Diagonálisan terhelt anizotróp fakorong feszültségállapota

A reflexiós feszültségoptika egy látványos és célszerű roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárás. Mivel a módszer a bevont anyag felületének alakváltozásait jeleníti meg, elvileg nincs akadálya, hogy anizotróp anyagok viselkedését vizsgáljuk vele. Kutatásaim arra az eddig még fel nem dolgozott témára irányulnak, hogy miként lehet meghatározni egy tetszőleges irányból terhelt anizotróp tárcsa (jelen esetben egy fakorong) feszültségállapotát reflexiós feszültségoptika segítségével. Az eredmények értelmezésében segítséget nyújt a feladat végeselem- módszerrel történő megoldása. Kulcsszavak: feszültségoptika, anizotrópia, feszültségállapo

Rétegbevonatos feszültségoptika alkalmazása faanyagon

A rétegbevonatos feszültségvizsgálat egy rendkívül gyors és egyszerű, roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Az eljárás fémiparban számos helyen kerül alkalmazásra. Előnyei ellenére faipari alkalmazására jelenleg nincs példa, aminek oka lehet, hogy sem hazai, sem külföldi szakirodalomban nem található használható segítség a szükséges módosítások kivitelezéséhez. Első kutatásaink ezen módosítások kidolgozására irányulnak, kedvező tapasztalataink arra utalnak, hogy a módszer a későbbiekben komolyabb szilárdságtani feladatok megoldására is alkalmas lehet. Kulcsszavak: reflexiós feszültségoptika, rétegbevonatos feszültségoptik

Fabordák hőhídhatása egy könnyűszerkezetes falazatban

A rohamosan szigorodó hőtechnikai követelmények, illetve a jobb hőszigetelésű épületek iránt napról-napra növekvő igény egyre hangsúlyosabb figyelmet fordítanak a térelhatároló szerkezetek hőhídjaira. Egy inhomogén rétegrendben, mint amilyen egy fa bordavázas falazat, az egyes faelemek rontják a falazat hőszigetelőképességét, mert hőhídként viselkednek. Az inhomogenitást figyelembe vehetjük az EN ISO 6946 szabvány szerinti súlyozással, a hőhídhatást pedig az EN ISO 10211-1, illetve EN ISO 10211-2 szabványok szerint. Ez a cikk a két módszer eredményeit igyekszik összehasonlítani egy egyszerű példán keresztül. A hőhídszámítás során alkalom nyílt tesztelni egy ingyenesen beszerezhető, végeselem-módszert alkalmazó hőhídszoftvert is. Kulcsszavak: hőhíd, könnyűszerkezetes épület, számítógépes modellezé

Rétegelt ragasztott tartók megerősítése szálbetétes műgyantaréteggel

Meglévő szerkezetek megerősítése mindig nagy kihívás a szerkezettervezőnek. A tartószerkezet megközelíthetősége általában korlátozott, a terhelések egy része még ideiglenesen sem iktatható ki, a költségvetésnek pedig gyakran a lehetetlenül alacsony kategóriában kell maradni. Faszerkezetek esetén a megerősítési módszerek meglehetősen korlátozottak. Azonban a betonszerkezetek erősítéséhez egyre gyakrabban alkalmazott szálerősített műgyanták új utakat nyitnak meg a faszerkezetekhez alkalmas megoldásokat kereső szakemberek előtt. Kulcsszavak: faszerkezetek, megerősítés, szálerősítésű műgyantá

A hőátbocsátási tényezők számítása egy fa bordavázas épület esetén II.

2006. szeptember 1-én Hazánkban is életbe lépett az új épületenergetikai szabályozás. A számítási eljárás során az épület valamennyi külső és fűtetlen tértől elválasztó szerkezetét külön-külön méretezni kell hőtechnikai szempontok szerint. A térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességének a rendeletben előírt határérték alatt kell maradnia. A hőátbocsátó képesség jellemzésére a hőátbocsátási tényezőt használjuk. A hőátbocsátási tényező értékének meghatározását két, párhuzamosan érvényes szabvány írja elő. Az egyik az MSZ-04-140-2:1991, a másik az EN ISO 6946. A magyar és az uniós számítási módszer eredményeit hasonlítjuk össze egy fa bordavázas, könnyűszerkezetes épület külső térelhatároló szerkezetein keresztül. Cikksorozatunk második részében a zárófödémet vizsgáljuk. Kulcsszavak: hőátbocsátási tényező, könnyűszerkezetes épületek, szabványharmonizáció

Intra-breath changes in respiratory mechanics assessed from multi-frequency oscillometry measurements

Objective. Recent studies in respiratory system impedance (Zrs) with single-frequency oscillometry have demonstrated the utility of novel intra-breath measures of Zrs in the detection of pathological alterations in respiratory mechanics. In the present work, we addressed the feasibility of extracting intra-breath information from Zrs data sets obtained with conventional oscillometry. Approach. Multi-frequency recordings obtained in a pulmonology practice were re-analysed to track the 11 Hz component of Zrs during normal breathing and compare the intra-breath measures to that obtained with a single 10 Hz signal in the same subjects. A nonlinear model was employed to simulate changes in Zrs in the breathing cycle. The values of resistance (R) and reactance (X) at end expiration and end inspiration and their corresponding differences (Delta R and Delta X) were compared. Main results. All intra-breath measures exhibited similar mean values at 10 and 11 Hz in each subject; however, the variabilities were higher at 11 Hz, especially for Delta R and Delta X. The poorer quality of the 11 Hz data was primarily caused by the overlapping of modulation side lobes of adjacent oscillation frequencies. This cross-talk was enhanced by double breathing frequency components due to flow nonlinearities. Significance. Retrospective intra-breath assessment of large or special data bases of conventional oscillometry can be performed to better characterise respiratory mechanics in different populations and disease groups. The results also have implications in the optimum design of multiple-frequency oscillometry (avoidance of densely spaced frequencies) and the use of filtering procedures that preserve the intra-breath modulation information