Atipikus hiperaktívak és a tipikus tehetségesek mítosza

Nagy előrelépés a hazai tehetséggondozás szakirodalmában, hogy a 20. századi tehetségmítosz helyett, már a tehetség kevésbé jólfésült, beilleszkedésében sokszor nagyon problémás formái, így a hiperaktív és figyelemzavaros tehetségek is befogadásra kerülnek. Bár a tehetségazonosítási procedúrán továbbra is elvéreznek a túl tehetségesek, vagy azok, akiknek a neurológiai sajátosságai vezetnek diagnózishoz, de legalább a figyelem feléjük is fordul már. Igaz, egyelőre csak diagnózist kapnak, nem a sajátosságuk megértését

A digitális kor és a sajátos nevelési igényű tehetség

A digitális kor újrarendezi a képességeket, és megváltoztatja az értékek egy részét. Az oktatási rendszer a változásokat alig követi, így egyre több gyerek kap diagnózist, ahelyett, hogy képességeinek megfelelő tanítást kapna. Közülük sokan kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. Ugyanazok a jellemzők, amelyek a diagnózisokra okot adnak, számos kiemelkedő alkotó életrajzi adataiban megtalálhatók. A kiemelkedő tehetségek teljesítménye nem feltétlenül egyenletes, mert a szokásostól eltérő észlelés és reakció jellemzi őket, amely gyakran teljesítménybeli és beilleszkedési zavarokhoz vezet. A digitális kor kultúrája által változó képességek sok tekintetben a kiemelkedő tehetségek sajátosságai felé alakulnak. Két lehetőség van: egyre több tehetség vagy egyre több diagnózis születhet

Kognitív Profil Teszt

Jelen tanulmányban egy a pedagógusok által is használható kognitív profil tesztet mutatok be. Egy ilyen típusú vizsgálati eljárás többféle feladatsorból állhat. Lényege, hogy nem ad összesített eredményt, hanem az egyén képesség-struktúráját vizsgálja. Szerkezete, felvételének módja és az eredmények kiértékelése, értelmezése arra irányul, hogy az egyént egészként kezelje gyengeségeivel és erősségeivel együtt, de differenciáltan értékelje, hogy minél inkább a fejlettségének és fejlődésének megfelelő ellátást kaphasson

Kreativitás és beilleszkedési zavarok

Jelen tanulmányban a kreatív működést hatékonnyá tévő folyamatok elemzésével mutatom be a kreativitás fejlődésének hátterében szerepet játszó tényezőket. Sok esetben neurológiai eltérésként jelenik meg a szokásostól eltérő információfeldolgozásban az alkotó gondolkodás néhány lényeges eleme. A kreativitásnak a beilleszkedési zavarokkal azonosított kapcsolata szükségszerűnek tűnik. A zavarok azonban csökkenthetők, illetve akár meg is előzhetők. A környezeti tényezők sokféle módon befolyásolhatják a kreatív gondolkodáshoz szükséges jellemzők alakulását. A jellemzők és a környezeti tényezők valamint kapcsolatuk tudatosítása és a megoldáshoz vezető eljárások tudatos alkalmazása nemcsak a tehetséggondozásban, de a beilleszkedési zavarok kezelésében is jelentős eszköz

Atipikus agy és a tehetség II. - Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok ma.

A 20. század tehetségideálja a beilleszkedni képes kiválóságok, a tesztek által azonosítható kiemel­kedő képességekkel és kreativitással jellemzett egyének. A tehetség azonban nem mérhető. Egyre több adat bizonyítja, hogy a mégoly alaposan kidolgozott eljárások is megbicsaklanak a sajátos agyi szerve­ződésű egyéneken, a kivételeken, a sajátos kisebbségen, akikből egyre több van, és akik között sokan kiemelkedő teljesítményekre lehetnek képesek. A tehetség azonosításának első, és legfontosabb, buktatója a kreativitás. Az alkotó erő lényegét tekintve az azonosíthatatlanságot jelenti. Éppen attól kreatív valami, hogy az addig létezőt megha­ladja. A kreatív személyek legtöbbször zavarként jelennek meg. Az átütő tehetségekre jellemző kiegyen­lííetlen képesség-profil és a sajátos személyiség megnyilvánulásai szokásos mérési eljárásainkat meg­bízhatatlanná, és a tehetség azonosítására alkalmatlanná teszik

Diszlexia a digitális korszakban

Egy átmeneti korszakban nagy lehetőségek nyílnak az új és régi értékek integrációjára, ha minősítés mentesen fordulunk ezen értékek felé. Az emberiség kultúrái ugyanis egy-egy adott korszakban az akkor szükségszerű szemléleti keretet építik fel. Nem jobb vagy rosszabb, alacsonyabb vagy magasabb szintű egy-egy kor gondolkodásmódja, hanem az adott helyzetnek megfelelő. Ez az attitűd használható az emberiségre vonatkozóan, és használható egyénekre is. Minden egyén saját helyzetének megfelelő kognitív működésben tökéletes. Ha változtatni szeretnénk, nem elsősorban az egyént kell megszerelni, hanem a helyzetén kell változtatni. Ez automatikusan megváltoztatja a kognitív kereteit, változtatási lehetőséget teremt. Lényegében ez a valódi tanítás és fejlesztés

Atipikus agy és a tehetség I. Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma

A sajátos kognitív szerveződés, kitartó, megszállott gyakorlás, elkötelezettség, társas készségekbeli deficitek a kiemelkedő tehetségeknél gyakran leírt jelenségek. Ezek gyakran a szokásostól jelentősen eltérő agyi szerveződés eredményeképpen jelennek meg. Az átütően tehetségesek esetében inkább szabály, mint kivétel az atipikus agyi szerveződés. Nemcsak a kiemelkedően magas intelligenciával rendelkezők agyi szerveződése sajátos, hanem a nagy alkotók közül sokan, függetlenül attól, milyen szintű intelligenciával rendelkeznek, atipikus agyi szerveződést mutatnak. Ez a sajátosság megjelenésében valamilyen diszfunkcióval is társulhat. Némely neurológiai eredetű teljesítményzavar, mint a specifikus tanulási zavarok, hiperaktivitás- és figyelemzavar valamint az Asperger szindróma sok tekintetben a kreatív tehetség alapja lehet, ha a korai fejlesztés által képességeinek megfelelően teljesíteni lesz képes, és többé-kevésbé be tud illeszkedni a társadalomba

Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon

A 20. század elején a tehetséggondozás fellegvárának is tekinthető volt Magyarország, mind megoldásaiban, mind eredményeiben. Ma viszont úgy tűnik, egy hanyatlóban lévő szemlélet utolsó csatlósaivá válhatunk. Amikor a múltszázad elején a nemzetközi tudományos életben már elindult a mechanisztikus gondolkodásra épülő tehetséggondozás, a magyar iskolák kiváló tanárai még egyéni odafigyelésről, gyakorlati tapasztalatokról, ítélőképességről írtak, mint a tehetség fejlődésében lényeges elemekről. Ezen „elmaradt szemlélet” gyakorlati következménye több Nobel-díjas tehetség lett. Utána hosszú szünet következett, mert a tehetséggondozásról nem eshetett szó. A nyolcvanas években így nagy késéssel csatlakoztunk a nemzetközi tehetséggondozási trendhez, amelynek lényege, hogy vizsgálatokkal azonosított tehetségeket gondozunk. Közben azonban a tehetség 21. századi nemzetközi tudományos szemlélete visszatérni látszik a mi 20. század eleji szemléletünkhöz. Számos kutatás eredménye alapján megindult a tudományos vita Európában. A magyar tehetséggondozásnak most az eltérő szemléletek között kell megtalálni önmagát. A tanulmány ennek érdekében íródott körkép a tehetséggondozásró

Dyslexic and dissymmetric: in a labyrinth of the creative abilities and disabilities in the Literacy Project

Dyslexia is a special way of thinking. The dyslexic brain uses a holistic and visual rather than analytic verbal approach. Perception of details, small differences and relations is unstable. That way the patterns become fuzzy and the stronger right-hemisphere information processing can lead to dyslexia as well as potentially being the basis for the creation. The special way of perception creates new solutions. The corrupted pattern is not only a mistake, but also, at the same time, a way to new patterns. This slightly different pattern is the most complex image for the brain to perceive. If symmetry is harmony, dissymmetry is corrupted harmony, or disharmony. It creates tension, which, in turn, can be converted into power. The dyslexic mind is ready to err and create. The aim of the EU Project “Literacy” is to develop an online portal for young and adult dyslexics. The Portal offers a place and opportunity to turn disabilities into abilities

A tehetséggondozás pszichológiája

A tehetség nem egyszerűen a képességek kiemelkedő volta, hanem sajátos attitűd és viszonyulás, amelynek alapja a kiemelkedő teljesítményekhez vezető szokásostól eltérő észlelést és reakciómódot adó különleges idegrendszer. Olyan eltérés, amely gyakran zavaró a társadalom számára, s így beilleszkedési nehézségeket okoz. Ezért tehetségként legtöbbször az „átlag tehetséget” tudjuk azonosítani, akik kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, és csak annyira térnek el az átlagtól, amennyit még a környezet tolerálni képes. A zseniális gondolkodók esetében a szokásos eljárások, legyenek azok vizsgálatok, nevelési módszerek vagy szocializációs hatások, kevésbé működnek, mert ezek az átlagosakra vagy közel átlagosakra méretezettek