Régióbeli ágensek éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjei

Az ökológiai problémák globális érzékelésében szakértelmükre támaszkodva a tanárok, erkölcsi felelősségérzetüktől vezérelve pedig a lelkészek jeleskedtek. A regionális ökológiai problémákat környezetmérnök szakos egyetemisták és a biológia- és földrajztanárok mellett a tanítók észlelték legélesebben. Leginkább tájékozottnak az egyik szakember csoport, a biológia és a földrajz tanárok bizonyultak. A döntési és cselekvési lehetőségek felismerésében a két pedagógus csoport mutatkozott legfogékonyabbnak, legkevésbé pedig az egyetemisták és a polgármesterek. Az ökológiai felelősségvállalás tekintetében a lelkészek bizonyultak leghatározottabbaknak. A beavatkozás és cselekvés dimenzióban a tanítók voltak a legnyitottabbak és egyben legaktívabbak

Múló epizód vagy a visszatapsolt epizodista? Az ember és erkölcs tanítását szolgáló magyarországi pedagógiai innovációról

A tokaji aszú és a fütyülős barack, Puskás öcsi és Janics Natasa, a Mefisztó és a Sorstalanság mellett az emberismeret nevű tantárgy is hungaricum, hazai innováció, melynek a maga nemében nincsen párja a nagyvilág oktatásügyében

Emberismeret és etika nálunk és más nemzeteknél

Mennyire fontos tényező az ember, az erkölcs és a társadalom az európai országok tanterveiben, iskolaügyében, oktatási-nevelési koncepcióiban és gyakorlatában? Amennyiben a pénzügyi-gazdasági válság mellett társadalmi, habitusbeli, netán erkölcsi válságról is beszélhetünk, akkor ennek orvoslásához kínál-e, s ha igen, miféle gyógyírt az európai oktatás? Nos, ebben a tekintetben rendkívül tarka kép tárul elénk. Olybá tűnhet, mintha eléggé különböző történelmi korszakokat és kultúrákat képviselnének akár csak az Európai Unió országai

Hazai keresztény válaszok az ökológiai válságra

Habár hazánkban a nem keresztény vallások képviselői létszámukban nem túl jelentős hányadát teszik ki a vallásos lakosságnak, ám hatásuk - éppen témánk szempontjából — ennél jelentősebb; elég csak krisnások Somogyvámos melletti ökofalujára gondolni. Számolni kell tehát azzal, hogy a hazai keresztény válaszokat kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatják a hazai nem-keresztény válaszok

Rendszerváltás a pedagógiában. Széljegyzetek a két új Zsolnai-mű margóira

Muelle construido a finales del siglo XIX por el ingeniero Francisco Javier Cisneros. Vista panorámica del muelle

Pedagógiai etikai bevezető. Zsolnai Józsefnek, aki a pedagógiai etikát megpendítette

A Zsolnai József által kidolgozott értékközvetítő és képességfejlesztő irányultságú pedagógiában a „közvetítés” értékrend-alakítás és értékteremtés is. Az „érték” – mint legtöbb esetben – erkölcsi érték is, a közvetítendő képességek körében pedig benne vannak az erkölcsös készségek (vagyis az erények) is. Így aztán az ilyen irányultságú pedagógiából – némi hozzáadott értékkel – kinöveszthető egy pedagógiai etika, vagy ha tetszik, egy erkölcspedagógia, melyet akár nevelésetikának is nevezhetünk. A Pannon Egyetem Pedagógiai Intézete által szervezett kutatás (1) keretében Szempontok és adalékok egy értékközvetítő és képességfejlesztő irányultságú pedagógiai etikához címmel 6 íves előtanulmányt készítettem egy megírandó pedagógiai etikához; ennek a gondolatmenetét vázolom föl

Ígéretes könyv a lelkiismeretről

Fontos és hézagpótló mű Horváth H. Attiláé mindazoknak, akiknek az iskola lelkiismereti ügy. Az olvasóban megfordulhat, hogy talán túl nagyot, túl sokat ígér a Lelkiismeret és iskola szerzője, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy „mit jelent napjainkban a lelkiismeret, miben mutatkozik meg a jelenléte”. Az előbbi felvetésből adódó további kérdések is magasra teszik a mércét: „Milyen szerepe van a lelkiismeretnek az erkölcsi ítéleteinkben, döntéseinkben, cselekvéseinkben?”, „Milyen hatással van az iskolai erkölcsi szocializáció a diákok erkölcsi fejlődésére, és különös tekintettel lelkiismeretükre? Hogyan ragadható meg a lelkiismeret, lehet-e fejleszteni?