Development and application of biomarker methods in molecular environmental epidemiology for the detection of exposure to polycyclic aromatic hydrocarbons

8

Advancing marginalisation of Roma and forms of segregation in East Central Europe

The thematic focus of this article is on school segregation and its relationship to residential segregation as manifested in six villages and two towns in adjacent lagging regions of Hungary and Slovakia. The strong correlation of the two was evident in village ghettos but turned out not to be straightforward in mixed communities where a ghetto school can be created through ‘white flight’ of the non-Roma children even if the proportion of Roma in the community is low. Approximately 60% of Roma in these countries live in segregated neighbourhoods, and their children are taught in segregated schools or classes. These two circumstances already indicate overlap in aspects of marginalisation, which reaches an advanced stage in village and town ghettos. The causes leading to advanced marginality, severe poverty and social exclusion of Roma in the studied research sites were found to be similar on the two sides of the border, as were forms of school segregation. Successive waves of exodus of non-Roma from rural to urban areas were identified as common background patterns to ghettoisation in rural spaces. The wide educational gap between Roma and non-Roma that has been maintained and even grown after the fall of state socialism is also a shared disadvantage of Roma in the two countries, restricting the most skilled to precarious wage labour and the least skilled to virtual joblessness. Research results in rural contexts confirmed that if social and spatial (residential) forms of marginalisation overlap, children of segregated neighbourhoods are becoming trapped with rare exceptions by the separating aspirations of non-Roma parents and the segregating practices of the educational systems

A gyermekek szabadidős tevékenységének alakulása a lakóhely függvényében

A szabadidő a társadalmilag kötött időn (például munkavégzés) és a testi szükségletek kielégítésén túl fennmaradó szabad felhasználású idő. Iskolások esetében a szabadidő az iskolai és otthoni tanulás, a fiziológiás szükségletek (étkezés, alvás) és a különféle szociális kötelezettségek (házi munka stb.) kielégítése után fennmaradó időmennyiség kitöltésére szolgál

Az érzelmek szerepe a lelki kiégés alakulásában = The role of emotions in the development of burnout

Tanulmányunkban azt az utat szeretnénk bemutatni, ahogyan kutatásaink során eljutottunk a kiégés és az érzelmek összefüggésének vizsgálatához. Röviden ismertetjük a kutatási előzményeket – a 2005-ben, egészségügyi dolgozók körében végzett vizsgálat legfontosabb eredményeit –, majd részletesen bemutatjuk az érzelmi munka vizsgálatára használt mérőeszköz hazai adaptálásának folyamatát. Módszer: a Frankfurti Érzelmi Munka Skála érvényességének és megbízhatóságának vizsgálatát 327 fős, autóbuszvezetőkből és pedagógusokból álló mintán végeztük el. A fogalmi érvényesség feltáráshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet és a Maslach-féle Kiégés Kérdőívet használtuk. Eredmények: a faktoranalízis az eredeti kérdőív legtöbb skálájának érvényességét igazolta, ám a kérdőív magyar változatán két skála, az Érzékenységgel kapcsolatos követelmények és az Érzelmi Disszonancia megbízhatósági mutatói nem kielégítők. Következtetések: a kérdőív használható hazai viszonylatban, bár érdemes tovább vizsgálni, hogy kulturális különbségek vagy egyéb okok állnak-e az eltérő eredmények hátterében. | Present study attempts to enlighten the previously achieved researches in terms of the coherence of burnout and emotions. Previous research conducted in 2005 with health care professionals is shortly reviewed. Then follows the detailed description of the adaptation process of the instrument for measuring emotion work in Hungary. Method: Analysing the sample of Hungarian bus-drivers and teachers (N = 327) the validity and reliability of the Frankfurt Emotion Work Scale were examined. For the validity of conceptualization the Shortened Version of Beck’s Depression Inventory and the Maslach Burnout Inventory were used. Results: The factor analyses confirmed most of the scales from the original questionnaire though two scales of the Hungarian version – Demands for Sensitivity and Emotional Dissonance scales – were not sufficient. Conclusions: The FEWS could be useable in Hungarian, however some differences, that are worth for the future to be studied, possibly culture-related, between the original and the Hungarian were found