The Internationalisation (Transnationalisation) of the SME Sector as a Factor of Competitiveness

As part of a wider research program we analysed the theoretical frameworks and the developments of the process of internationalisation (transnationalisation) of small- and medium-sized enterprises in the European Union and specifically in Hungary and Spain. We tried to highlight the barriers and trends of internationalisation. We consider internationalisation of the SME sector as a crucial factor in increasing competitiveness and as an important condition for sustainable and dynamic growth and improving employment (Europe 2020). We made policy recommendation mostly for the government in terms of how to promote the process. We carried out analyses of documents and databases, interviews, and online data collection

Convergência econômica dos Bálcãs Ocidentais à UE-15

This paper aims to analyze the beta convergence of Western Balkan countries towards the EU-15 Member States in the period 2004-2016, and two sub-periods: 2004-2008 and 2009-2013. Beta convergence is based on the neoclassical growth theory and tests the hypothesis that poor countries tend to grow faster than rich countries, in per capita terms. The empirical findings support the economic convergence hypothesis, with convergence rates ranging from 1.1% to 2.3%. The results show that the recent financial crisis negatively affected the absolute and conditional convergence process, when economic variables are included. The main limitation of the research is the availability of data.El objetivo de este estudio es analizar la convergencia beta de los países de los Balcanes Occidentales hacia los Estados miembros de la UE-15 en el periodo 2004-2016 y dos subperiodos: 2004-2008 y 2009-2013. La convergencia beta se basa en la teoría del crecimiento neoclásico y pone a prueba la hipótesis de que los países pobres tienden a crecer más rápido que los países ricos, en términos per cápita. Los hallazgos empíricos apoyan la hipótesis de convergencia económica, con tasas de convergencia que van del 1.1% al 2.3%. Los resultados muestran que la reciente crisis financiera afectó negativamente el proceso de convergencia absoluta y condicional, cuando se incluyen variables económicas. La principal limitación de la investigación es la disponibilidad de datos.O objetivo deste estudo é analisar a convergência beta dos países dos Bálcãs Ocidentais aos Estados-membros da UE-15 no período de 2004-2016, e dois subperíodos: 2004-2008 e 2009-2013. A convergência beta está baseada na teoria do crescimento neoclássico e coloca à prova a hipótese de que os países pobres tendem a crescer mais rápido do que os ricos, em termos per capita. Os achados empíricos apoiam a hipótese de convergência econômica, com taxas de convergência que vão de 1,1% a 2,3%. Os resultados demonstram que a recente crise financeira afetou negativamente o processo de convergência absoluta e condicional, quando são incluídas variáveis econômicas. A principal limitação desta pesquisa se encontra na disponibilidade de acesso aos dados

Out of credit: Evaluating the impact of the EU structural funds on Hungarian small business growth and access to finance

Totaling EUR 29 billion, Hungary is in the midst of implementing its largest economic development program in its young democratic history. At the center of the European Union led development program is an effort to revitalize and reequip Hungary’s languishing small and medium sized enterprises (SME), long the country's heart of employment. This paper examines the efficiency and impact of two Structural Fund's instruments to enhance SME development – ECOP 2.1.1 and JEREMIE. A survey of 1275 SME and interviews with dozens of top policy-makers paint a flawed development program in dire need of reform. Despite this, empirical analysis suggests JEREMIE funds may have dampened the effects of the financial crisis and are crucial for the continued liquidity of SME, who have been particularly hit hard by the world financial crisis

Efficiency of Effectiveness? The Hungarian Practice of Using the EU Funds

Efficiency or effectiveness? It not just the matter of definition. Experts and researchers have to make a difference between the qualitative and quantitative approach. The efficiency of EU subsidies means the ratio of the committed and disposable amount of EU subsidies can be measured, which was used and paid out within the given timeframe and along the legal regulations. The effectiveness of EU subsidies needs a much more complicated and complex approach than efficiency. The effectiveness of usage on a project level can be measured by the ‘added value’ of the project; and on the programme level by the added GDP growth or employment rate. The following research essentially analyses the project level or micro-effectiveness, however, it discusses the results of some macro-analyses as well (qualitative approach)

Az európai uniós támogatások hatékonysága és hatásossága közötti különbség a ROP 1.2 intézkedésnél (The difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies at Regional Operational Program)

A szerző cikkében megpróbál rávilágítani annak fontosságára, hogy az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások hasznosulása és a támogatási rendszer hatékonysága között jelentős különbség van. Ha nem tudjuk hatékonyan és hatásosan felhasználni az Unióból érkező pénzügyi eszközöket, akkor a cél: a kohézió, a konvergencia az Európai Unió régi tagállamainak fejlettségi szintjéhez, jólétéhez még nehezebben és lassabban érhető el. Az uniós támogatások hatékonysága alapvetően a rendelkezésre álló pénz lekötésének, lehívásának arányából, illetve a lekötött, lehívott és esetleg visszafizetett összeg arányából állapítható meg (kvantitatív megközelítés). A támogatások felhasználásának hatékonyságánál bonyolultabb, jóval összetettebb megközelítést igényel a hatásosság fogalma. A felhasználás hatásosságát a projektszinten a támogatás hatására megtermelt hozzáadott értékkel, programszinten a GDP hozzáadott növekedéssel lehet kifejezni. A cikk alapvetően a ROP 1.2 "Turisztikai fogadóképesség javítása" pályázati kiírás nyertes projektjeinél végzett kutatás eredményein keresztül kívánja szemléltetni a projektszintű vagy mikro hatásosság fontosságára (kvalitatív megközelítés). _________ The author tries to highlight the importance the difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies. If Hungary cannot use the financial means of the EU efficiently and effectively, than the goal: cohesion and convergence to the level of the old, developed countries of the EU will be much harder and slowly. The efficiency of the EU-subsidies can be measured by the ratio of the amount of money obliged and the amount of money spent, and by the amount of money withdrawn by the Commission, which is actually lost (quantitative approach). The effectiveness of EU-subsidies needs a much more complicated and complex approach, than the efficiency. The effectiveness of usage on project level can be measured by the "added value" of the project, on program level by the added GDP growth or employment. The article is analysing basically the results of a survey made among the winner project of the application ROP 1.2 (Regional Operational Program 1.2) Improving the capacity for tourism (project level or micro effectiveness – qualitative approach)

Az európai uniós támogatások hatékonyságának mérése. Hatékonyság és hatásosság az európai uniós támogatások felhasználásánál 2004 és 2006 között Magyarországon az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében = Measuring the efficiency of EU subsidies Efficiency of using the EU-funds in framework of the first National Development Plan in Hungary in the period of 2004-2006

A kutatás témája különösen aktuális és releváns, tekintettel arra, hogy a Magyarország európai uniós tagságának első három évéhez képest megháromszorozódnak az éves szinten rendelkezésre álló források. Az európai integrációs folyamat további sikeres fejlődésének meghatározó tényezője a regionális fejlettségi különbségek kezelésére alkalmas eszközök hatékony alkalmazása. Az Európai Unió regionális politikája segítségével ezeket a versenyképességet befolyásoló körülményeket kell úgy javítani, hogy az adott régió vonzóvá váljék a beruházók számára, megélénküljön a vállalkozási kedv, és ezek eredményeként elinduljon a gyorsabb gazdasági növekedés. Az értekezés nem foglalkozik az EU közös költségvetésének struktúrájával és mechanizmusaival, valamint az európai uniós kohéziós, regionális politika szabályozási, intézményi és ellenőrzési problémával, amelynek reformja folyamatosan az uniós döntéshozatal és neves kutatóintézetek napirendjén szerepel. Az uniós rendszert „külső adottságként” kezeli. (...

Az európai uniós támogatások hatékonyságának értelmezése és mérésének módszerei

Magyarország fejlesztési lehetőségei a következő években alapvetően az Európai Unió által támogatott fejlesztések felé tolódnak el. Ennek okai nagyrészt az ország pénzügyi problémáiból adódnak, vagyis az európai uniós támogatások mellé állított állami társfinanszírozáson túl gyakorlatilag nem marad költségvetési forrás „saját, önálló” fejlesztésekre. Az önkormányzatok címzett támogatásainak pályázati rendszere is átalakul, 2007-től alapvetően az önkormányzatok által elnyert uniós pénzek önrészének fedezésére fog szolgálni. Így már önkormányzati szinten is a magyar fejlesztési politika gyakorlatilag „azonosan egyenlővé” válik a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott fejlesztésekkel. Ennek okainak kutatása helyett viszont az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások hasznosulását kívánom vizsgálni. Ha az Európai Unióból érkező pénzügyi eszközöket nem tudjuk hatékonyan felhasználni, akkor a cél: a kohézió, a konvergencia az Európai Unió régi tagállamainak fejlettségi szintjéhez, jólétéhez még nehezebben érhető el

A környezethez való jog és a Kiotói Jegyzőkönyv (Right to environment and Kyoto Protocol)

A Kiotói Jegyzőkönyv az 1992-ben Rio de Janeiro-ban megrendezésre került Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján elfogadott nyilatkozatának 1997-ben aláírt kiegészítő jegyzőkönyve. A Kiotói Jegyzőkönyvben minden aláíró ország vállalta, hogy egy bizonyos százalékos arányban csökkenti országában a kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségét, ezáltal mérsékelve a globális felmelegedés előrehaladtát. A Jegyzőkönyvhöz az Egyesült Államok és több fejlő ország, mint Kína vagy India gazdasági megfontolásból másrészt politikai szűklátókörűségből nem csatlakozott. Ez azonban a komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a környezetvédelmi szabályokat betartó államok erőfeszítései önmagában elegendőek lesznek-e a globális felmelegedés megállítására, de legalábbis csökkentésére. _____________ The Kyoto Protocol signed in the Japanese city in Kyoto in 1997 is a supplemental document to the United Nations Conference on Environment and Development organized in Rio de Janeiro. In the Kyoto Protocol individual countries have mandatory emissions targets for the greenhouse gases they must meet to slow down global warming. The United States of America, and several developing countries, as China and India did not yet joined the Protocol partly because of economic reasons and other ways because of narrow-minded political interests. This brings up serious doubt weather the efforts of the parties of the Protocol can make any change in the recent global processes

A kétszintű pályázati rendszer elemzése és kritikája

A Budapesti Corvinus Egyetem egy kutatócsoportja által végzett kutatás során arra az alapkérdésre kerestük a választ, hogy a kétfordulós típusú pályáztatási eljárás betölti-e eredeti szerepét a gyakorlatban, vagyis: hogy mindamellett, hogy kiszűri a nem megfelelő projekt-elképzeléseket, a pályázók számára egyszerűsíti a pályázatkészítést a lépcsőzetességgel, és elég időt hagy a projektfejlesztésre. Továbbá, hogy maguk a pályázók, miként viszonyulnak a kétfordulós eljáráshoz: egyszerűbbé teszi a pályázók dolgát, vagy éppen megnehezíti? Amennyiben indokoltnak tartják ennek a pályázati formának a fenntartását, milyen javaslatokkal tennék azt „felhasználóbaráttá”

A kohéziós politika hatékonysága (The efficiency of cohesion policy)

A kohéziós politika hatékonyságát, eredményességét és szabályszerűségét a nemzetállami szint mellett közösségi szinten is értelmezhetjük. Azonban a közösségi szint nem a tagállami részek összege, hanem annál sokkal jelentősebb. Ha a közösségi szinten nem támasztható alá a kohéziós politika szükségszerűsége, akkor annak költségvetése és ezáltal jelentősége az EU következő pénzügyi perspektívájában csökkenhet, amelynek súlyos kihatásai lennének a tagállamok és régióik közötti kohéziós folyamatokra. Éppen ezért fontos a kohéziós politika objektív és részletes elemzése tagállami szinten, valamint a közösségi szintű kohéziós politika kritikáinak és a különböző reformelképzeléseknek vizsgálata. / === / The efficiency, effectiveness and regularity of cohesion policy can be defined both on the community level and on the national level. But the community level more than the sum of the member states. If the necessity of the cohesion policy cannot be backed sufficiently, then its budget of the policy can be decreased in the next financial framework of the EU. This could deeply undermine the process of convergence of the less developed regions of the member states. This is why the objective and detailed analysis of the cohesion policy is important, together with knowing the criticisms and reform proposals of the community level cohesion policy