A hőátbocsátási tényezők számítása egy fa bordavázas épület esetén II.

2006. szeptember 1-én Hazánkban is életbe lépett az új épületenergetikai szabályozás. A számítási eljárás során az épület valamennyi külső és fűtetlen tértől elválasztó szerkezetét külön-külön méretezni kell hőtechnikai szempontok szerint. A térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességének a rendeletben előírt határérték alatt kell maradnia. A hőátbocsátó képesség jellemzésére a hőátbocsátási tényezőt használjuk. A hőátbocsátási tényező értékének meghatározását két, párhuzamosan érvényes szabvány írja elő. Az egyik az MSZ-04-140-2:1991, a másik az EN ISO 6946. A magyar és az uniós számítási módszer eredményeit hasonlítjuk össze egy fa bordavázas, könnyűszerkezetes épület külső térelhatároló szerkezetein keresztül. Cikksorozatunk második részében a zárófödémet vizsgáljuk. Kulcsszavak: hőátbocsátási tényező, könnyűszerkezetes épületek, szabványharmonizáció

From Global Economic Crisis to Armed Crisis: Changing Regional Inequalities in Ukraine

Despite the new geopolitical situation caused by the revolution at Maidan in February 2014, little is known about the real economics of Ukraine and its internal spatial disparities. In the survey of regional disparities, data on incomes, employment and unemployment were involved and completed by those on migration and age structure of the population. The spectrum of available data at rayon level is not particularly broad, but this is counterbalanced by the ca. five hundred territorial units that provide a minute picture of the inequalities. According to the classic view, the spatial pattern of economic development is opposite to the Central European west to east slope. In Ukraine, Eastern regions are not more developed as a whole but they accommodate more developed large urban centres. Spatial differences grew most rapidly during the period of economic decline (1990-2000). However, these disparities were mitigated during the two years following the global financial crisis as the latter mainly affected the large urban centres of the economy. Conversely, the Donets Basin as a whole was highly exposed to the effects of these crises owing to its outdated industrial structure (coal mining, iron and steel industry). This led to a rearrangement in the ranking of the east Ukrainian regions based on GDP per capita: Dnipropetrovs’k overtook Donets’k, and the Dnieper Region (including Zaporizhzhia) has a higher output per capita than Donbas. A significant part of the productive capacities and incomes are found in the Donbas, an area hit hard by the fighting; their loss would further deteriorate the state of the country’s economy. The fighting in the Donbas that did by far the greatest harm to the economy among the post-Soviet conflicts. It happened in a period when Ukraine, after the transformation crisis, had been on the path of growth for more than one decade. Concerning population number, area and economic weight, the Donbas exceeds Transnistria or Karabakh by an order of magnitud

Recurrent landsliding of a high bank at Dunaszekcső, Hungary : Geodetic deformation monitoring and finite element modeling

Five years of geodetic monitoring data are processed to evaluate recurrent sliding at Dunaszekcső, which are characteristic geomorphological processes affecting the high banks of the Middle Danube valley in Hungary. The integrated geodetic observations provide accurate three dimensional coordinate time series, and these data are used to calculate the kinematic features of point movements and rigid body behavior of point blocks. Additional datasets are borehole tiltmeter and hydrological recordings of the Danube and soil water wells. These data, together with two dimensional final element analyses, are utilized to gain a better understanding of the physical, soil mechanical background and stability features of the high bank. Here we show that the main trigger of movements appears to be the changing groundwater levels, which have an effect an order of magnitude higher than that of river water level changes. Varying displacement rates of the sliding blocks are interpreted as having been caused by basal pore water pressure changes originating from shear zone volume changes, floods of the River Danube through later seepage and rain infiltration. Both data and modeling point to the complex nature of bank sliding at Dunaszekcső. Some features imply that the movements are rotational, some reveal slumping. By contrast, all available observational and modeling data point to the retrogressive development of the high bank at Dunaszekcső. Regarding mitigation, the detailed analysis of three basic parameters (the direction of displacement vectors, tilting, and the acceleration component of the kinematic function) is suggested because these parameters indicate the zone where the largest lateral displacements can be expected and indicate the advent of the rapid movement phase of sliding that affect high banks along the River Danube

A gépészeti rendszer hatása a különböző hőszigetelési teljesítményű könnyűszerkezetes épületek energiafelhasználására = The effect of the HVAC system on the energy consumption of various insulated lightframe buildings

A szerzők egy könnyűszerkezetes lakóházat vizsgáltak három különböző hőszigeteltségi fokozattal és három különböző, fatüzelésen alapuló épületgépészeti rendszerrel kiépítve. A vizsgálatok eredménye hétköznapi ismeretekkel is feltételezhető, hiszen mind a szigetelések vastagságának, mind az épületgépészeti rendszer hatásfokának növelésével egyaránt csökkenthető az épület energiafelhasználása. Tényleges értékekkel azonban elsőként mutathatjuk be, hogy mekkora fogyasztáscsökkentést eredményez a komolyabb hőszigetelés, vagy egy modern napkollektoros, hővisszanyerővel kombinált fűtési rendszer a Magyarországon megvalósítható fa bordavázas épületek esetében. A cikkben bemutatott kilenc épület mindegyike teljesíti a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet A+ energetikai besorolását, de a leggyengébb és a legjobb közötti több mint kétszeres energiafelhasználási mutatóval. Az épületek a korszerű fa bordavázas épületek energiafogyasztás-csökkentésének lehetséges fokozataiként értelmezhetők. = The authors examined a wood frame house with three different insulation thicknesses and three different HVAC (Heating, Ventillation and Air Conditioning) system – all based on wood burning. The results are evident without prior knowledge: the thicker the insulation, or the more effective the heating system, the lower the energy consumption. This is the first attempt to quantify this effect with scientific calculation for timber frame houses built in Hungary. The question was how large is the energy saving using thicker insulation or the application of a high end HVAC system with solar collector and heat exchanger. All 9 buildings presented in this article meet the standards of the A+ category of the governmental order 176/2008. (VI. 30.), but comparing the worst to the best, the energy consumption is more than double. These buildings show the steps of reducing the energy consumption of modern timber frame houses