The relationship between alexithymia and hypnotic susceptibility: A review of the literature

Elméleti háttér: Számos klinikai megfigyelés és kutatási eredmény utal rá, hogy a hipnózis iránti fogékonyság és az alexitímia hátterében közös — részben azonos, részben ellentétes irányban ható — mechanizmusok működnek. Ennek ellenére csak néhány tanulmány található a szakirodalomban, ami közvetlenül a két konstruktum kapcsolatával foglalkozik. Úgy tűnik, hogy a disszociatív hajlam, a fantáziakészség, az empátia és a mások érzelmeinek azonosítására való képesség mind a hipnábilitás, mind az alexitímia szempontjából meghatározó jelentőségűek. Ezek a tulajdonságok (a disszociáció kivételével) egy tágabb kategória, a mentalizációs készség elemeinek tekinthetők. Neuroanatómiai, neurofiziológiai és pszichogenetikai kutatások eredményei pedig azt sugallják, hogy az alacsony hipnotikus válaszkészség és az alexitímia központi idegrendszeri és neuroendokrin korrelátumai átfednek egymással. Célkitűzés: A hipnotikus fogékonyság és az alexitímia közös tényezőinek azonosítása. Módszer: Releváns szakirodalmi tanulmányok áttekintése és elemzése. Eredmények: A hipnózis iránti fogékonyság és az alexitímia egyaránt kapcsolatban áll a disszociációval. A magasabb hipnábilitás erősebb, a magasabb alexitímia gyengébb képzeleti bevonódással és aktivitással függ össze. Úgy tűnik, a hipnábilis/”lexitímiás” (nem alexitímiás) személyek mind a saját, mind mások érzelmeit inkább képesek azonosítani és azokra reagálni, mint az alacsony hipnábilitású/alexitímiás személyek. A két konstruktum hátterében átfedő (legnagyobbrészt ellentétes) neuroendokrin, neurofiziológiai és pszichogenetikai mechanizmusok állnak. Következtetések: A szakirodalmi adatok alapján feltételezzük, hogy a hipnábilitás és az alexitímia egymással összefüggő jelenségek, de kapcsolatuk nem lineáris. Feltételezzük, hogy köztük a mentalizációra való képesség és a másodlagos, elhárító funkciójú disszociáció közvetít. Összefüggésük feltárása további empirikus vizsgálatot igényel. A hipnábilitás és az alexitímia viszonyának megértése elősegítheti egyes mentális és pszichoszomatikus betegségek hatékonyabb hipnoterápiás kezelését

A felnőttkori hipnotikus fogékonyság fejlődési és szocializációs meghatározói = Developmental and Socialisational Determinants of Adult Hypnotic Susceptibility

A kliens és a terapeuta közötti hipnoterápiás kapcsolat sok szempontból hasonlít a gyermek–szülő viszonyra. A hipnózis szociál-pszichobiológiai megközelítésében a felnőttkori hipnotikus fogékonyság mértékét az idegrendszer fejlődése és a szocializációs folyamatok is befolyásolják. Ennek ellenére eddig nagyon kevés kutatás foglalkozott a felnőttkori hipnotikus fogékonyság fejlődési előzményeivel. Szintén kevés vizsgálatot végeztek a szocializációs hatások feltárására; a gyermekkori emlékeket ezekben is inkább kvalitatív módszerekkel tanulmányozták. Ebben a cikkben összefoglaljuk e kutatások főbb eredményeit, majd bemutatjuk kutatócsoportunk 2008 óta végzett vizsgálatait, amelyekben a szülői nevelési stílusra vonatkozó emlékek és a felnőttkori hipnotikus válasz összefüggéseit kerestük. Standardizált, kvantitatív mérőeszközöket alkalmazó keresztmetszeti vizsgálataink tanulsága, hogy a hideg-büntető szülői nevelési stílus előrejelzi a laboratóriumi hipnózisban átélt negatív érzelmeket és a hipnotizőr rosszallásától való félelmet. Ezt a kapcsolatot részben az alexitímiás érzelemfeldolgozás mediálja. Ezek az eredmények segítséget adhatnak a hipnoterápia megtervezéséhez és a teherbíró pszichoterápiás szövetség kialakításához. The hypnotherapeutic relationship between client and therapist bear many resemblances to the relationship between child and parent. According to the social-psychobiological theory of hypnosis, adult hypnotic susceptibility is influenced by neural development and socialization. Despite this fact, so far just a few studies investigated the developmental antecedents of adult hypnotic susceptibility. Similarly, the socialisation effects were scarcely studied; the few studies in this area rather aimed to map childhood memories in a qualitative manner. In this paper we summarise the results of these studies, then we present the investigations carried out by our research team since 2008 in order to unfold the associations between recalled parental rearing style and adult hypnotic response. The main conclusion of our cross-sectional studies that employed standardised quantitative measures is that cold-punishing parental style predicts negative emotions and fear of the hypnotist’s negative appraisal in laboratory hypnosis sessions. This association is partially mediated by alexithymic affective processing. These results inform the planning of hypnotherapy and reinforce the therapeutic alliance

Hipnotizőrök archaikus bevonódásának vizsgálata = Investigating the Hypnotists' Archaic Involvement

Háttér és célkitűzések: Az alany hipnotizőrrel kapcsolatos áttételi érzelmi bevonódását az Archaikus Bevonódási Skálával – ABS(A) lehet vizsgálni. A hipnózis interaktív megközelítése azonban szükségessé teszi, hogy a hipnotizőr archaikus bevonódását is mérni lehessen. A jelen kutatásban az erre a célra általunk kialakított huszonkét tételes hipnotizőri Archaikus Bevonódási Skála – ABS(H) – megbízhatóságát, faktorszerkezetét és a bevonódás intenzitását vizsgáltuk. Módszer: 22 hipnotizőr összesen 387 alannyal elvégzett kísérleti hipnózisa után az alanyok és hipnotizőreik egyaránt kitöltötték az ABS-t. Az alanyokra és hipnotizőrökre vonatkozó adatok leíró statisztikai elemzése mellett feltáró faktoranalízissel vizsgáltuk az ABS(H) kérdőív szerkezetét. Összevetettük a hipnotizőrök és alanyaik archaikus bevonódásának mértékét, illetve az egyes hipnotizőrök közötti különbségeket. Eredmények: Az ABS(H) három faktorba szerveződik: Kötődés és pozitív kapcsolat, Gondoskodás és törődésigény, Kontrolligény és félelem a negatív megítéléstől. Az ABS(H) ugyanolyan jó megbízhatóságú, mint az ABS(A). Az alanyok és hipnotizőrök archaikus bevonódása között nem vagy csak alacsony hatásméretű különbséget találtunk. Az egyes hipnotizőrök archaikus bevonódása viszont szignifikáns különbségeket mutatott. Következtetések: Az ABS(H) alkalmas arra, hogy laboratóriumi helyzetben megbízhatóan mérje a hipnotizőrök alannyal kapcsolatos viszontáttételi érzelmeit. Eredményeink arra utalnak, hogy az alanyok hasonló erősségű archaikus bevonódást élnek át különböző hipnotizőrökkel, az egyes hipnotizőrök érzelmi viszonyulása azonban jelentősen eltérhet más-más alannyal végzett laboratóriumi hipnózisok során. Ez a megfigyelés fontos adalékokat szolgáltat a hipnoterápiás kapcsolat jobb megértéséhez is. Background and aims: The emotional (archaic) involvement of the hypnotic subjects can be investigated with the standardised Archaic Involvement Measure, AIM(S). The interactional approach of hypnosis, however, requires that the countertransference-like experiences are measured in the hypnotists as well. Our study introduces the 22-item hypnotist version of the Archaic Involvement Measure – AIM(H) – developed in our laboratory for this aim and investigates the reliability and the factor structure of the questionnaire. Method: 22 hypnotists and their 387 subjects filled in the AIM after experimental hypnosis sessions. We calculated descriptive statistiscs, compared the intensity and the individual differences of archaic involvement of hypnotists and their subjects, and performed exploratory factor analysis on AIM(H) items. Results: The AIM(H) items are organised in three factors: Attachment and positive relationship; Concern and need for caring; Need for control and fear of negative appraisal. The AIM(H) is equally reliable as the version of AIM for subjects. Archaic involvement of hypnotists and subjects did not differ significantly or the difference has a low effect size. At the same time there were signifi cant individual differences in archaic involvement among hypnotists. Conclusion: The AIM(H) is a reliable tool for measuring the countertransference-like experiences of hypnotists in experimental settings. Our results suggest that while subjects experience similar intensity of archaic involvements across interactions with different hypnotists, the emotional involvement of the hypnotists can be remarkably different across laboratory hypnosis sessions the hypnotist conducts with different subjects. This observation can deepen our understanding of the hypnotherapeutic relationship

A szexuális kisebbségekhez tartozó magyar fiatalok egészsége és jólléte

Háttér és célkitűzések: Hazánkban eddig kevés kutatást végeztek szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalok egészségével és jóllétével kapcsolatban. Ebben a vizsgálatban egy összetett indikátorkészlet alkalmazásával összehasonlítottunk azonos vagy mindkét nemű partnerekhez vonzódó fiatalokat nem kisebbségi (ellenkező nemhez vonzódó vagy vonzódást át nem élt) kortársaikkal. A változók kedvező és kedvezőtlen kimeneteket is magukba foglaltak, és kiterjedtek a pszichés jóllétre és a mentális egészségre, az egészségvédő és kockáztató magatartásokra, valamint az egészség pszichoszociális determinánsaira. Módszer: Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatás 2018. évi adatfelvételében részt vevő 2651 középiskolás fiatalt vizsgáltuk (életkoruk 16,79 ± 1,19 év). A kimeneti változókat kétértékűvé alakítottuk, és gyakoriságukat összehasonlítottuk a romantikus vonzódás négy csoportjában (ellenkező ne- műekhez vonzódók, azonos neműekhez vonzódók, mindkét neműekhez vonzódók és nem vonzódók). Ezután a változókat bináris logisztikus regressziós modellekbe építettük. A referenciacsoportot az ellenkező nemhez vonzódó fiatalok képezték. Az esélyhányadosokat korrigáltuk a nem és a családi jómódúság hatására. Eredmények: A mindkét nemhez vonzódó fiatalok a fizikai aktivitás és alkoholfogyasztás kivételével min- den változón kedvezőtlenebb értékeket mutattak, mint az ellenkező nemhez vonzódó társaik. A kizárólag azo- nos nemhez vonzódó fiatalok kockázata szintén magasabb volt a kannabiszfogyasztásra és az öngyilkossági gondolat és szándék megjelenésére. A vonzalmat még át nem élt fiatalok értékei sok változó tekintetében kedvezőbbek voltak, mint az ellenkező nemhez vonzódó társaiké. A nem és a családi jómódúság befolyása nem volt jelentős. Következtetések: Az eredmények elhelyezhetők a kisebbségi stressz, a strukturális stigma és a romantikus stressz elméleti modelljeiben, igazolják a szexuális kisebbségi (főképp a mindkét nemhez vonzódó vagy bi- szexuális) fiatalok egészségi egyenlőtlenségeit, és alátámasztják az iskolai intervenciók és a dolgozói tovább- képzés fontosságát

A tudat fenomenológiája kérdőív magyar változatával szerzett tapasztalatok = Results with the Application of the Hungarian Adaptation of the Phenomenology of Consciousness Inventory

Ebben a tanulmányban a Tudat Fenomenológiája Kérdőív (Pekala, 1982, 1991) magyar adaptációját és a kérdőív alkalmazásával kapott eredményeket foglaljuk össze. Az ötvenhárom tételből álló mérőeszköz a tudat módosulásának mértékét és a szubjektív élmények mintázatát tizenkét fő- és tizennégy aldimenzió mentén méri, és a hipnózis interakciós megközelítésével összhangban nemcsak az alany, de a hipnotizőr esetében is használható. A kérdőív nem csupán hipnózisban, hanem bármilyen más helyzetben is alkalmazható, ahol a tudatállapot módosulására számítunk, így lehetővé teszi a különféle módszerekkel létrehozott vagy spontán kialakuló módosult tudatállapotok szubjektív élményeinek összehasonlítását is. A Tudat Fenomenológiája Kérdőív megbízhatósága megfelelő, konstruktum- és diszkriminatív validitását számos nemzetközi és magyar vizsgálat alátámasztja. A kérdőív tehát a módosult tudatállapotok során megjelenő szubjektív élmények számszerűsítésére általánosan – és hipnózisban különösen – jól hasznosítható mérőeszköz. Felhasználási lehetőségeit irodalmi összefoglalóval és kutatócsoportunk korábbi eredményeiből származó példákkal szemléltetjük. This study summarizes the Hungarian adaptation of the Phenomenology of Consciousness Inventory (PCI, Pekala, 1982, 1991) and the results with its application. The 53-item self-report questionnaire measures the intensity and pattern of alterations of consciousness with fourteen main and twelve subdimensions. In line with the interactional approach to hypnosis the PCI can be used not just with subjects but with hypnotists as well. The PCI can be applied not just in hypnosis but in any other situation where alterations in consciousness can be expected. Thus the PCI makes it possible to compare the subjective experiences of altered states of consciousness, either occuring spontaneously or induced by different methods.The reliability of the PCI is adequate, and it’s construct and discriminative validity is supported by numerous international and Hungarian studies. The PCI is therefore a good method for the quantification of subjective experiences occuring during various types of altered states of consciousness in general, and it is an especially useful tool in hypnosis research. Various possible applications of the PCI are illustrated by a literature review and examples from previous studies of our research team

Age, gender and class: how the COVID-19 pandemic affected school-aged children in the WHO European Region / Impact of the COVID-19 pandemic on young people’s health and well-being from the findings of the HBSC survey round 2021/2022

This report shows that adolescents across 22 countries and regions of the WHO European Region who took part in the Health Behaviour in School-aged Children survey round 2021/2022 reported that the COVID-19 pandemic had had big impacts across multiple areas of their lives. The impacts were both negative and positive, with some adolescents reporting positive impacts in some areas and negative impacts in others. A large number reported that the COVID-19 pandemic had had neither positive nor negative impacts. Of adolescents reporting negative impacts, most related to their mental health. For positive, most related to relationships with their family. No consistent geographical patterns were seen. Gender and age differences were clearer and more consistent for positive rather than negative impacts. Boys reported positive impacts more often than girls in almost all countries and regions and younger adolescents were more likely to have experienced positive impacts than those who were older. Differences by how well-off adolescents' families were could be found in most countries and regions, affecting both positive and negative impacts. Adolescents whose families were not well-off were most likely to have experienced negative impacts, and those from well-off families were most likely to have reported positive impacts. Differences between genders, ages and families' economic status were not clear for negative impacts, but clear differences by gender (boys doing better), age group (younger adolescents doing better) and family economic status (adolescents from welloff families doing better) were seen for positive impacts.R-AGR-0655 - Enquête HBSC - Health Behaviour Children (01/11/2015 - 31/12/2023) - WILLEMS Helmut Erich3. Good health and well-being5. Gender equality10. Reduced inequalitie