Az információs társadalom jogi keretei

A dolgozat célja annak bemutatása, hogy napjaink információs forradalma milyen hatással van a társadalomra, a gazdaság szereplőire, a mindennapi életre, s e kihívások milyen jogalkotási válaszokat váltanak ki. A jogirodalomban számos olyan véleménnyel találkozhatunk, melyek szerint az informatika jegyében eltelt néhány évtized változásai következtében megért az idő egy teljesen új jogág, a számítógép jog, más nézetek szerint pedig az Internet-jog kiformálódására. A dolgozat munkahipotézise szerint azonban a "hagyományos" jogágak, a klasszikus nagy jogterületek, mint a közjog, a magánjog - illetve ennek egyes alágazatai - és a büntetőjog alkalmasak, pontosabban megfelelő beavatkozások révén alkalmassá tehetők a technikai fejlődés következtében felmerülő problémák kezelésére

Biomimetikus katalizátorok fejlesztése mikrofluidikai reaktorokhoz: Development of Biomimetic catalysts for microfluidic reactors

During discovery of drug molecules, metabolism studies are important topic, which are usually carried out in vivo or in vitro using cell based systems. Instead of using living organism-based methods biomimetic systems can offer a promising alternative. Synthetic metalloporphyrins as biomimetic catalysts have strong structural similarity to the active site of the CYP enzymes responsible for the oxidative metabolism of drugs. The applicability and robustness of the porphyrin catalysts can be improved by immobilization techniques involving rationally functionalized solid carriers. The use of magnetic nanoparticles (MNPs) as catalyst carrier provides unique benefits, while the trapping, isolation or separation of the particles from the reaction mixture can be achieved with magnetic field. During my research, MNPs were prepared, modified with reactive function groups for immobilization of porphyrin catalyst, and inert groups which can influence the function group density. The fine-tuned immobilized catalyst was chosen and applied for continuous-flow microfluidical experiment. By the application of the developed biomimetic catalyst and reactor system, drug metabolites can be produced in very rapid way for further stages of drug discovery.   Kivonat A gyógyszervegyületek kifejlesztése során az egyik kritikus fontosságú terület a metabolizmus kutatás, mely során jellemzően in vivo és in vitro májsejt alapú rendszereket használnak, melyek számos hátránnyal rendelkeznek. Az ún. biomimetikus eljárások ígéretes alternatívát jelenthetnek, melyek a kiemelkedő katalitikus hatással bíró szintetikus metalloporfirinekkel megvalósíthatók. A porfirinek alkalmazása a szerkezeti hasonlóságukon alapszik a metabolizmusban részvevő CYP enzimek aktív helyén található hem csoporttal. Az érzékeny porfirin katalizátor alkalmazhatóságát, stabilitását nagyban javíthatjuk, ha valamilyen szilárd hordozó felületére rögzítjük. Mágneses nanorészecskék alkalmazása előnyös katalizátor hordozóként, mivel helyhez rögzítésük vagy elválasztásuk a reakcióelegytől mágneses erőtérrel megvalósítható. Munkám során mágneses nanorészecskék szintézisét és felületmódosítását valósítottam meg. A részecskék felületén a porfirin rögzítésére szolgáló reaktív funkcióscsoportokat, valamint a funkcióscsoport sűrűségét befolyásoló inert csoportokat alakítottam ki. Az ily módon finomhangolt katalizátort sikeresen alkalmaztam folyamatos áramú mikrofluidikai reaktorokban gyógyszermetabolitok szintézisére

HNF-4-α-mutáció okozta monogénes diabetes mellitus (MODY-1) első hazai esete

Absztrakt A serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődő diabetes mellitus klasszifikációja néha nehéz. A monogénes diabetesforma felismerése az érintett betegek számára döntő jelentőségű lehet az életminőség, a prognózis és a megfelelő kezelés kiválasztása terén. A MODY (maturity-onset diabetes of the young) alcsoporton belül a MODY-1 előfordulása ritka, a nemzetközi szakirodalom szerint 2000-ig mindössze 13 családot, 2013-ig összesen 173 családot (103 különböző mutációval) azonosítottak világszerte. A szerzők a HNF-4-α gén korábban már leírt mutációján alapuló monogénes diabetesforma (MODY-1) első hazai esetét ismertetik. A 42 éves nőbeteg diabetestörténete 20 éves korában gestatiós diabetesszel indult (csak diétát tartott), majd 26 éves korában tüdőgyulladás kapcsán észlelt hyperglykaemia miatt inzulinterápiát kezdtek. A 20 éves leánya diabetesét 13 éves korában állapították meg, kezdetben 2-es típusú diabetest véleményeztek (csak diétát tartott), majd 14 éves korában a diabetestípust revideálva (1-es típusú diabetest megállapítva) inzulinterápiát kezdtek. A diabetesmanifesztáció körülményei, a feltűnően alacsony inzulindózis, a halmozott családi diabetes-előfordulás vetette fel a monogénes diabetes gyanúját. Mind az anyánál, mind leányánál molekuláris biológiai módszerrel igazolni lehetett a HNF-4-α gén mutációját (c.869G>A, p.R290H), ennek alapján a MODY-1 diabetes-kórforma kórisméjét. Mindkét beteg esetében az inzulinterápiát szulfanilureakezeléssel lehetett felváltani, ez a terápia az egyéves követés során kifogástalan anyagcserehelyzetet biztosított. A család elérhető tagjainál végzett szűrővizsgálat nem igazolta az indexbetegeknél talált génmutáció további előfordulását. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 469–473

WiMAX és 3G technológiák muszaki összehasonlítása, gazdasági elemzése

WiMAX rendszerek műszaki leírása, teljesítményének bemutatása a piacon elterjett 3G tecnológia paramétereivel párhuzamba állítva.B