Tizenhét év Lajos bátyám szárnyai alatt, árnyékában. Emlékeim Felföldy Lajosról

Felföldy Lajos (1920-2016) a magyar botanika és hidrobiológia egyik legsokoldalúbb tudósa volt. Számos tudomány területen alkotott maradandót. 1965. novemberében lépett be a korábbi (1886) Vízrajzi Intézetből 1952-ben alapított Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízminőség-védelmi Intézetébe (VITUKI). Hamar rátapintott a hazai hidrobiológusok legégetőbb problémájára, nevezetesen arra, hogy nincsenek magyar nyelvű határozókönyvek. A vízi élővilág változatossága miatt a fajok megismerése hosszú és bonyolult, hiszen a latin nevek elsajátításán túl a fajokban rejlő információtartalmat kell megérteni. 1971-ben megindította a Vízügyi Hidrobiológia címet viselő határozókönyv sorozatot. Első kötetének Ő volt szerzője. A 18 kötetet felölelő sorozatot 1990-ig szerkesztette. „A biológiai vízminősítés” c. köteteiben a biológiai vízminőség fogalmát adta közzé, az 1981-ben megjelent korszakalkotó „A vizek környezettana - Általános Hidrobiológia” c. könyvében pedig további számtalan általa megfogalmazott új megállapítása olvasható. Amikor sokunk kérlelése ellenére 60 éves korában nyugállományba vonult, és kilépett az Intézetből, számomra a következő útravalót adta: ”Uram! Ezt a szakmát addig szabad művelned, amíg kellő alázatot érzel iránta. Amikor úgy érzed, hogy az már csökken, azonnal abba kell hagynod!” Óriásit veszített volna a magyar hidrobiológia tudományága, ha a Sors 1965-ben nem vezérelte volna a VITUKI-ba

Holocene paleoclimatic and paleohydrological changesin the Sárrét basin, NW Hungary

According to detailed sedimentological and paleontological analyses carried out on samples taken from the Sárrét–Nádasdladány core-profile, a complete environmental history of a neotectonic depression was drawn. The sequence is composed of fluvial-lacustrine and marshland deposits which started to accumulate during the Late Glacial and culminated at the beginning of the Holocene. The highly characteristic changes in the biofacies were linked to changes in the lithofacies within this sequence. A transition in the dominance of moving water species, observable initially in lacustrine species preferring well-lit, well-oxygenated conditions was observed. Eventually, the littoral and eutrophic lacustrine species, as well as marsh-dwellers, became dominant in the profile, marking the emergence of uniform peat land in the Sárrét Basin.S pomočjo sedimentoloških in paleontoloških analiz vzorcev iz vrtine Sárrét-Nádasdladány lahko sestavimo popolno okoljsko zgodovino te neotektonske depresije. Zaporedje sestavljajo rečni, jezerski in močvirski depoziti, ki se začnejo v poznem glacialu in se nadaljujejo v začetek holocena. Zelo značilne spremembe v fosilnih zbirih lahko povežemo s spremembami v sedimentaciji. Na začetku prevladujejo vrste, ki živijo v tekoči vodi, te pa kasneje zamenjajo vrste, ki živijo v jezeru, v dobro osvetljenih vodah z dovolj kisika. Kasneje postanejo pogostejše obalne in evtrofične kot tudi močvirske vrste, ki zaznamujejo nastanek šote v kotlini Sárrét

Egy előzetes archeomalakológiai vizsgálat eredményei a kora neolit Alsónyék-Bátaszék lelőhelyről

Remnants of several cultures have been found since the mid-2000s on a large-scale archaeological rescue excavation at the borders of Alsónyék - Bátaszék, SW Hungary. Partial processing of the malacological material of Starcevo culture from the so-called Bátaszék-Mémökségi Telep has been carried out in recent years at the Department of Geology and Paleontology, University of Szeged. Following the taxonomic identification, heights and widths of the shells were determined, then the size distribution and the geochemical analysis were implemented. Geochemical results show that specimens were collected in a different hydrodynamic environment compared to the current conditions of the river Danube. Based on the samples, two periods can be separated, one with flood and high water velocity and one with a more stable conditions after the flood events. Similar results can be found at different non-Danubian archaeological sites with the same ages

Holocene paleoclimatic and paleohydrological changes in Lake Balaton as inferred from a complex quantitative environmental historical study of a lacustrine sequence of the Szigliget embayment

The present paper discusses the findings of a complex quantitative paleoecological investigation implemented for capturing the Upper Weichselian, Late Glacial and Postglacial development of Lake Balaton in western Hungary, in the heart of Transdanubia. The studied Late Pleistocene and Holocene lacustrine marl and peat sequence preserved the complete evolutionary history of the catchment basin of the Szigliget Embayment from the time of its birth. The inferred palaeohydrological changes, along with that of the hydroseries, were compared to those observable coevally in the terrestrial vegetation. According to the available data, the birth of the studied embayment can be put to the Late Glacial/Upper Weichselian transition. A wide array of hydrophyte vegetation and habitat types emerged in the embayment depending on the actual water supply and geomorphologic position. Based on a collective quantitative evaluation of the observed sedimentary features and fossil assemblages retrieved from the sequence, a record of paleohydrological transformations in the littoral part of the lake was drawn.Članek predstavlja rezultate kompleksne kvantitativne pelookoljske raziskave, katere cilj je ugotavljanje pleniglacialnega, poznoglacialnega in postglacialnega razvoja Blatnega jezera v zahodni Madžarski. V zaporedju poznopleistocenskih in holocenskih jezerskih sedimentov in šote je ohranjena celotna zgodovina porečja zaliva Szigliget od njegovega nastanka naprej. Ugotovljene paleohidrološke spremembe skupaj s premenami jezera smo primerjali s spremembami v kopenski vegetaciji. Na podlagi raziskav lahko nastanek zaliva umestimo v prehod med pleniglacialom in začetkom kasnega glaciala. Količina vode in geomorfološki položaj je pogojeval nastanku velikega spektra vodne vegetacije in habitatnih tipov. Skupna kvantitativna analiza sedimentacijskih značilnosti in fosilnih zbirov nam omogoča, da lahko opišemo zaporedje paleohidroloških premen v obalnem delu zaliva