A digitális platformok és társadalmi felelősségvállalás = Digital platforms and social responsibility

A tanulmány a digitális platformok társadalmi és környezeti hatásait tekinti át, és igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az új technológiai forradalom eredményezte előnyöknek ára van. A téma nagyon sokrétű, így ez a tanulmány csak a fenntarthatósági, környezeti és etikai kérdéseket járja körül, miközben igyekszik az üzleti digitális platformokat is figyelembe venni. A szekunder kutatás elgondolkodtató eredménye, hogy sokkal több az előnyöket hangsúlyozó tanulmány, ám nagyon kevés, és erősen visszafogott azon kutatások, adatokon alapuló megállapítások köre, amelyek a hátrányokkal, kockázatokkal foglalkoznak. Bár a publicisztikai írásokban számtalan adat áll rendelkezésre a digitális üzleti platformokról is, ezek a kérdések csak ritkán jelennek meg a mérvadó folyóiratokban publikált tudományos kutatások körében. Az összefoglaló következtetése pedig az, hogy amennyiben ezeket a változásokat nem kezeljük kellő óvatosággal, jószándékú kritikával, és figyelmen kívül hagyjuk a kockázatokat, úgy a digitalizáció kapcsán fetisizált előnyök nagyon könnyen köddé válhatnak. The study reviews the social and environmental impacts of business digital platforms and tries to draw attention to the fact that the benefits brought about by the new technological revolution come at a price. The topic is very multifaceted, so this study only deals with sustainability, environmental and ethical issues, while trying to consider business digital platforms as well. The thought-provoking result of the secondary research is that there are many more studies that emphasize the advantages, but the range of research and data-based conclusions that deal with the disadvantages and risks is very few and very restrained. Although countless data are also available on digital business platforms in journalistic writings, these questions appear only rarely in scientific research published in authoritative journals. The conclusion of the summary is that if we do not treat these changes with sufficient caution, good-intentioned criticism, and ignore the risks, then the fetishized benefits of digitization can very easily become a fog

Értelmezhető-e a lojalitás a B2B piacokon?

A fogyasztói lojalitás elméleti és empirikus vizsgálata már több mint két évtizede népszerű a nemzetközi és hazai szakirodalomban. Hosszú ideje a vita az ügyfélhűség fontosságáról szól, és számtalan forgatókönyvet találhatunk arra vonatkozóan, hogy hogyan tartsuk meg fogyasztóinkat, és annak milyen pozitív hatásai lehetnek a B2C piacokon a szervezetek teljesítményére. Sajnos ugyanez nem mondható el a vállalatok közötti (B2B) lojalitásvizsgálatokkal kapcsolatban. Sokkal kevesebb az elméleti fejtegetés, és sokkal kevesebb az empirikus kutatás ezen a területen. A lojalitás kérdésében kétségtelenül több a hasonlóság, mint a különbség a B2B és a B2C piacokon, de mégis nagyobb figyelmet érdemelne az olyan tényezők vizsgálata a B2B piacokon, mint az érték, a kapcsolatépítés, az elkötelezettség, a bizalom, a kölcsönösség. A tanulmány egy átfogó empirikus kutatás kvalitatív vizsgálati eredményeivel kíván rávilágítani arra, hogy miként is vélekednek az egymással kapcsolatban lévő szervezetek a B2B lojalitásról

Milyen lesz a jövő nemzetközi marketingje a hatalmi átalakulások következtében?

A gazdasági hatalmi átalakulások globális megatrendje kétségtelenül átrajzolja majd a nemzetközi marketing természetét. Rekettye Gábor vitaindítójára reagálva jelen tanulmány a témával kapcsolatban négy kérdést érint. Az első részben a szerző arra keresi a választ, hogy mennyire lehet hinni a trendekre alapozott prognózisoknak, és milyen kockázatokkal kell számolni? A második rész a gazdasági átrendeződés kulturális következményeit, az urbanizációs folyamatot, valamint a középosztály növekvő fogyasztását veszi górcső alá. A következtetések arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövő nemzetközi marketingje nem hagyatkozhat csak a most uralkodó trendekre: a változásokra vonatkozóan szcenáriókkal kell rendelkezni

Hogyan értelmezhető a felelősség a divatiparban? = How can responsibility be interpreted in the fashion industry?

Melyik aspektus a fontosabb a divatipar fenntarthatósági törekvései esetén? A környezeti, a társadalmi vagy a gazdasági? Bármelyikben is következik be változás, hatással lesz a másik kettőre és ezzel újabb kihívásokat generál. Tanulmányunk egy olyan szakirodalmi áttekintésen alapul, amely kérdéseket vet fel a felelősségre vonatkozóan, ahol a fókusz a fast fashion, amely a fogyasztói tömeg szélesebb rétegét érinti. Az új típusú gyártói-fogyasztói szerepeket - röviden ugyan -, de több oldalról kívánjuk elemezni. kérdéseket fogalmazunk meg arra vonatkozóan, hogy a két fél cselekvéseiben fellelhetők-e a fenntarthatósági törekvések. A választ természetesen nem tudjuk, hiszen maga a jelenség (a divat) társadalmi, környezeti és gazdasági érdekek szövevénye. Nincsen egyértelmű igazság, minden változásnak következményei lesznek gazdasági-, társadalmi-, környezeti aspektusban egyaránt. Véleményünk szerint a fenntarthatósághoz szükség van egyfajta szemléletváltásra, amely a fogyasztók oldalán a magas minőségű termékek fogyasztásában, a tartósságban gyökerezik, nem a divat állandó hajszolásában; a divatipari szervezetek esetén pedig a társadalmi-, környezeti szempontok előtérbe helyezésére a gazdasági érdekek és a profit növelésével szemben. Is the environmental, social or economic aspect more important in the case of the sustainability efforts in the fashion industry? Any aspect will change in either will affect the other two and generate new challenges. Our study is based on a literature review that raises questions about responsibility, where the focus is on fast fashion and affects a wider segment of the consumer population. We aimed to analyze the new type of producer-consumer roles briefly but from several sides. Of course, we don't know the answer, since the phenomenon itself (fashion) is a tangle of social, environmental and economic interests. There is no clear truth, every change will have consequences in economic, social and environmental aspects. In our opinion, sustainability requires a kind of change of attitude, which means in the consumption of highquality products and durability on the part of consumers, not in the constant pursuit of fashion; and in the case of fashion industry organizations, to prioritize social and environmental aspects over economic interests and increasing profits

Hitelesség és bizonytalanság a kommunikációban a COVID-19 idején

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a magyar kormányzat járványkezelési intézkedései a pandémia első szakaszában hogyan befolyásolták az online platformokon észlelt kommunikációs aktivitást. Primer kutatásunk célja a járványkezeléssel kapcsolatos kommunikáció lakossági megítélésének felmérése. Kutatásunkban a maszkviseléssel és a kórházi ágyak gyors felszabadításával kapcsolatos kommunikációt vizsgáltuk netnográfiai módszerrel, 5 online fórum összesen 2000 kommentjének elemzésével. A fórumok kommentjei alapján az online közösségben nagyon szélsőséges és eltérő vélemények (szkepticizmus, megbotránkozás, vádaskodás, elfogadás) alakultak ki az egészségügyi kommunikáció pontosságáról és megbízhatóságáról. Kutatásunk eredményei azt jelzik, hogy a COVID-19 idején mind a politikai, mind az egészségügyi kommunikáció megosztotta a magyar lakosság véleményét az online platformokon. In our study, we seek the answer to how Hungarian government epidemic management measures in the first phases of the pandemic affected the communication activity observed on online platforms. The aim of our primary research was to examine what marked opinions were expressed in the assessment of communication related to epidemic management. Among the measures in the first phase, we examined communication related to mask wearing and rapid release of hospital beds using a netnographic method, analyzing a total of 2,000 comments from 5 online forums. Based on the forum comments, very extreme and divergent opinions (scepticism, indignation, accusation, acceptance) about the accuracy and reliability of health communication emerged in the online community. The results of our research indicate that during COVOD-19, both political and health communication divided the opinions of the Hungarian population on online platforms

Valóban társadalmilag felelős a globális polgár? = Is the global citizen really socially responsible?

A tanulmány két primer kutatás adatállományának összehasonlításával vizsgálja a globális polgárság és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolatát. Az első kutatásban a környezettudatosságot, a tudatos fogyasztást és a globális polgárságot mértük, a másodikban pedig a globális polgárság szempontjait a szakirodalomban meghatározott három dimenzió mentén: a társadalmi felelősségvállalás, a globális kompetencia és a globális civil elköteleződés. A tanulmány célja az, hogy megvizsgáljuk, vajon kimutatható-e összefüggés az általunk végzett két kutatás eredményei között. A kutatások online kérdőív felhasználásával történtek, jelen tanulmányban az adatok összehasonlító elemzése során a válaszok értékelése a Z generációra vonatkozik. A két felmérés összevetésének érdekes eredménye, hogy a környezettudatossági felmérésben a globális polgárság társadalmi felelősségvállalás dimenziója magasabb értéket ért el, mint az „általános” globális polgár felmérésben. A két - egymástól független - primer kutatás elemzésének eredményei alapján az is megállapítható, hogy a magyar fiatalok körében a globális polgárság és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolatára jelentős hatást gyakorol a vizsgálat kontextusa, ezért az összefüggések megragadása igen nehéz feladatnak bizonyul. This paper explores the relationship between global citizenship and social responsibility by secondary analysis of two primary research datasets. In the first research, environmental awareness, conscious consumption and global citizenship were measured, and in the second, aspects of global citizenship were examined along three dimensions based on the literature: social responsibility, global competence and global citizenship. The research was carried out using an online questionnaire, and in this study, the second analysis of the data is based on the evaluation of the responses for Generation Z. An interesting result of the comparison of the two surveys is that the social responsibility dimension of global citizenship scores higher in the environmental awareness survey than in the 'general' global citizen survey. The results of the second analysis of the two independent primary surveys also suggest that the context of the survay has a significant effect on the relationship between global citizenship and social responsibility among the Hungarian youth, therefore it is a very difficult task to indentify interrelation

A válság marketingje - marketing válsága? A 21. század marketingkihívásai - lesznek-e válaszok?

A tanulmány arra keresi a választ, hogy abban az új világgazdasági helyzetben, amelyet a globális kihívások és a válság okoztak, milyen szerepe lehet a marketingnek. Röviden áttekinti a marketing krízishelyzetekből való kilábalásának szakaszait, és felveti azokat a dilemmákat, amelyek a jövő marketingje számára egyelőre megválaszolhatatlanok. A tanulmány nem ad recepteket a kihívásokra, csak körvonalazza azokat a lehetőségeket, amelyek kiutat jelenthetnek a jövőben a marketing számára. A lehetséges kiutakat csak a klímaváltozás és a válság esetében elemzi

Responsability for the future of the world-paradigm shift in the theory and practice of marketing

En las últimas cuatro décadas muchos estudios científicos fueron publicados sobre los impactos medioambientales que amenazan el futuro de nuestro planeta. Estas manifestaciones apenas han afectado el área de marketing, no ha habido ningún cambio paradigmático. La primera parte del artículo trata de los procesos climáticos que amenazan el medio ambiente y la vida cotidiana de la población, y que pueden ser importantes para la formación del futuro del marketing. Hay una relación estrecha entre el cambio climático y el consumismo que estimula la investigación sobre la responsabilidad y la sostenibilidad del consumo. La segunda parte del artículo trata de esbozar las nuevas tendencias posibles en la teoría y en la práctica del marketing que son necesarias para enfrentar las cambiantes necesidades medioambientale