A rosszak, a rossz, a gyökeres rossz és a démoni

Mivel magunk mögött hagytuk a metafizikai gondolkodást, a jót vagy rosszat nem kívánjuk szubsztanciaként vagy annak hiányaként felfogni. Ehelyett inkább megpróbáljuk annak a vasútvonalnak a legfőbb állomásait végigjárni, amely az abszolút jótól a gyökeres rosszig halad

Viták a globalizációról a magyar nyilvánosságban = Debates on Globalisation in the Hungarian Public Sphere

A kutatás a globalizációval kapcsolatos diszkurzusok különböző típusainak diszkurzív elemzésével foglalkozott. A globalizációval kapcsolatos témák, alternatívák feltérképezéséhez feldolgoztuk a témával kapcsolatos magyar és nemzetközi tudományos szakirodalmat, elemeztük a tudományos élet számos képviselőjének aktív szerepvállalását a különböző globalizációval kapcsolatos mozgalmakban. A magyar nyilvánosságban folyó globalizációs témájú megszólalások elemzését nyomtatott sajtószövegeken és Internetes anyagokon végeztük. A diszkurzusanalízis eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy mind a témáról szóló ténycikkek, tudósítások, mind pedig a vitacikkek egyszerre tartalmaznak normatív és leíró jellegű megállapításokat, igen változatos a globalizáció témájának belső konstrukciója és témakapcsolódásai más témákkal. Míg a szakértői beszédmódra inkább jellemző a szűk témakapcsolás és a mély oktulajdonítás, a laikus beszélők széles témakapcsolásai és sekély oktulajdonításai nem zárják ki, hogy a résztvevők között markáns különbségek érhetők tetten: a nyilvános beszélők nagyon különböző pozíciókat foglalnak el a globalizációt a fejlődéssel összekapcsoló, a globalizáció előnyeit ecsetelő szerzőktől a modern társadalmak minden problémájáért a globalizációt okoló szerzőkig. Az álláspontok nagyon különböző megalapozásokra épülnek: a radikális kapitalizmus-kritikától a harmadik utas bezárkózás, a nemzeti protekcionizmus hirdetéséig: a hagyományos bal- és jobboldal számos érv tekintetében összetalálkozik. A diszkurzuselemzéseken kívül az anti-globalizációs mozgalmak akcióinak, nem-verbális kommunikációinak az elemzésére is sor került. | Different types of discourses dealing with the topic of globalization were gathered and analysed through qualitative methods (discourse analysis). In order to define the carious topic constructions for globalization, Hungarian and national scholarly literature was analysed. The role palyed by many international scholars in anti-globalization movements was also surveyed. The discourse analysis of Hungarian public discourses was done on written press materials (daily, weekly papers and journals) as well as on Internet debates. The research proved that discourse on globalization often mixes normative and descriptive elements and that public speakers occupy an extremely wide range of politicla and ideological positions. Experts use more restricted topci constructions and deeper cause assignment as well as more servere consequence chains while lay persons' discourses shoe extremely colourful topic constructions but shallow cause attributions and loose argumentation. Although the discursive positions go from radical criticism of capitalism to "third way" national protectionism and xenophobia, a strange new phenomenon was discernible: left and right wing argumentation often coincide. Beside discourse analysis on texts, the non-verbal activist communication of anti-globalization movements was also analysed