Fókuszban a társadalmi innováció folyamata a magyar vidéken

A társadalmi innováció egyre nagyobb figyelmet kap nem csak a szakirodalomban, a közéletben, hanem a vidékfejlesztési gyakorlatban is. A társadalmi innovációt vizsgáló szakirodalmi megállapításokra építve a tanulmány néhány esettanulmány ismertetésén keresztüla vidéki Magyarországon végbe menő társadalmi innovációs folyamatok bemutatását célozza meg. A kutatás abból a hipotézisből indul ki, hogy a társadalmi innováció gyakorlatának alaposabb ismeretével nö- velhető és hatékonyabbá tehető a vidék fejlesztésében történő alkalmazása. Négy különböző, társadalmi innovációt megvalósító példát vizsgáltunk a magyarországi vidéki térben. A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a közös elemek ellenére, a társadalmi innováció nagymértékben függ a környezettől, valamint az innovációt aktívan kezdeményező és végrehajtó személytől. Az innovatív kezdeményezések életképessége és fenntarthatósága érdekében fontos tényező még a projekt köré tömörülő szereplők kapcsolatának intézményesítése, azaz egy olyan keret létrehozása, mely az innovatív ötlet megszületésétől a termékfejlesztésen át annak menedzselésével is foglalkozik. A kutatás során körvonalazódott, hogy a társadalmi vállalkozás, mint működési forma, megfelelő keretet adhat a sikeres társadalmi innovációhoz

Human and social capital in rural areas

This thematic issue of Studies in Agricultural Economics is composed of papers that examine human and social capital in rural development. The idea behind this choice of topic is to get a picture of the kind of research currently being undertaken in this field, how this research covers the important issue of rural development, in a world where there is “a shift toward a service orientated and knowledge-based economy based on individuals creativity in using accessible information to benefit and create values for themselves and others” (Salenbacher, 2015, p46), where there are “changes brought by technology, connectivity” (ibid. p.44), and an added challenge: climate change. Luthans et al. (2004) also underline that “The rising recognition of human resources as a competitive advantage in today’s global economy, human capital and, more recently, social capital are being touted in both theory, research, and practice” (p.45). There are many different definitions of human and social capitals, concepts that are sometimes hard to measure but essential to success. Human capital is most often described by indicators such as age, gender, education and health, but there are other factors such as experience, different skills, knowledge and ideas which determine this capital. According to the World Economic Forum (2016), the top ten skills needed in 2020 will be: complex problem solving, critical thinking, creativity, people management, coordinating with others, emotional intelligence, judgement and decision making, service orientation, negotiation and cognitive flexibility. Social capital is defined as three strongly connected elements: trust, keeping norms and social relations built on transparency

Understandig the process of social innovation in rural regions

In recent years, social innovation has been gaining more attention, not only in the scholarly literature and in public discourse but in rural development practice as well. An important reason for this is the greater involvement of civil society in this form of innovation. In this paper, building on definitions of social innovation found in the literature, we focus on the actual processes of social innovation in rural Hungary. The hypothesis behind our research was that a better understanding of how social innovation takes place in practice could increase its presence and efficiency in rural development. To explore these issues, we analysed four different cases of social innovation situated in rural Hungary. Our research shows that, despite common patterns, social innovation is highly dependent on its actual context and on the individual, the agentic engine, who initiates and carries out the innovation. For the capitalisation and the long-term sustainability of an innovative development project the institutionalisation of social networks gathering around it seems to be another crucial factor. Thus, creating an appropriate frame to drive the process all the way from the innovative idea through product development to institutionalisation, possibly in the form of a social enterprise, can be considered an essential circumstance for successful social innovation

Egy innovatív, finn vállalkozói képzés módszertani eszközeinek elemző értékelése és európai térnyerésének bemutatása

Senge (1994) Az 5. alapelv című munkájában arra a kérdésre, hogy „Hogyan teremtjük meg saját valóságunkat – és miként tudunk változtatni ezen?” öt olyan területet nevezett meg, amelyek egymás nélkül nem lennének sikeresek. Ez az öt terület: a rendszerben való gondolkodás, a személyes irányítás, a gondolati minták, a közös jövőkép és a csoportban tanulás. E területek fejlesztése az alapja a finn felsőoktatási rendszer egyik innovatív, az OECD által is díjazott programjának, a Jyväskylä-ban a JAMK University of Applied Sciences-en 1993 óta működő Tiimiakatemia (továbbiakban Team Academy) oktatási módszertannak. A módszertan alapvető elemei a „learning by doing” elv, a valós üzleti környezet, a tanítás helyett a tanulás előtérbe helyezése, a kontroll és a számonkérés helyett az önszabályozás és a csapatvállalkozók saját felelősségének fejlesztése a saját tanulásuk, fejlődésük iránt. A módszertan számtalan, a hagyományos felsőoktatásba egy teljesen új szemléletet hozó elemet tartalmaz. Az alapítók nagy hangsúlyt és sok energiát fektetnek abba, hogy az eredményeik alapján is bizonyított, hatékony módszertant a világon elterjesszék, így mára Európa számos országában, több éve, különböző oktatási szinteken és formában alkalmazzák. A tanulmány szerzői a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2010 óta alkalmazzák a Team Academy módszertanát. Jelen tanulmányban azt vizsgálják, hogy melyek a módszertan legfontosabb eszközei, azok a vállalkozásfejlesztés mely területeire irányulnak, valamint hogyan adaptálták a különböző országok felsőoktatási intézményei a Team Academy módszertan vizsgált elemeit

Building an entrepreneurial environment in rural regions: a possible way to develop human and social capital

The main hypothesis behind the paper is that creating an entrepreneurial team learning environment is a way to increase human and social capital in rural regions. Our work, based on literature review and primary research, tries to show that this process could support a shift in people’s attitudes from being reactive to creative and also interdependent. The results of a Delphi survey show that all four ‘spheres’ of the Quadruple Helix model in rural development (government, science/university, business/industry and civil society) should play a role in the development of a learning environment, but that more importance should be attached to ‘pull’ type of learning designed to draw out people and resources as needed to address opportunities and challenges. In a second survey, among farmers in the Hungarian settlement of Mezőcsát, we found significant differences in the use of information channels by different age groups. Personal meetings are preferred by older farmers and the Internet by younger farmers. With regard to the Quadruple Helix model spheres, from the government sphere farmers’ advisors play the most important role while from the business/industry sphere the most important relationship for farmers is with their peers. We conclude that the four spheres must create an ‘outside-in’ and ‘inside-out’ partnership. As creating entrepreneurial culture is a slow process, existing elements, such as the LEADER programme, building on those farmers who are ready to take part in rural development and the preferred usage of the Internet by the younger generation, have to be used

A vállalkozásfejlesztés oktatásának vizsgálata a magyar felsőoktatásban

A vállalkozásoktatásra, a vállalkozói készségek fejlesztésére valamennyi szektor irányából nő a kereslet. A gazdaság egésze és maguk a hallgatók is egyre inkább igénylik a vállalkozások irányításával összefüggő ismeretek és készségek elsajátításának lehetőségeit. Miközben a vállalkozói kurzusok száma folyamatosan nő az Egyesült Államokban – Fayolle és Gailly (2008) 2200 kurzust azonosított 1600 különböző intézményben – és Európában is, a felsőoktatásban a vállalkozóképzés jellemzően az üzleti tervezés hangsúlyozásából áll leginkább. Azonban azon készségek és képességek fejlesztése, amelyek valójában a vállalkozóvá váláshoz vezetnek, háttérbe szorulnak. Számos tanulmány vizsgálja azt, hogy a vállalkozással kapcsolatos tevékenységek hogyan, milyen módszerekkel taníthatók a hagyományos keretek között, illetve, hogy azok egyáltalán taníthatók-e. A vállalkozás oktathatóságának egyik dilemmája és egyben kihívása Haase és Lautenschläger (2011) szerint a hagyományos oktatási módszerek eredményessége a készségfejlesztésben. A kutatások egyértelműen bizonyítják a pozitív korrelációt a vállalkozásalapítás, mint karrierlehetőség számbavétele és a felsőoktatási vállalkozásoktatás között. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy hogyan tanítják ma a vállalkozásfejlesztést Magyarországon az üzleti felsőoktatásban. A szerzők azt is felmérték, hogy milyen módszereket alkalmaznak, és milyen készségeket fejlesztenek, milyen a megoszlása az elmélet-átadásnak és a gyakorlatnak, illetve a készségfejlesztésnek az oktatásban. Jelen kutatás megerősíti azt, hogy a hatékony és sikeres vállalkozásoktatásban részt vevő intézmények törekednek arra, hogy az oktatás gyakorlatorientáltságát növeljék