Mesterséges intelligencia a jövő szolgálatában. Backcasting jövőkutató szakértői műhely eredményei

A műhely a „Víziók a mesterséges intelligencia és társadalom kapcsolatáról” elnevezésű, NKFIH által támogatott K-131733 OTKA kutatás keretében jött létre. A kutatás a jövőképeket és hatásukat helyezi a középpontjába. Egyfelől elemzi a domináns jövőképeket és ezek következményeit a mesterséges intelligencia vonatkozásában és bemutatja, hogy hogyan járulnak hozzá az uralkodó víziók ahhoz, hogy lezárjanak bizonyos lehetséges jövőbeli alternatívákat. Másfelől alternatív kívánatos jövőképeket vizsgál. A kutatás elveti a technológiai determinisztikus felfogást, amely a technológiai fejlődést egyfajta társadalmon kívüli jelenségként fogja fel, aminek vonatkozásában az a társadalom feladata csak, hogy alkalmazkodjon ezekhez a technológiai változásokhoz. Társadalomtudományi kutatások sora bizonyítja, hogy hasznosabb úgy felfogni a változásokat, hogy a társadalmi és technológiai tényezők kölcsönösen formálják egymást. Fontos tehát figyelembe venni, és explicitté tenni, hogy társadalmi tényezők hogyan befolyásolják a technológiák kialakítását. Ebből a szempontból kiindulva a kutatás azt is vizsgálja, hogy hogyan segíthetnék a technológiai fejlesztések, hogy egy kívánatos jövőbeli állapot jöjjön létre. Ehhez fontos tisztázni azt a kérdést is, hogy ki mit tekint kívánatos állapotnak, és hogy hogyan lehet ilyen helyzetet elérni. A kérdések megválaszolásához fontos, hogy el tudjunk szakadni a jelenlegi gondolkodásunkat determináló, illetve a hagyományos társadalmi – környezeti – gazdasági alapvetésektől, ezt segítő innovatív módszerekre van szükség. Ennek érdekében a kutatáshoz a jövőből történő visszafejtés (backcasting) módszerét választottuk

Secretin attenuates the hereditary repetitive hyperactive movements in a mouse model

It was previously demonstrated that secretin influenced the behavior of rats investigated by open-field test. In the present experiment, we have compared the effect of intracerebroventricular administration of 2 mug of secretin on the behavior of CFLP white and Japanese waltzing mice. These latter animals exhibit stereotypic circular movements. The effect of secretin on the horizontal (ambulation) and vertical movements (rearing and jumping) was investigated in open-field test. The ambulation time and distance were shorter, and the number of rearing and jumping were much lower in Japanese waltzing mice than in CFLP white mice during 30 min-experimental period. In white mice, 2 mug of secretin had no effect on the above-mentioned parameters; however, in Japanese waltzing mice, secretin enhanced the ambulation time and distance to the level of CFLP white mice, but did not influence the rearing and jumping. On the basis of the results, it was concluded that intracerebroventricularly administered secretin attenuated the stereotypic (circulating) movement and improved the horizontal movement indicated by the normalization of the ambulation time and distance; however, it did not influence the explorative behavior (rearing and jumping) in our special animal model

Current State of Understanding of the Role of PACAP in the Hypothalamo-Hypophyseal Gonadotropin Functions of Mammals

PACAP was discovered 30 years ago in Dr. Akira Arimura's laboratory. In the past three decades since then, it has become evident that this peptide plays numerous crucial roles in mammalian organisms. The most important functions of PACAP are the following: 1. neurotransmitter, 2. neuromodulator, 3. hypophysiotropic hormone, 4. neuroprotector. This paper reviews the accumulated data regarding the distribution of PACAP and its receptors in the mammalian hypothalamus and pituitary gland, the role of PACAP in the gonadotropin hormone secretion of females and males. The review also summarizes the interaction between PACAP, GnRH, and sex steroids as well as hypothalamic peptides including kisspeptin. The possible role of PACAP in reproductive functions through the biological clock is also discussed. Finally, the significance of PACAP in the hypothalamo-hypophysial system is considered and the facts missing, that would help better understand the function of PACAP in this system, are also highlighted

Intézményesülési folyamatok a somogyvárosi krisnás közösségekben

INST: L_11

Az adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid (PACAP) klinikai jelentősége = Clinical importance of adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP)

A hypophysis adenilát-cikláz-aktiváló polipeptidet (PACAP) birkahypothalamusból izolálták és karakterizálták. Leírták aminosav-szekvenciáját, génjét, receptorait, azok génjét és a szervezetben történő előfordulását. A PACAP a szekretin peptidcsalád tagja. Legközelebbi rokona a vazoaktív intestinalis polipeptid (VIP). Széles körű előfordulása arra utal, hogy a peptidcsalád más tagjaihoz hasonlóan jelentős szerepet játszik élettani folyamatokban. Állatmodelleken végzett kísérletek segítségével világszerte intenzíven kutatják a PACAP szerepét különböző betegségek lehetséges kezelésében. Az összefoglaló munka első része tartalmazza a legfontosabb kísérleti adatokat a peptid és receptorának szerkezetére, génjére és emlősszervezetben történő előfordulására vonatkozóan. A második részben elsősorban a humán anyagon végzett legfontosabb vizsgálatokat tekintettük át szervrendszerek szerint. Azokat az eredményeket gyűjtöttük össze, amelyek alapján a jövőben esély lehet arra, hogy a PACAP terápiás célra használható legyen. A későbbiekben felmerül annak lehetősége, hogy a PACAP vérben mért koncentrációjának meghatározása a klinikai diagnózis, a differenciáldiagnózis felállításában segítséget nyújthat. A jövőben lehetőség nyílhat PACAP-receptort kifejező daganatok nem invazív terápiájára. A PACAP részt vesz a hypophysis elülső lebenye működésének, a vazopresszin-kidobásnak, az adrenalinszekréciónak, az inzulinszekréciónak a szabályozásában, simaizom-relaxáns, immunszuppresszor. Az idegrendszerben neurotranszmitter, neuroprotektív agyi ischaemiában, Parkinson-kórban, Huntington-choreában, Alzheimer-betegségben és a központi idegrendszer traumás sérülése esetén. A PACAP gátolja az apoptózist, védő hatású oxidatív stresszben, gátolja a proinflammatiós, de serkenti az antiinflammatiós faktorok képződését. A PACAP stimulálja a daganatos sejtek fejlődését, és citoprotektív a perifériás szervekben is. Részt vesz az élettani működések napi ritmusának szabályozásában. | The pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP) was isolated and characterized from sheep hypothalami. Its amino acid sequence, gene, receptors and receptor genes and its distribution in the mammalian organism were soon described. PACAP is a member of the secretin peptide family. Its closest relative is the vasoactive intestinal polypeptide (VIP). Its widespread occurrence suggests that it plays a significant role in physiological processes. With the aim of animal models, the role of PACAP was intensively investigated worldwide in a possible treatment of various diseases. The first part of this work contains the most important experimental data regarding the structure, genes and occurrence of the peptide and its receptors in mammalian body. In the second part, we overviewed the ever-increasing data on human material according to organ systems. The review contains the data where there is a chance to use PACAP for therapeutic purposes in the clinical practice. Determining the concentration of PACAP in the blood would help in establishing a clinical and differential diagnosis. In the future, there may be a possibility for non-invasive therapy of tumors expressing PACAP receptors. PACAP regulates the pituitary functions, stimulates vasopressin release, adrenalin secretion, insulin secretion. It is smooth muscle relaxant, immunosuppressant. PACAP is a neurotransmitter, it is neuroprotective in various diseases of the nervous system and cytoprotective in peripheral organs. PACAP inhibits apoptosis and the formation of pro-inflammatory factors and stimulates the anti-inflammatory factors and development of tumor cells. PACAP participates in regulating the daily rhythm of physiological functions

Intranasal Application of PACAP and β-Cyclodextrin Before the “Critical Period of Proestrous Stage” Can Block Ovulation

Introduction: It was previously shown that intracerebroventricular administration of pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP) prior to GnRH mobilization in proestrus prevents ovulation in rats. In this study, we examined whether PACAP given intranasally could influence luteinizing hormone (LH) and prolactin (PRL) surges and ovulation. Methods: On the day of proestrus PACAP, β-cyclodextrin (modifier of blood–brain barrier) or PACAP + β-cyclodextrin was applied intranasally between 12:30 and 13:00. Blood samples were taken at 16:00, 18:00, and 20:00 for measuring plasma hormone levels. In the next morning, the expelled ova were counted. β-cyclodextrin was also administered to male and diestrous female rats between 12:30 and 13:00 and blood was taken at 18:00. Results: PACAP prevented LH and PRL surges and ovulation in about half of the rats, β-cyclodextrin alone more effectively prevented ovulation. When PACAP and β-cyclodextrin were administered together, more rats ovulated like when PACAP given alone. β-cyclodextrin did not influence LH and PRL levels in diestrous females; however, in males, it significantly enhanced PRL level. Discussion: Not only the intracerebroventricular, but the intranasal application of PACAP prevented ovulation. β-cyclodextrin alone is more effective than PACAP and enhances PRL levels in male rats. PACAP and β-cyclodextrin given together weaken each other’s effect. β-cyclodextrin, as excipient of various drugs, has to be used carefully in human medications