Az árkos erózió szerepe Magyarország jelenkori felszínfejlődésében = The role of gully erosion in the present-day relief development of Hungary

A kutatás célja egy országos vízmosás kataszter, adatbázis készítése és kiértékelése, valamint az árkos erózió folyamatainak mintaterületi vizsgálata volt. Az 1:10 000 méretarányú térképek felhasználásával elkészült az ország vízmosás sűrűség térképe. A kataszterben közel 112.000 vízmosás szerepel, amelyek teljes hossza 22.000 km. A kataszter alapján veszélyeztetettségi térkép készült, eszerint az ország területének közel 5%-a tartozik az erősen veszélyeztetett kategóriába. Az országos és a mintaterületi vizsgálatok az árkos eróziót befolyásoló tényezők sokoldalú szerepét tárták fel. E tényezők hatása együttesen érvényesül. A földhasználat szerepe is sokarcú. Megállapítottuk, hogy a vízmosások nem elsősorban a legmeredekebb lejtőkön, nem a hegységek központi régióiban alakulnak ki, mivel e területeket jórészt erdő borítja. Érdekes ugyanakkor, hogy a vízmosások többsége erdőben található. Ez nem jelenti azt, hogy ott is alakult ki. A szántóföldön kialakult vízmosásokat vagy elegyelgetik, vagy ha ez már nem lehetséges ezek idővel beerdősödnek. A szántóföldi időszakos vízmosások nem szerepelnek a felhasznált topográfiai térképeken, ezeken csak a nagyobb, állandó vízmosások vannak feltüntetve. Megállapítottuk, hogy a vízmosások kialakulását a földhasználat mellett főként a domborzat és a talajképző kőzet befolyásolja, a talajtulajdonságok szerepe kevésbé fontos. A mintaterületi vizsgálatok a fenti megállapításokat árnyalják. | The objective of the project was the preparation and analysis of a national gully cadastre and database as well as the investigation of gully erosion processes in sample areas. 1:10 000 topographic maps were used for the compilation of the gully density map of Hungary containing 112 000 gullies with a total length of 22 000 km. A gully erosion risk map was also prepared and according to it high risk is present on nearly 5 % of the country area. The manifold role of the factors controlling gully erosion was revealed by the nationwide and the sample area investigations. These factors have a combined effect on gully development. Even the role of land use is multifaceted. It was established that in most cases gullies do not develop on the steepest slopes, i.e. in the central parts of the mountains because these areas are covered by forest. It is interesting, however, that most gullies can be found in the forest. It doesn’t mean that they were formed in the forest. Gullies on arable land will usually be levelled or if it is not possible any more, they will be forested after a time. Ephemeral gullies on arable land are not illustrated on topographic maps, only large and stable gullies are represented on them. It was established that gully formation beside land use the formation of gullies is controlled by relief and parent rock conditions and the role of soil characteristics is less important. Investigations in sample areas revealed the nuances of the above statements

A vonalas és lepelerózió arányának vizsgálata vízgyűjtő léptékben

A talajerózió hatása a termőföldek mennyiségi és minőségi romlására közismert. Az elhordott, majd máshol lerakott talaj káros hatásairól valamivel kevesebb szó esik, pedig e folyamatok szintén jelentős problémákat okozhatnak. A szántóföldön eltemetik a növényeket, betakarják az utakat, feltöltik a csatornákat, tavakat, csökkentik a sankolóterek kapacitását, sőt közvetlen veszélyt jelentenek lakóépületekre, esetenként egész falvakra. Jellemzően a felszínen elmozduló talaj nem tesz meg nagy távolságot, jelentős része néhány 100m-en belül lerakódik. Bizonyos esetekben azonban a hordalék nagy távolságot képes megtenni és a pusztuló felszíntől távol halmozódik fel. Ahhoz, hogy a hordalék ellen hatékonyan tudjunk védekezni, szükséges az elhordott talaj eredeti helyzetének megállapítása. Egy durva csoportosítás szerint egy talajszelvényt két fő részre bonthatunk: a felső, kb. 20cm-es rétegre és az alatta fekvő, a talajművelés által szinte alig bolygatott részre. E felső réteg kiváló nyomjelzője a Cs-137 izotóp, mely kizárólag a közelmúlt légköri kihullásából származik és a talajhoz jól kötődik. A felületi rétegerózió, a csepperózió és a vonalas erózió egyes fajtái kizárólag csak a felszíni néhány cm-es réteget pusztítják. Egyedül az árkos erózió és a szuffózió erodálja a talajok mélyebb rétegeit is. A vízgyűjtő kifolyásánál felhalmozódó altalaj ez utóbbi két eróziós forma jelenlétére, minőségére és arányára utal. A Tetves-patak vízgyűjtő területe a Balaton D-i részvízgyűjtőjéhez tartozik. A völgyben hosszabb ideje folynak részletes talajeróziós mérések és kutatások. E területen vizsgáltuk a felhalmozódási térszíneken felgyűlt szedimentet. A sankoló nagymennyiségű hordalékot tartott vissza, feltöltődése szakaszosan, különböző szemcseösszetételű rétegekkel zajlott. A hordalék a sankolóban szétterülve nem osztályozódott a távolság függvényében. A minimális növényi keverés és átrétegződés ellenére a Cs-137 izotóp aktivitása vízszintesen és függőlegesen is nagy szórást mutatott a sankolótérben. A Cs-137-es módszer segítségével kimutattuk, hogy a sankolóban lerakott talaj nem csak a felületi rétegerózió hatására lepusztult feltalaj, hanem jelentős mennyiségű altalaj, illetve homokos lösz is. A vízgyűjtőn tehát jelentős a szerepe a vonalas eróziónak

The Impact Of Various Primary Tillage Methods On The Yield Components Of Dry Bean

In Hungary, dry bean (Phaseolus vulgaris L.) has been being popular as food and even as kitchen garden crop for centuries but currently only 20% of the annual domestic consumption is produced by the Hungarian agriculture, with the missing 80% coming from import. Improvement of production technology adapted to the new varieties of higher yield potential can contribute to the increase in domestic production. In our experiment, no significant differences could be found between the yield component and yield data of inversion (2.66 tons ha-1) and non-inversion (2.62 tons ha-1) tillage methods. Strip-tillage, however, resulted in higher values for almost all parameters compared to the other two methods. In the case of yield per plant, the difference was significant (24.35 vs. 18.33-18.57 grams ha-1). As the plant density was significantly lower for strip-tillage, despite the significantly higher yield per plant, the yield per hectare results became the lowest (1.39 tons ha-1) here. From the conditions detected after emergence, it was obvious that the harmonization of strip-tillage and sowing was not perfect. As the higher yield component and yield per plant data can be explained both by the lower plant density and the superiority of strip-tillage, the repetition of the experiment is essential

The impact of various primary tillage methods on the yield components of dry bean

In Hungary, dry bean (Phaseolus vulgaris L.) has been being popular as food and even as kitchen garden crop for centuries but currently only 20% of the annual domestic consumption is produced by the Hungarian agriculture, with the missing 80% coming from import. Improvement of production technology adapted to the new varieties of higher yield potential can contribute to the increase in domestic production. In our experiment, no significant differences could be found between the yield component and yield data of inversion (2.66 tons ha-1) and non-inversion (2.62 tons ha-1) tillage methods. Strip-tillage, however, resulted in higher values for almost all parameters compared to the other two methods. In the case of yield per plant, the difference was significant (24.35 vs. 18.33-18.57 grams ha-1). As the plant density was significantly lower for strip-tillage, despite the significantly higher yield per plant, the yield per hectare results became the lowest (1.39 tons ha-1) here. From the conditions detected after emergence, it was obvious that the harmonization of strip-tillage and sowing was not perfect. As the higher yield component and yield per plant data can be explained both by the lower plant density and the superiority of strip-tillage, the repetition of the experiment is essential

Feltételezett klímaváltozás hatása a talajpusztulásra modellszámítások alapján

A klímaváltozás mind rövid, mind hosszú távon befolyásolja a talaj fizikai és kémiai paramétereit, valamint ezen keresztül a talajpusztulás ütemét is. A feltételezhetően egyre gyakoribbá váló extrém csapadékesemények rövidtávú hatásait a WEPP modellel szimuláltuk. Az éghajlati viszonyok megváltozásának hosszú távú modellezésére a MEDRUSH modellt alkalmaztuk. A modellezett éghajlat legfontosabb ismérvei az időjárási szélsőségek számának emelkedése és az éves csapadékmennyiség a mainál sokkal rendszertelenebb eloszlása. Ezen hatások eredőjeként hosszútávon valószínűsítettük a jelenlegi felszínborítás (szántóföld, legelő) megváltozását. Az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása a csapadék csökkenése mellett is intenzívebb talajpusztulást idézhet elő. Esetünkben a lepusztulás mértéke a modellszámítások szerint elérheti a 110-116%-ot is, miközben a barázdás erózió részaránya is ugrásszerűen megemelkedik. Rövidtávon a szántóföldi művelés alatt álló lejtők - különösen a meredek térszíneken - jelentős pusztulása várható. E pusztulás kártétele várhatóan elsősorban a lerakódásban mutatkozik meg és csak másodlagosan a termőhelyi veszteségben. Hosszabb távon a meredekebb térszíneken a talajpusztulás ütemének erősödésére kell számítani. Ennek a folyamatnak a spontán visszaerdősülés is hatékony védőeszköze lehet. A legkritikusabb térszíneken klímazonális jellegű erdő telepítése is hatékony talajvédelmi eszköz lehet, bár a modell e társulások szempontjából kedvezőtlen környezeti feltételeket prognosztizál, így ezek talajmegkötő és vízvisszatartó képessége csekélyebb a jelen körülményekhez képest

Abiotikus tényezők szerepe a felvehető nyomelem-tartalom alakításában, ártéri ökotópok esetében = Role of the abiotic factors in the influence of available trace element content (regarding riparian ecotops)

A kutatás egy később kifejlesztendő olyan ''szakértői rendszer'' megalapozását szolgálta, amely képes egy hullámtereket érő nehézfém esetén a tényleges környezeti kockázat felbecslésére és segíti az adekvát kárelhárítás megtervezését. Ennek keretében elemeztük: Az ásványos különbözőségek szerepét az elméleti elérhetőségre; A folyópartok alakjának szerepét az öntések fizikai frakcionációjára és annak hatását azz elérhetőségre; Valamint a növényzeti mintázatok direkt és indirekt hatását a nehézfémek oldékonyságára és elérhetőségére. A fenti eredmények alapján osztályoztuk a Duna és a Tisza hullámterein található ökotópokat a nehézfémek elérhetősége szempontjából. | This study aimed to support an "expert system", which can estimate the real heavy metal pollution induced hazards and helps to make adequate plans for exemption. Our activities focused on the followings: To clarify the role of distinct mineralogical properties of the Danube and Tisza floodplains on theoretical heavy metal availability; To explore the role of bank profiles on physical speciation of heavy metals and its effects on availability; And analyse the role of direct and indirect effects of vegetation anf of vegetation patterns on heavy metal solubility and bio-availability. All of studied ecotopes were classified from the viewpoint of heavy metal availability on the basis of our results

Természetes alapanyagú geotextíliák hatása a talaj nedvességviszonyaira

A meredek lejtőket, töltéseket, rézsűket sújtó erózió elleni védekezés egyik lehetőségét a geotextiliák használata jelenti. Ezen „talajvédelmi eszközök” anyagminőségüket tekintve szintetikusak és szerves alapanyagúak lehetnek. Ez utóbbi típus egyik fő erényének a viszonylag gyors lebomlást tartják. Megfigyelések szerint, hazai körülmények között ez a természetes lebomlási folyamat néhány hónaptól kezdve több éven keresztül tartó folyamat lehet. A geotextiliák alkalmazása nemcsak a talajpusztulást gátolhatja hatékonyan, de hatással van a talajok vízháztartására is. A szerves alapanyagú geotextíliák használatának ezen túl társadalmi-gazdasági hatása is lehet, különösen a harmadik világ legelmaradottabb térségeire nézve. Az Európai Unió 6. Keretprogramja a BORASSUS projekt támogatásával olyan szerves alapanyagú geotextiliák környezetünkre gyakorolt hatásainak vizsgálatához járul hozzá, amelyek elterjedése a fejlődő és harmadik világbeli országok hátrányos helyzetű lakosai számára teremthetne a jelenleginél biztosabb megélhetést a geotextiliák előállítása és exportálása által. E projekt keretében az MTA FKI kutatócsoportja Borassus aethiopum pálmalevél, illetve juta alapanyagú geotextíliák hazai alkalmazási körülményeit vizsgálja