltunk. A fizikai aktivitási magatartással és a sporttal kapcsolatos kutatási eredmények a gyakorlatban is felhasználhatók lehetnek a megelőzésben. A pozitív megerősítésként is érvényesülő társas hatásokat ezért az egészségfejlesztési programoknak hatékonyabban kellene kihasználniuk

Study on the leaching of phthalates from polyethylene terephthalate bottles into mineral water

Carbonated and non-carbonated mineral water samples bottled in 0.5-L, 1.5-L and 2.0-L polyethylene terephthalate (PET) containers belonging to three different water brands commercialized in Hungary were studied in order to determine their phthalate content by gas chromatography - mass spectrometry. Among the six investigated phthalates, diisobutyl phthalate, di-n-butyl-phthalate, benzyl-butyl phthalate and di(2-ethyl-hexyl) phthalate (DEHP) were determined in non-carbonated samples as follows: <3.0 ng L-1 - 0.2 μg L-1, <6.6 ng L-1 - 0.8 μg L-1, <6.0 ng L-1 - 0.1 μg L-1 and <16.0 ng L-1 - 1.7 μg L-1, respectively. Any of the above-mentioned phthalate esters could not be detected in carbonated mineral water samples. DEHP was the most abundant phthalate in the investigated samples. It could be detected after 44 days of storage at 22 ºC and its leaching was the most pronounced when samples were stored over 1200 days. Mineral water in PET bottles of 0.5 L had the highest phthalate concentrations compared to those obtained for waters of the identical brand bottled in 1.5-L or 2.0-L PET containers due to the higher surface/volume ratio. No clear trend could be established for phthalate leaching when water samples were kept at higher temperatures (max. 60 ºC) showing improper storage conditions. Phthalate determination by pyrolysis - gas chromatography/ mass spectroctrometric measurements in the plastic material as well as in the aqueous phase proved the importance of the quality of PET raw material used for the production of the pre-form (virgin vs. polymer containing recycled PET)

Subsequent effect of subacute T-2 toxicosis on spermatozoa, seminal plasma and testosterone production in rabbits

Pannon White (n512) male rabbits (weight: 4050 to 4500 g, age: 9 months) received 2ml of a suspension containing purified T-2 toxin by gavage for 3 days. The daily toxin intake was 4 mg/animal (0.78 to 0.99 mg/kg body weight (BW)). Control animals (n512) received toxin-free suspension for 3 days. Since a feed-refusal effect was observed on the second day after T-2 administration, a group of bucks (n510) were kept as controls (no toxin treatment) but on a restricted feeding schedule, that is, the same amount of feed was provided to them as was consumed by the exposed animals. On day 51 of the experiment (i.e. 48 days after the 3-day toxin treatment), semen was collected, and pH, concentration, motility and morphology of the spermatozoa, as well as concentration of citric acid, zinc and fructose in the seminal plasma, were measured. After gonadotropinreleasing hormone (GnRH) analogue treatment, the testosterone level was examined. One day of T-2 toxin treatment dramatically decreased voluntary feed intake (by 27% compared to control, P,0.05) and remained lower ( P,0.05) during the first 2 weeks after the withdrawal of the toxin. BW of the contaminated rabbits decreased by 88% on days 17 and 29 compared to controls ( P,0.05). No effect of toxin treatment was detected on pH and quantity of the semen or concentration of spermatozoa. The ratio of spermatozoa showing progressive forward motility decreased from 65% to 53% in the semen samples of toxin-treated animals compared to controls ( P.0.05). The ratio of spermatozoa with abnormal morphology increased ( P,0.05) in the ejaculates collected from the toxin-treated animals. T-2 toxin applied in high doses decreased the concentration of citric acid in seminal plasma ( P,0.05). No effect of T-2 toxin on the concentrations of the other seminal plasma parameters (fructose and zinc) was observed. T-2 toxin decreased the basic testosterone level by 45% compared to control ( P,0.01) and resulted in lower ( P,0.05) GnRH-induced testosterone concentration. Feed restriction, that is, less nutrient intake, resulted in more morphologically abnormal spermatozoa in the semen, but it did not cause significant loss in BW, motility of the spermatozoa, composition of the seminal plasma or testosterone concentration – its effect needs further examination

Prototype perception of physically active peers: result from a study among Hungarian university students

Introduction: Previous studies argued the role of social prototypes in making desicisions on healthy and unhealthy behaviors. Positive images associated with a certain behavior might increase the possibility of developing the behavior. While most of the studies focused on health risk behaviors, health promoting behaviors have been less investigated yet. However, young adults are more conscious about the social images associated with health behaviors compared with their younger equivalents; much of the relevant research has been conducted with the latter groups. Purpose: The main aim of this study was to (1) examine how university students perceive their physically active peers, (2) map the adjectives associated with the ‘physically active peers’ prototypes, (3) identify respondents’ categories based on their prototype perception, and (4) detect relationships between social images, sociodemographic variables, sporting habits and social attitudes. Material and Method: Cross-sectional, self-report data were obtained from a convenience sample of 515 respondents aged 18-31 years via a survey with students from a Hungarian university. Result: Cluster analyses detected three independent clusters: “Negative” image” group, “Positive appearance” group, “Positive appearance and personality” group. Age, gender, self-assessed SES, sporting friends, social support, social network, Internet use, competitiveness and the need to belonging seemed to make a difference along these groups of social images. Conclusion: Our findings suggested that social variables may play a moderate role in university students’ sport-related prototype formation

T-2 mikotoxin hatása egérembriók korai fejlődésére

A T-2 a trichotecénvázas vegyületek családjába tartozó mikotoxin, amelyet fõként a mérsékelt égövön igen gyakorinak számító Fusarium nemzetségbe tartozó penészgombák termelnek. A toxin káros hatásai között megemlíthetõ az apoptózisindukció, a fehérjeszintézis gátlása, az immunszuppresszió, valamint a szaporodásbiológiai zavarok. Mind ez idáig azonban nem álltak rendelkezésünkre arra vonatkozó adatok, hogy a toxin hogyan hat a korai embriófejlõdésre. A szerzõk kísérleteinek célja ezért az volt, hogy tanulmányozzák a toxin közvetlen hatását az osztódási stádiumú, korai embriók fejlõdésére a blasztociszta stádiumig. A vizsgálatokat C57/Bl6 egértörzs embrióin végezték, amelyeket a T-2 toxinnal különbözõ mértékben szennyezett tápfolyadékban (9 kezelt és egy kontrollcsoport) tenyésztettek 5 napig. Ezt követõen értékelték a blasztociszták arányát az egyes csoportokban, majd két kezelés esetében a mitokondriumok mintázatát (sejten belüli elhelyezkedését), aktivitását, valamint a reaktív oxigéngyökök (ROS) mennyiségét. Vizsgálataik szerint, ha a tápfolyadékban a T-2 toxin koncentrációja meghaladta a 2,5 ng/ml-t, a zigóták fejlõdése nem indult el vagy 24 órán belül megrekedt és a kétsejtes állapot elérését követõen megállt. Ennek oka valószínûleg a mikrotubulusok fel- épülésének gátlása. Kisebb koncentrációk mellett a zigóták változó arányban érték el a blasztociszta stádiumot. A 0,5 ng/ml töménységû tápfolyadékban tenyésztett csoportban az aktív mitokondriumok és a ROS mennyisége nem mutatott eltérést a kontrollcsoport eredményeitõl

Identification of Novel Genetic Regulatory Region for Proprotein Convertase FURIN and Interferon Gamma in T Cells

The proprotein convertase enzyme FURIN promotes the proteolytic maturation of pro-proteins and thereby it serves as an important factor for maintaining cellular homeostasis. In T cells, FURIN is critical for maintaining the T regulatory cell dependent peripheral immune tolerance and intact T helper cell polarization. The enzymatic activity of FURIN is directly associated with its expression levels, but genetic determinants for cell-type specific Furin gene regulation have remained elusive. By exploring the histone acetyltransferase p300 binding patterns in T helper cells, a putative regulatory region at ca. 20kB upstream of Furin gene was identified. When this region was deleted with CRISPR/Cas9 the production of Furin mRNA was significantly reduced in activated mouse T cells. Genome-wide RNA profiling by sequencing revealed that the novel Furin regulator region also impacted the expression of several genes that have previously been associated with the Th1 type hall mark cytokine IFNγ regulation or function. Finally, Furin genetic regulatory region was found to specifically promote the secretion of IFNγ by activated T cells. In sum, our data unravels the presence of Furin expression regulatory region in T cells that has characteristics of a super-enhancer for Th1 cell fate.publishedVersionPeer reviewe

A diabeteses neuropathia klinikai jelentősége és újabb kezelési lehetőségei

A Teljes szövegben nem a végleges cím és oldalszám látható