The Social Sciences in Hungary During the Cold War and After

Based on various types of recently explored empirical evidence, this study attempts to account for the complex and ever-changing relationship the social sciences in Hungary have entertained with their foreign counterparts, both institutionally and through their intellectual references since their birth in the early 20th century. Historically, up until Communist times, Hungary was a German intellectual colony of sorts while remaining receptive mostly to French and other influences as well. This changed fundamentally after 1948 with the process of Sovietization. This implied the outright institutional suppression of several social disciplines (sociology, demography, political science, and psychoanalysis) and the forceful intellectual realignment of others along Marxist lines. Contacts with the West were also suspended and the exclusive orientation to Soviet social science enforced through­out the long 1950s. A thaw period after this attempt at Russian cultural colonization followed the years after the 1956 anti-Bolshevik uprising. From 1963 on, the Hungarian social sciences saw the reestablishment and state-supported promotion of disciplines that were suppressed earlier, the softening of the ascendancy of official Marxism, and the opening of channels of exchange with the West. In spite of the continuation of political censorship, ideological surveillance, and occasional expulsion of politically dissident scholars until 1989, Hungarian social scientists could benefit more often and intensively from Western sponsorship (such as study grants from the Ford foundation) and collaborations. After the fall of Communism, the expansion and reorientation of the social sciences to the West, dominated by Anglo-Saxon contacts, are demonstrated by various indices, such as data on the book market of the social sciences and books purchased by libraries, translated, or cited in major reviews

A magyar orvostársadalom szociológiája a régi rendszer végén (1920-1944) = The sociology oh the Hungarian medical profession at the end of the Old Regime (1920-1944)

Kutatásunk a honi orvostársadalmat két szempontból vette az empirikus történelmi szociológia módszertanával górcső alá. Egyrészt teljeskörű prozopográfiai adatbankokat készítettünk az 1918/19-es iskolaévtől rendelkezésre álló beiratkozási anyakönyvekben regisztrált első féléves diákságról és a doktorátust elnyert hallgatókról az ország négy korabeli orvosi karának levéltárában. A beiratkozottakat általában 1947/8-ig követtük, illetve addig, amíg vallási adatot találtunk. A diplomásokat 1951/52-ig bezárólag vettük számításba, de úgy, hogy az időben visszanyúltunk a legelső idevágó adatforrásokig, azaz a fővárosi orvosi kar 177O-es éveiig. Így a diplomásokra teljeskörű történelmi felmérést valósítottunk meg. Másrészt külön adatbankok segítségével egy sor időben kötött adat sorozatos és teljeskörű adatfelmérést is, melyek integrálása (minden egyes érintett személyes azonosítása segítségével) még nem zárult le teljesen. Ezek a következők : a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületébe tagdíjat fizetők illetve felvettek a MONE tagsága 1919-ben és 1932-ben, a Magyar Orvosi Kamara tagsága 1941-ben (a zsidótörvények által érintettek megkülönböztetésével), az 1947-es orvosi szakszervezeti névsorban szereplők, a Szinnyei és a Gulyás-féle országos bibliográfiákban orvosi vagy más (szépirodalmi) publikációs tevékenységet végzők gyanánt jelzettek, az 1914-es Pesti féle orvosi repertóriumban jelzettek. | Our project has observed the medical profession under two points of view. On the one hand we have established a number of exhaustive prosopographical data banks from the inscription files of the four medical faculties available since the 1918/19 academic year in the archives of the universities concerned. Similar data banks have been produced on graduates of the Medical Faculties till 1951/52 since the early years of the Pest Medical School (starting in 177O). Thus we have accomplished an all but complete prosopographical survey on graduated doctors (and surgeons). On the other hand we have realised a number of other serial personal data registrations linked to specific time scales. The full integration of the latter int he previouslz cited data bank is under way. Here are the details of the latter : lists of those having joined or having paid fees to the MONA (National Association of Hungarian Doctors) in 1919, 1932 and in various other years, members of the Hungarian Chamber of Physicians in 1941 (with distinction of those subject to the anti-Jewish legislation), those listed int he membership files of the Medical Trade Union in 1947, those doctors identified among authors in the national bibliographies by Szinyei and Gulyás, those listed in the inventory of doctors in 1914