CSR Reporting Practices of Hungarian Banks

The disclosure of information on the exercise of corporate social responsibility (CSR) is the tool most frequently used by companies to promote understanding of the social and environmental performance of an organisation and to improve relationships with stakeholders. For most of the world’s largest companies, reporting on non-financial information appears to be a continuing trend, so it is essential to present the new corporate reporting trends of the 21st century. The disclosure of socially responsible information will be analysed, with a focus on the application of the Global Reporting Initiative guidelines related to CSR. Global Reporting Initiative (GRI) is the best-known framework for voluntary reporting of environmental and social performance by business worldwide. The main objective of the paper is to explore the corporate voluntary disclosure practices of the listed and non-listed banks in Hungary. The extent of voluntary disclosure has significantly improved for decades worldwide, but the situation is not that obvious regarding the Hungarian financial sector. This paper aims to describe the status of disclosure practices of corporate sustainability in the annual reports, sustainability reports or CSR reports of the banking industry in Hungary. Also, increased corporate visibility and financial risk increase stakeholder demand for transparency on the social impact of financial institutions and their CSR practices. Finally, the analysis and subsequent comparison of available CSR reports of banks will be presented

A feltételes médium: mobiltelefon, mint reklámcsatorna

Ha az utca emberét megkérdezzük arról, hogy mit gondol a reklámokról,a válasz nagy valószínűséggel az lesz, hogy túl sok van belőlük és amennyire lehet, kerüli őket. Ha továbbmegyünk és azt a kérdést tesszük fel, hogy mit gondol a mobiltelefonokra érkező reklámjellegű üzenetekről,a válasz várhatóan még elutasítóbb lesz. Kutatásunk mégis azt mutatja,hogy a helyzet nem ilyen egyszerű, a mobiltelefonra érkező reklámüzenet pozitív fogadtatásra számíthat, ha megfelelő időben, megfelelő helyen a megfelelő hírt közli az üzenet küldője

Emóció – Ráció: Tervezés – Vezetés: Designkommunikáció

Legyen az mérnöki tervezői folyamat, orvostudomány, üzlet, építészet vagy festészet nem azzal foglalkozik, hogy mi szükséges, hanem hogy mi lehetséges: röviden designnal (Simon, 1996). A design tehát alkotói magatartás, kreatív tervezés, tervezőművészet. Ehhez társul a kommunikáció, a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió, mint az interhumánus fenomén szintjén. Így hát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Módszerével valósidejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. Az élethosszig tartó tanulás a ma vezetője és tervezője számára egyaránt evidencia. A tanulás lehetőségét a saját területről, diszciplínából, komfort zónából való kilépés teremtheti meg: olyan helyzetekből, ahol a tervező tanul a menedzsertől, a vezető a művésztől, a közgazdász a mérnöktől és mindezt úgy, hogy az egyetemi évek a valódi karrier (identitás, inkubáció, akceleráció, start-up, vállalkozás, önálló vezérfonal stb.), azaz az életpálya-építés integráns részévé válnak. A szerzők interdiszciplináris megközelítésű cikkükben bemutatják, hogy a ma vállalatvezetője hogyan működhet designerként. Tanulmányuk szemlélete kettős: a tervezőművész és a közgazdász diaglógusa: ötvözi a rigorózus tudományos irodalomfeldolgozás retorikáját és a gyakorlati tervezői és vezetői párbeszéd érveléstechnikáját. A közvetlenül adaptálható elméleti keretek bemutatása mellett, felvázolják egy olyan képzési program koncepcióját, melynek célja vezető-tervezői/tervező-vezetői kompetenciák átadása

How do mobiles communicate?: The role of product design in product related consumer responses: The case of mobile telephones

Reconciling artistic approaches to industrial design and consumption studies we set up a conceptual model for assessing the impact of industrial design, product form in the case of ordinary objects from two perspectives: in the context of making choices and its influence on the usage experience. Propositions are given to study relating consumer responses with respect to characteristics of product form, individual differences: materialism and processing preferences. Underlying empirical research has been executed in Hungary, in the case of mobile telephones. We set test our model in an quasi experimental study. We report on product related consumer responses with respect to differences in mobile design and also to the impact of personal and attitudinal factors. The theoretical consequences of the empirical outcomes will be discussed

XXI. századi marketing hajtóerő: divat és divatkommunikáció

Divat és reklám egyaránt a XXI. századi élő és digitális kommunikáció kulcsfogalmai. A kommunikáció és az információcsere különböző bonyolultsági szinteken zajlik, reflexes, szándékos, nyelv nélküli és a nyelvi szinten is. Előadásunk során a divat és a reklám területére fókuszálva mutatjuk meg a nyelv nélküli és a nyelvi szintű metakommunikációs megnyilvánulások formáit, szabályosságait és vetjük fel, hogy ezen igen vizuális és befolyásoló kifejezési formák, mely elemei a közlést elfogadását hatékonyan alátámasztó metakommunikációs elemek. Bemutatjuk, hogy divat és reklám miért hatnak kölcsönösen egymásra és miért válhat a divat ezáltal gazdasági, marketing húzóerőv

A kollázs alkalmazhatósága a marketingkutatásban: A vizuális fogyasztói választás verbalizációjának magyarázó ereje

Max Ernst definíciója szerint a kollázs az „...amikor két egymástól különböző realitás kerül szembe egy számukra idegen térben”. Az egymástól független elemek együtt elhelyezve új jelentést hoznak létre, melyek együttese mást és többet jelent, mint az egyes elemek külön külön. A ma rendelkezésünkre álló IT technológia lehetővé teszi, hogy nemcsak papíron és ragasztóval (a kollázs szó francia eredetű, a „coller” szó annyit tesz, mint ragasztani), hanem elektronikusan is létre hozzunk újabb és újabb jelentéseket feltáró kompozíciókat, melyek esetében nem önmagában a létrehozott kompozíció, hanem annak alkotói interpretációja tárja fel a vizsgált problémát. Az elmúlt években kutatómunkánk során az elektronikus kollázst, mint a fogyasztói beállítódások és attitűdök projekcióinak eszközét használtuk. Számos iparágban (pl. telekommunikáció, hírközlés, lapkiadás) több kérdéskörben (márkaattitűdök, kategorizáció, jövő projekciója stb.) alkalmaztuk a digitális kollázs-készítés lehetőségeit, rögzítését, értelmezését és prezentációját. Előadásunkban a kompozíciókat és azok fogyasztói interpretációit mutatjuk be különböző iparágakban és témakörökben, bizonyítva a technika erős magyarázó erejét

Hosszabb kar vagy nagyobb fül? A kiterjesztett én fogyasztói dimenziói

2000-ben azt a kérdést tettük fel, hogy mit jelent az, hogy "mobiltelefon nélkül az ember ..." - hogyan érezheti magát. Már akkor azt a választ kaptuk, hogy "elveszett ember a haverok nélkül az éjszakában", "kéz és fül nélküli" valaki. Kutatásainkat 2000 óta számos alkalommal (2006, 2007, 2008) megismételtük, arra kérdésre keresve a választ, hogy a felgyorsult technológiai változások, melyek főként a telekommunikációban nyilvánulnak meg, mit jelentenek az egyén számára, mennyire képes alkalmazkodni, mennyire tudja az eszközöket és a tartalmakat a saját igényei szerint elsajátítani és kihasználni. Kutatómunkánk során olyan kvalitatív kutatási technikákat alkalmaztunk, mint a narratívák, blogok, befejezetlen mondatok elemzése, vagy a photo elicitation technika. Eredményeink azt mutatják, hogy a ma kommunikációs eszközei, mint például a mobiltelefon vagy a hordozható számítógép az egyén képességeinek kiterjesztői: okosabb, gyorsabb és akár attraktívabbá válik tőle az egyén, vagyis e személyre szabható technikai eszközei a ma emberének, énjének kiterjesztői, mely konstrukció a nemzetközi irodalomban extended self (Belk, 1988) fogalomként szerepel. Cikkünkben bemutatjuk a kiterjesztett én fő pszichológiai hátterét és rámutatunk igen erős jelenlétére a telekommunikációs fogyasztói termékek kapcsán

Előszavak és előképek: Vendégszerkesztői előszövegezés

A szerkesztői előszó klasszikusan az a műfaj, amit az Olvasók általában elegánsan átlapoznak. Ezúttal az előszavak mellett előképekkel is élünk, ami jobban összecseng a Vezetéstudomány mostani, kvalitatív fókuszú számának filozófiájával, valamint most megújuló formavilágával

A posztmodern marketing rózsaszirmai

UTÓSZÓ „A lényeg az, hogy mi belül vagyunk a posztmodernizmus kultúráján, oly mértékben, hogy felszínes és semmitmondó elutasítása éppoly lehetetlen, mint amennyire önelégült és romlott, hasonlóképpen felszínes és semmitmondó ünneplése.” (Jameson, 1997:18) A posztmodern filozófia úgy tűnik, nem túlságosan érintette meg a magyar marketing szakmát. Fojtik (1999) cikke után nem igazán lehet azt mondani, hogy elburjánzottak volna a posztmodern ihletésű munkák. Könnyed intellektuális hóbort vagy valami sokkal lényegesebb, amiről a szakma nem vett tudomást? A hazai menedzsmenttudományokban (lásd pl. Bokor, 1994; Gelei, 2002) valamivel jelentősebb nyomot hagyó posztmodern irányzat a magyarországi marketingirodalomban méltatlanul feledésbe merült. Radácsi (2003) a Vezetéstudományban is kiemeli, hogy a hazai menedzsmentkutatások távolról sem mutatják azt az elméleti és gyakorlati sokszínűséget, ami a nemzetközi szakirodalomban már évtizedek óta megfigyelhető. Ez azért is különös, mivel a fogyasztói társadalom, a vásárlás, a reklámok, az üzletek / bevásárló központok, pozicionálás, a modern marketing teljes eszköztára a posztmodern jelenség létrehozója. (Brown, 1995). A posztmodern szerzők meglehetősen sokat példálóznak a modern marketing eredményeivel, vagyis a posztmodern fogyasztókkal, akik posztmodern reklámokat néznek, posztmodern bevásárlóközpontokba járnak, és Brown (1993) szavaival: „vásárolnak, tehát vannak”. Ráadásul a posztmodern gondolatok segíthetnek máshogy megközelíteni egy-egy problémát vagy fejleszthetik bizonyos kritikai kézségek kialakulását. Ebben a cikkben bemutattjuk a posztmodern szókészletet, valamint marketing talaján gyökeret vert posztmodern gondolatokat. A gyakran a filozófiai homály ködébe vesző értelmezések helyett és mellett utánajártunk a kérdés pszichológiai hátterének. Ez mindenképpen egy olyan adalékanyaggal szolgál, amelyre sok esetben nem kerül sor, amikor posztmodern gondolatokról olvasunk. Cikkünkkel szerettünk volna segíteni a tájékozódást a posztmodern irodalom rendkívül terjengős és ingoványos talaján. Fogásokat kerestünk rajta, de nem azért, hogy birkózó módjára magunk alá gyűrjük, sokkal inkább azért, hogy megismerjük. Utólag szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a tanulmányban sok a definíció. Vállaltuk azt, hogy wittgensteini értelemben „nyelvi játékokat játszottunk”, egy definíció használata ugyanis mindig egy nyelvjáték része. Ez egy posztmodernről szóló cikk, de alapvetően modern stílusjegyekkel: használtunk táblázatot, bekezdéseket, logikus vagy annak látszó szerkezeti megoldásokat. És nincsenek benne befejezetlen monda… Egy kiránduláson vettünk részt, ahol önfeledten bontogattuk ki a posztmodern marketing rózsaszirmait, feltárva a szirmok sokszínűségét és végtelen kavalkádját. Közben azt sem vettük zokon, ha időnként megcsípte orrunkat a méhecske