Képezünk, de kinek? (A felsőfokú agrárszakember-képzés tudományos megalapozása) = We teach, but to whom? (Contribution to the laying of scientific foundations of agricultual higher education)

A kutatás során feltártuk a magyar agrár-és élelmiszeripari közép-és felsőoktatási intézményekben tanulók motivációs rendszerét, szakmai ambícióikat. A középfokú oktatásban tanulók szakmai motivációi alacsonyak. A szakközépiskolák pályaorientációs szerepe gyenge. A felsőoktatásban tanulók értékrendszere, ismeretköreinek jellege és későbbi szakmai ambíciói között matematikai –statisztikai eszközökkel igazoltunk kapcsolatot. Munkánk eredményei a hallgatói értékrend időbeli átalkulását igazolják. A felsőoktatási intézményekben tanulóknál csökkent a későbbi, szűk értelemben vett szakmai munka vonzereje. A végzettek összességében elégedettek a képzéssel, de az egyes ismeretkörök oktatásának megítélése jelentős szórást mutat. Nagymértékben nőtt az első munkába-lépésig eltelt idő. A jövedelem-szintben ugyanazon beosztás esetén 2-3 –szoros eltérések is megfigyelhetők hazánk egyes területei között. Az intézményi közgazdaságtan eszközeivel bemutattuk, hogy a felsőoktatás struktúrájában a közeljövőben-az érdek-rendszerek eltérése miatt- nem várható gyors átalakulás. A kutatás eredményei közvetlen támogatást adnak a beiskolázási munkához, az oktatás tartalmi fejlesztéséhez, valamint az alumni rendszerek működtetéséhez. A kutatás eredményeként kutatóműhelyünk kezdeményező szerepet vállalt az EU FP keretprogramból finanszírozott, Track-Fast: Oktatási igények és karrierlehetőségek a tudásalapú élelmiszertudományban és technológiában című project elindításában és megvalósításában. | In framework of the research, based on a series of direct-question surveys we have determined the motivation system of students in secondary and third level of agro-food education systems. The level of motivation is relatively low in case of students if secondary education. Our results highlight the necessity of deep rooted intitutional changes in secondary education system and the failures of reforms of last decades. The professional orientation role of vocational schools is rather low. In case of students in higher education we had been able a significant relationship between the value system, the types-of knowledge and the professional ambitions. The professional attractiveness of agro-food institutes is relatively low. There is a rather rapid change in value system of students. There are numerous symptoms of saturation on the labour market. The evaluation of professional content of curricula by graduated students is relatively favourable. The chances of income-generating show an extremely large scattering between different regions of Hungary. Based on approach of institutional economy, with MACTOR method we have determined the possibilities of forging coalition between the most important forces, shaping the higher education system. Based on results of research, the Budapest Corvinus University had been able to participate in EU FP 7 framework project, titled: Track Fast: Training Requirements and Careers for Knowledge-based Food Science and Technology in Europe

A termék-megkülönböztetésre (differenciálásra) épülő stratégia kialakításának és megvalósításának lehetőségei és korlátai a magyar élelmiszerláncban = The chances and barriers of the formation and realisation of differentiating strategy in the Hungarian food chain

Sztochasztikus programozási modellel igazoltuk, hogy az agro-ökológiai adottságok messzemenő figyelembevételével kialakított, a precíziós mezőgazdasági termelés eszközrendszerére alapozott agrártermelési struktúra a jelenlegi igényszint kielégítését a mostaninál lényegesen kisebb terület felhasználásával is lehetővé tenné. A jelen piaci viszonyok között a jelenlegi termelési struktúra mentén történő bővítés nem indokolt, ehelyett a sajátos, magas hozzáadott-értékű termékek előállítására érdemes törekedni. A magyar termelési potenciál kiaknázásának, a mezőgazdasági termelők jövedelemnövelésének és a munkahelyteremtésnek elemi feltétele az erős, magas hozzáadott-értéket képező élelmiszeripari kis-és középvállalatok jelenléte. Esettanulmányokkal, szimulációs modellekkel igazoltuk, hogy a vertikum kiépítése, a hozzáadott-érték tartalom növelése jelentősen csökkenti az agrár-és élelmiszertermelés kockázatát, növeli a gazdaságosságot. Ehhez azonban a piacra jutás feltételeinek javítására van szükség, ezért javaslatokat dolgoztunk ki a nagy méretű élelmiszerkereskedelmi vállalkozások erőfölényének csökkentésére és az élelmiszer-biztonság javítására. Szegmentációs vizsgálatokkal határoztuk meg azon rétegeket (középkorú, átlag feletti jövedelmű és képzettségű), melyek a speciális termékek fejlesztésének célcsoportjai lehetnek. Javaslatokat dolgoztunk ki a hagyományos és tájjellegű termékekben rejlő innovációs lehetőségek kiaknázására. | It has been proven by stochastic LP programming, that the Hungarian agro-ecologic potential, utilised by precision farming and optimal spatial structure is able to satisfy the current market demand on an area, considerably smaller, that the current territory utilisation. Under the current market conditions there seems not a necessity for additional increase of production, but there is an increasing need for specific products, characterised by a higher value-added content. To achieve this goal, for increasing of income ?generating capacity of the regions and the workplace-creation it is a necessity to establish small-or middle scale food industrial enterprises. It has been proven by case-studies as well as by simulations models, that the increasing of value-added content of production will increase the stability and profitability of enterprises. To achieve the number of successful SMEs in food industry, there is a need for improvement of their market ?access conditions, that?s why we have formulated a series of suggestions for decreasing the abuse of economic superiority from side of large-scale retail trade enterprises and for improvement of food safety of these products. Based on market segmentation we have determined that type of consumers (middle age, above average income and qualification) which could be the main target of specific traditional and regional products. Suggestions have been formulated to better utilisation of innovation possibilities of these products

A magyar élelmiszeripari vállalkozások innovációs tevékenységének lehetőségei és korlátai

A világgazdasági korszakváltás, a globalizáció és az EU tagság kézzelfogható közelségbe kerülésének időszakában a magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak új modernizációs kihívásokkal kell szembesülniük. Mind egyértelműbbé válik, hogy az olcsóbb értékesítési árak stratégiájára épülő megoldásokban rejlő lehetőségek kimerültek a kis- és közepes vállalkozások számára. A tanulmány kérdőíves felmérés alapján elemzi az élelmiszeriparban működő vállalkozások innovációs tevékenységét. A differenciáló stratégia alkalmazásának jelentős, effektív korlátja a tőkehiány, ugyanakkor az ismeret- és kereslethiányt már kevésbé érzékelik gátnak a válaszadók. A kis- és közepes vállalkozások piaci sikereinek csak szükséges, de semmiképp sem elégséges feltétele a versenyképes termék: emellett ugyanilyen fontos szerepe van a termék keresletének növelését támogató kollektív marketingrendszer fejlesztésének és a disztribúciós stratégia modernizálásának is. Ezt mind jobban sürgeti az éleződő importverseny és a kereskedelmi vállalatok egyre nyomasztóbbá váló erőfölénye. A válaszadók a termékfejlesztés és a piacépítés feladatát nem kapcsolják össze a régió egészének hírnév-fejlesztésével. Továbbra is alacsony a bizalom a termelők-feldolgozók különböző együttműködési formáinak keretében végzett imázsépítő tevékenységgel szemben. --------------- In the present period when a new era is beginning in world economy, globalisation is taking place, and the entry of Hungary into the European Union has become imminent, Hungarian food processing companies have to face new challenges in the field of modernisation. It has become unambiguous that chances deriving from the strategy of decreasing retail prices have been exhausted for small-scale and medium-sized companies. The present paper contains an analysis of the innovative activities of food processing companies on the basis of a questionnaire survey. The application of the differentiating strategy is limited by the lack of capital, whereas the answerers do not consider the lack of know-how and demand a considerable limiting factor. As for the marketing success of small-scale and medium-sized companies, the existence of a competitive product is only a necessary prerequisite but not satisfactory by itself: along with it, the development of a collective marketing system supporting the increase in demand for the product, and the modernisation of the strategy of distribution play an equally important role. They are becoming more and more urgent due to the intensifying competition for imports and the increasing superiority of trading companies. Answerers do not connect the task of product development and market organisation with the improvement in the reputation of their region as a whole. They still moderately trust image creation carried out in the framework of diverse forms of cooperation of producers and processors