33 research outputs found

    Characteristics of Winter Urban Heat Island in Budapest at Local and Micro Scale

    Get PDF
    Most of the urban heat island (UHI) researches focused on the phenomenon in summer. They mainly studied the causes, different functional areas, and possible mitigation measures to reduce the high temperature in urban areas. However, UHI also exists in winter, but there are a limited number of studies on winter UHI. The characteristics and causes of UHI in winter have not been received much attention or consideration yet. This study aims to characterize the UHI feature in winter in Budapest, Hungary, based on the analysis of land surface temperature (LST) in relation to the factors of elevation, slope exposure, residential type, and snow coverage. Five different Landsat images in the winter season were applied to detect the surface temperature; besides, pictures of the thermal camera at a micro-scale were also used. Results showed that UHI intensity was not strong in winter; built-up areas were warmer than other urban areas. Topography was one of the significant factors affecting the surface temperature in winter. The surface temperature of the hills (300 m asl) was lower than that of the lowlands (below 120 m asl). The south-facing slopes and south oriented buildings were warmer than north-facing slopes and buildings oriented to the north. Areas with snow coverage had a lower temperature than no snow coverage areas. These findings could give general guidance for further UHI research, urban planning as well as landscape design

    Tájindikátorok alkalmazása a tájképvédelmi területek lehatárolására és a tájkarakter meghatározására

    Get PDF
    A Kárpát-medence Európa egyik jellegzetes, kulturális és természeti adottságokban gazdag sokszínű térsége. A globalizációval, a beépítés növekedésével, a környezetszennyezés fokozódásával azonban a hazai tájakat, tájképet is az átalakulás veszélye fenyegeti. A hagyományos tájkép megőrzése, a jellegzetes tájkarakter fejlesztése komplex feladat, és a különböző szakterületek összefogását követeli meg. A tájkép, mint vizuális természeti erőforrás rendszerint nem jelenik meg a különböző ágazati tervekben. A tájképpel, mint „korlátlanul rendelkezésre álló” erőforrással nem gazdálkodtak. A gazdasági-, gazdaságossági számításokba, a beruházások hatáselemzéseibe, a terület- és településrendezési tervekbe, a vizuális környezetet érintő legtöbb döntésbe nem került be a tájképet módosító hatások vizsgálata. A tájkép ugyanakkor mint gazdasági erőforrás, felértékelődik, és egyre inkább hangsúlyt kap. A hagyományos tájkép megőrzése, a jellegzetes tájkarakter fejlesztése a tájtervezés, a műemlékvédelem, az építészet, az üdülés-idegenforgalom és a környezettervezés egyre fontosabb területévé válik. A tájkép elődeink hosszantartó évezredes tájformáló tevékenysége, munkája során alakult. A táj (kultúrtáj) szerkezete, karaktere mindenkor lenyomata, tükrözője a megelőző korok tájhasználatának. A jelenkori táj (és annak vizuális megjelenése, a tájkép) történeti folyamatok eredményeképpen jött létre. Megőrzése és fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem a nemzeti örökség védelmét, az identitástudat megőrzését, a lokálpatriotizmust is jelenti. A látvány (a táj és a tájkép) olyan köztulajdon, nemzeti kincs, amelynek vizsgálatával, értékelésével, védelmével, fejlesztésének kérdéseivel tudományos szinten is szükséges foglalkozni. Az értékelés, védelem, jogi szabályozás jelenlegi hiánya miatt a látvány, a tájkép az egyik legrohamosabban pusztuló környezeti erőforrás
    corecore