446 research outputs found
OXIDATÍV STRESSZ ÉS GESZTÁCIÓS DIABÉTESZ
A gesztációs diabétesz mellitusz (GMD), mely a szénhidrátháztartás terhesség során felismert zavara, a terhességek átlagosan 2-6%-át érinti. A GDM szövődményei egyaránt veszélyeztetik az anyát és a magzatot. Az anyai szövődmények között szerepel a magasabb metabolikus és kardiovaszkuláris kockázat a későbbi élet során, melyet egyes megfigyelések alapján az egészséges terhességek is növelhetnek.
Az emelkedett oxigén és nitrogén eredetű szabadgyökök termelése és a csökkent antioxidáns kapacitás az oxidatív-nirozatív stressz jellemzői. Az ilyen körülmények között kialakuló DNS törések aktiválják a sejtmagban található poli(ADP-ribóz)polimeráz enzimet (PARP), mely segíti a hiba kijavítását. A PARP NAD+ igényes működése miatt azonban túlaktiválódása a sejt energiaraktárainak kimerüléséhez, illetve a sejt nekrózisához vezethet. Ismert, hogy ezek a folyamatok fontos szerepet játszanak az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az oxidatív-nirozatív stressz növekedése egészséges terhességben is megfigyelhető. Az oxigén eredetű szabad gyökök, illetve olyan gáz természetű molekulák, mint a nitrogén- monoxid (NO) és a kénhidrogén (H2S) fontos szerepet játszanak a placentációban és a placenta alacsony vaszkuláris ellenállásának kialakításában. A placenta megnövekedett ellenállása akár előre is jelezheti a terhességi szövődmények, például a GDM későbbi kialakulását.
Ismert, hogy GDM-ben emelkedett oxidatív-nirozatív stressz és csökkent antioxidáns kapacitás figyelhető meg mind a placenta és a köldökzsinór szöveteiben, mind az anyai és magzati vérben. Ez az eltérés szerepet játszhat a betegség patogenezisében, illetve olyan korai szövődmények kialakulásában, mint a preeclampsia vagy intrauterin retardáció. GDM-ben alkalmazható antioxidáns terápiával kevés tanulmány foglalkozik, azonban az oxidatív stresszt csökkentő diéta hasznosnak bizonyult a betegség lefolyására.
Saját eredményeik alapján a nirozatív stressz és a PARP aktiváció az egészséges terhesség előrehaladtával nő, azonban GDM-ben a PARP aktiváció korábban és nagyobb mértékben jelentkezik. A PARP aktivitás emelkedése összefüggést mutat az orális glükóztolerancia teszt két órás értékével. Egy másik munkacsoport összefüggést talált a kialakult DNS törések magas szintje és a GDM kialakulásának kockázata között.
Ez felveti annak lehetőségét, hogy a terhesség korai időszakában mért emelkedett oxidatív-nirozatív stressz előre jelezheti a GDM későbbi kialakulását. A terhesség során jelentkező magas oxidatív-nirozatív stressz amellett, hogy olyan hosszabb távú elváltozásokat hozhat létre, mint az a. carotis communis intima:media arány megváltozása, a szülést követően is fennmaradhat. Így az emelkedett oxidatív stressz egyrészt a terhesség során indukált eltéréseken keresztül, másrészt fennmaradása esetén az azt követő folyamatokban való részvétele során szerepet játszhat a korábban GDM-ben szenvedő illetve multipara asszonyok magas metabolikus és kardiovaszkuláris kockázatának kialakulásában
Change of pigment content, protein content and that of the ribonuclease enzyme activity in intact plants and isolated barley leaves
Investigation of physiological changes in roots and shoots as a result of a herbicide treaiment I.
Investigation of physiological changes in roots and shoots as a result of a herbicide treatment II. Development of the pigment content of shoots
Preliminary studies on thoracic ganglion-cells of may-fly larva (Palingenia longicauda OLIV,. Ephemeroptera)
Histological and histochemicall investigations of oesophagus and stomach of the marsh-frog (Rana ridibunda Pall.)
- …