14 research outputs found
"Ezt Önnek ajánlom"
A promóciós tevékenység bemutatása a Divus-Dux Kft. Balmazújvárosi telephelyén.felsőoktatási szakképzésKereskedelem és MarketingK
Az egyéni mezőgazdasági termelők jövedelmének adóztatása = Income tax legislation of individual agricultural producers
Az adózás kapcsán sokszor és sokak által vetődik fel, hogy azok a termelés
egyik vagy másik szereplőjét indokolatlan előnyökhöz juttatják. A tanulmány célja
volt megfogalmazni és bemutatni azokat az előnyöket és hátrányokat, egyezőségeket
és eltéréseket, amelyek az egyéni mezőgazdasági termelők – őstermelők,
kistermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók – adózásában, adóalapmegállapításában,
kulcsokban és adókedvezményeiben jelenleg meghúzódnak. A
kutatómunka egyik lényegi kérdése volt, hogy az agrártermelés
jövedelmének/eredményének napjainkban alkalmazott adóztatása mennyiben felel
meg annak a követelménynek, hogy szektoronként és tevékenységenként semleges
legyen.
A szerzők ismertetik az egyéni mezőgazdasági termelők körében
alkalmazható jövedelemadózási módokat és szabályokat. Az elmúlt évek adatai
alapján bemutatják az egyéni vállalkozók jövedelemtermelését és adófizetési
kötelezettségeit. Kalkulációk alapján közelítik az egyéni gazdaságok (családi
gazdaságok) által fizetendő adót, vizsgálva a főbb mezőgazdasági ágazatok
gazdasági pozícióját, az adóalap és az adó megállapítását, a különböző termelési
profilok és a mezőgazdasági kistermelők adózási rendszerének összefüggését. A
tanulmány javaslatokat tartalmaz az egyéni gazdaságok mezőgazdasági
tevékenységére vonatkozó adózási szabályok továbbfejlesztéséhez. = The taxation system has been heavily criticized for presumed or real
impeachments of providing favourable/competitive terms to some of the agricultural
producers while disregarding others. The aim of the study is to compare income tax
legislation of the various individual entities such as subsistence farms, small
producers, private/family and individual entrepreneur farms. The study
highlights the advantages, disadvantages, similarities and differences of taxation at
the different entities including the rate of assessment and specific tax allowances.
One of the primarily research question of the study is that to what extend does the
currently imposed taxation over agricultural profitability correspondent with the
requirements to remain natural in terms of agricultural sectors and activities.
The authors introduce different tax legislation systems utilised amongst
individual agricultural producers. By summarising data from the previous periods,
the study provides an analysis of the income of individual entrepreneurs and their
tax liabilities. The calculations based methodology looks at tax obligation of
individual producers (family farms), while taking into account the economic
position of the main agricultural sectors, the assessment of tax base and the different
production profiles. Finally, the study makes recommendations for improving the
current tax legislations imposed in different areas of agricultural production
Beruházás és jövedelemtermelés az ezredforduló mezőgazdaságában
Az elmúlt évek hazai agrárgazdasági folyamatai, és ezen belül is elsősorban a 2001. év ellentmondásai között talán a leglényegesebb a mezőgazdaság jövedelemhelyzete és a beruházási kedv egymástól eltérő irányú elmozdulásai voltak. Míg a kimutatott jövedelem – a mezőgazdasági jövedelmek egészét lefedő Mezőgazdasági Számlák Rendszere (MSzR) és az APEH adatbázisban szereplő, elsősorban kettős könyvelést vezető mezőgazdasági besorolású szervezetek tekintetében – egyaránt hullámzó képet mutatott, addig a beruházásokban főleg 2001-ben jelentős élénkülés volt tapasztalható. A jelen írás ezen ellentmondás feltárására vállalkozik, miközben számba veszi a beruházások és a jövedelemhelyzet elmúlt évekbeli főbb jellemzőit is. -------------- Among agricultural processes having taken place in Hungary in recent years, and especially among contradictions observed in 2001, movements in the opposite direction in the fields of income situation and the willingness to invest were perhaps most essential. On the one hand, income documented (by the Agricultural Account System covering all agricultural income, and by the Inland Revenue Office, the database of which covers firstly agricultural organisations with double entry bookkeeping) puts a very fluctuating face on the matter. On the other hand, however, investments exhibited a significant intensification, especially in 2001. The authors have tried to detect the causes of this contradiction, describing at the same time also the main characteristics of investment and income situation in recent years
A mezőgazdasági üzemek konszolidációs programjai (2000-2004) = Consolidation programs for agricultural holdings (2000-2004)
A tanulmány a kormányzat által a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása érdekében 2000 és 2004 között hozott adósságkonszolidációs programokkal foglalkozik. Az intézkedések célja nem csupán a mezőgazdasági üzemek eladósodottságának csökkentése, hanem a teljesítmény növelése, a hatékonyság javítása volt. A kutatás célja e „konszolidációs” programok hatásainak elemzése. A vizsgálat az egyes hitelprogramokhoz kapcsolódó kedvezmények, támogatások részletes primer adatainak feldolgozásával bemutatja az egyes programokban résztvevők körét, a kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági társas vállalkozások adóbevallásból származó mérlegadatai alapján pedig a konszolidációnak a gazdasági helyzetükre gyakorolt hatását elemezi. = The study focuses on the debt consolidation programs launched by the Hungarian government between 2000 and 2004 in order to improve the situation of agricultural producers. Apart from reducing the level of indebtedness of agricultural holdings, the measures aimed at increasing performance and improving efficiency. The study analyses the impacts of these ‘consolidation’ programs. By processing the in-depth primary data of the preferences and aids associated with the various loan programs, the study presents the groups covered by each program and, on the basis of the tax return balance sheet data of agricultural business associations with double-entry bookkeeping, analyses the effects of the consolidation on the economic situation of these companies
A magyarországi agrárgazdaság helyzete az uniós taggá válás küszöbén
Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén indokolt röviden áttekinteni az elmúlt évek agrárpolitikai céljait, illetve ennek megvalósulását, s az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény hatálya alatt a magyar agrárgazdaság teljesítményének alakulását
A magyar agrárpolitikai célokat a rendszerváltás után a kormányprogramok tartalmazták. Az agrárpolitika számára követendő alapelveket az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi törvény fogalmazta meg. E szerint a fő célkitűzések a termelés versenyképességének javítása, a mezőgazdasági termelés és a piaci szabályok feltételeinek olyan alakítása, melynek eredményeként a lakosság élelmiszerkereslete elsősorban hazai termékekkel, megfelelő mennyiségben és minőségben kielégíthető legyen. Fontos cél a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtése, a viszonylagos előnyöket kínáló természeti és gazdasági erőforrások racionális kihasználása, az exportorientált termelés szolgálatába állítása, a vidék lakosságmegtartó-képességének javítása, az agrárinnováció segítése.
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény preambulumában a törvényhozás indokaként kimondta, hogy a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása, az erdő- és vadgazdálkodás, a halászat kiemelten fejlesztendő nemzet- gazdasági ágazat, valamint, hogy a nemzetgazdaság fejlődése, átalakításának befejezése, modernizálása csak növekvő agrárteljesítmény mellett lehetséges.
A magyar agrárgazdaság a rendszerváltás után 1993-ra mélypontra került, s az azóta eltelt tíz éves időszak alatt kellett (volna) a mindinkább liberalizálódó kereskedelem feltételei között megfelelni a piaci versenynek, a hazai és külpiaci értékítéletnek. A mezőgazdasági termelőknek meg kellett tanulniuk alkalmazkodni a korábbi kiszámíthatóság, a termékértékesítés viszonylagos biztonságának, az elérhető árak, illetve termékjövedelmek relatív stabilitásának megszűnéséhez. További fontos változás, hogy a termelés volumen- és szerkezetváltozásában erősödött a piac, illetve az árak szerepe. Az EU csatlakozás a természetföldrajzi adottságok, a kialakult termelési feltételek és eredmények alapján a nemzetgazdaság fejlődése, modernizálása érdekében mind élesebben vetette fel a mezőgazdaság fejlesztésének, az agrárteljesítmények növelésének szükségességét
De mi is jellemzi valójában a magyar agrárgazdaságot?
• A vizsgált időszakban a magyar mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése elmaradt a világ és az EU tagországok növekedésének mértékétől. Jelenlegi volumene még mindig csak a négy évtizeddel ezelőttinek felel meg.
• Az agrárgazdaság költségvetési támogatásának mértéke egy év kivételével meghaladta az agrártörvényben előírt mértéket.
• A beruházások évenkénti összege bár folyó áron számottevően bővült, a volumenindex alapján alig növekedett.
• A mezőgazdasági vállalkozók jövedelme 2002-re gyakorlatilag a felére csökkent, a termelés hatékonysági mutatóinak többsége nem javult, és továbbra is jelentősen elmarad az EU átlagától.
• A mezőgazdaságban foglalkoztatottak keresete reálértékben is növekedett, de nem közeledett a nemzetgazdaság más ágaiban kimutatott keresetekhez. ---------------- On the eve of Hungary’s EU accession it is reasonable to review the objectives of the agricultural policies of recent years, their implementation and the progress of Hungarian agro economical development under the influence of legislation aimed at its enhancement.
Hungarian agricultural policy objectives after the change of regime were included in government programs. The basic principles of agro policy have been drawn up in the act of parliament of 1997 concerning the development of agro economics. According to this the main objectives were improvements in the competitiveness of production; changes in conditions of agricultural production and market regulations to satisfy home demands of provisions primarily from home products in adequate quantity and quality. Important objectives were the establishment of equal opportunities with respect to other branches of national economy, the rational exploitation of relatively favourable natural and economic resources, to assist export oriented production, the enhancement of country people’s motivation to remain living in the countryside, and the assistance of agro innovations.
In the forward of the 1997 act it has been stated that agriculture, the primary processing of agricultural products, forestry, game keeping and fisheries are branches of the national economy to be preferentially developed and the development of national economy, its transformation and modernisation is possible only if it is accompanied by an increasingly effective agricultural sector.
Hungarian agro economy reached its lowest level in 1993 four years after the change of regime. It has (or should have) taken ten years to measure up to market competition, to home and foreign value judgment in conditions of ever more liberalised commerce. Agro producers had to learn to adapt to the cessation of former dependability; the relative stability of produce marketing, attainable prices and produce income. A further significant change was the enhanced role that markets and prices played in the volume and structure of production. On the basis of the geographic nature of available land, accustomed production practices and accomplishments, EU accession highlights ever more clearly the need for the development of agro economy and enhancement of its efficiency in the interest of developing and modernising the national economy.
What are the characteristics of Hungarian agro economy?
During the period of time examined the growth of gross production lagged behind that of the world and members of the EU. The present volume of production is the same as that four decades ago.
With exception of a single year, subsidies to agro economy from the central budget exceeded that prescribed by legislation.
Although yearly sums of agro investments at current price levels have increased significantly, expressed in relation to a volume index they increased hardly at alL
The income of agricultural entrepreneurs practically halved by 2002, the majority of production efficiency indices remained stagnant and they lag significantly behind the EU average.
• The income of agricultural employees has increased in real terms, but they do not approach the income of those employed in other sectors of the national economy