Kollégiumi ügyintéző rendszer

A kollégiumok dolgozói és azok lakói számára alkalmas ügyintéző rendszer, ami segítséget nyújt a mindennapi életben és az adminisztrációs feladatok onlien korszerű kezelésében

Holocene paleoclimatic and paleohydrological changesin the Sárrét basin, NW Hungary

According to detailed sedimentological and paleontological analyses carried out on samples taken from the Sárrét–Nádasdladány core-profile, a complete environmental history of a neotectonic depression was drawn. The sequence is composed of fluvial-lacustrine and marshland deposits which started to accumulate during the Late Glacial and culminated at the beginning of the Holocene. The highly characteristic changes in the biofacies were linked to changes in the lithofacies within this sequence. A transition in the dominance of moving water species, observable initially in lacustrine species preferring well-lit, well-oxygenated conditions was observed. Eventually, the littoral and eutrophic lacustrine species, as well as marsh-dwellers, became dominant in the profile, marking the emergence of uniform peat land in the Sárrét Basin.S pomočjo sedimentoloških in paleontoloških analiz vzorcev iz vrtine Sárrét-Nádasdladány lahko sestavimo popolno okoljsko zgodovino te neotektonske depresije. Zaporedje sestavljajo rečni, jezerski in močvirski depoziti, ki se začnejo v poznem glacialu in se nadaljujejo v začetek holocena. Zelo značilne spremembe v fosilnih zbirih lahko povežemo s spremembami v sedimentaciji. Na začetku prevladujejo vrste, ki živijo v tekoči vodi, te pa kasneje zamenjajo vrste, ki živijo v jezeru, v dobro osvetljenih vodah z dovolj kisika. Kasneje postanejo pogostejše obalne in evtrofične kot tudi močvirske vrste, ki zaznamujejo nastanek šote v kotlini Sárrét

Quantifying lipid changes in various membrane compartments using lipid binding protein domains

One of the largest challenges in cell biology is to map the lipid composition of the membranes of various organelles and define the exact location of processes that control the synthesis and distribution of lipids between cellular compartments. The critical role of phosphoinositides, low-abundant lipids with rapid metabolism and exceptional regulatory importance in the control of almost all aspects of cellular functions created the need for tools to visualize their localizations and dynamics at the single cell level. However, there is also an increasing need for methods to determine the cellular distribution of other lipids regulatory or structural, such as diacylglycerol, phosphatidic acid, or other phospholipids and cholesterol. This review will summarize recent advances in this research field focusing on the means by which changes can be described in more quantitative terms. © 2016

Visual imagery vividness declines across the lifespan

The capacity to elicit vivid visual mental images varies within an extensive range across individuals between hyper- and aphantasia. It is not clear, however, whether imagery vividness is constant across the lifespan or changes during development and later in life. Without enforcing the constraints of strict experimental procedures and representativity across the entire population, our purpose was to explore the self-reported level of imagery vividness and determine the relative proportions of aphantasic/hyperphantasic participants in different age groups. Relying on the frequently used Vividness of Visual Imagery Questionnaire, we collected data on a random sample of 2252 participants between the ages of 12–60 years. We found a novel developmental pattern that describes a declining ability to elicit vivid visual mental images in the group averages of different age groups from adolescence to middle age. This effect involves both a decreasing proportion of individuals with vivid visual imagery vividness and an increasing proportion of individuals with low imagery vividness as maturation (based on bone age assessments in adolescents) and ageing progress. These findings may shed some light on the developmental mechanisms of our internal, stimulus-independent processes, and might also help to determine genetic, maturational, and age-dependent factors in the cases of hyper- and aphantasia

Long environment change in the forest steppe habitat of the Great Hungarian Plain based on paleoecological data

A Kárpát-medence centrumában egy a jégkor végi hidegmaximumot követően kialakult boreális erdőssztyepp szerkezetbe termomezofil fajok telepedtek meg 16 ezer cal BP évet követően. Ez a fajgazdag, tűlevelű erdőelemekkel jellemezhető boreális erdőssztyepp a jégkor végén, a holocén kezdetére átalakult és egy kontinentális– szubmediterrán elemeket tartalmazó erdőssztepp alakult ki a medence centrumában. Ezek a változások rendkívüli mértékben hasonlítanak a kelet-európai síkságon kifejlődött erdőssztyepp területeken kimutatható változásokhoz, de a Kárpát-medencében ezek a folyamatok korábban játszódtak le. Ugyanakkor a medencében, a terület geográfiai pozíciója következtében erőteljesebb óceáni és szubmediterrán, sőt a hegykoszorú következtében szubkárpáti éghajlati hatás is kifejlődött, szemben a Kelet-Európai Síksággal. Az éghajlati hatások, az éghajlati határfelületi helyzet nyomán a pontusi, balkáni, atlanti, valamint hegyvidéki elemek jelentkeznek a kontinentális erdőssztyepp elemek mellett a medencében. Vagyis az éghajlati határfelület mellett a vegetáció határfelülete is kialakult. Az erdőssztyepp környezetet kialakító éghajlati hatások közül a legjelentősebb a nyári félév hőmérséklete, csapadékösszeg és a nyári félévnek a párolgási tényezői és ezekkel összefüggésben lévő relatív nedvesség emelhető ki, mert ezek a tényezők teljes mértékben átfedőek az alföldi erdőssztyepp határával. A medence centrumában kialakult erdőssztyeppet a hegységi, dombsági és magasabb térszíni, jelentősebb csapadékbevétellel jellemezhető területeken zárt lomboserdő vette körül. A Holdridge féle bioklimatológiai osztályozás alapján az alföldi erdőssztyepp a hidegmérsékelt füves puszta – a hidegmérsékelt üde erdő és a melegmérsékelt száraz erdő közötti átmeneti (ökoton) zónában alakult ki, ahol az átmeneti régióban a melegmérséklet szárazerdő – a hidegmérsékelt füves puszta és a hidegmérsékelt üde erdőfoltok és sávok egyaránt megtalálhatók egy mozaikos szerkezetet alkotva. Az éghajlati hatások mellett a Kárpát-medencében a holocén kezdetére kialakult erdőssztyepp fejlődésére az edafikus (domborzati, geológiai, hidrológiai és talajtani) adottságok is hatással voltak. Ezek a folyamatok legjobban a már a jégkor végétől kifejlődött speciális talajvízforgalomhoz, kőzet – talajvíz – talaj – növényzet kapcsolatokhoz köthető szikes területeken követhetők nyomon. A holocén kezdetére kialakult mérsékeltövi erdőssztyepp kifejlődésében, stabilizációjában a természetes tüzek, döntően lágyszárúakat fogyasztó nagytestű növényevők csordái, a tömegesen jelentkező, sztyeppei környezetet igénylő rágcsálók is jelentős szerepet játszottak. A kora holocén halász – vadász – gyűjtögető mezolit kultúrák és a neolit közösségek ebben a mozaikos szerkezetű, erdőfoltokból, sztyeppfoltokból és átmeneti (ökoton) sávokból álló fajgazdag környezetben éltek. Mivel megtelepedési pontjaik ezeknek a kultúráknak elsősorban a nyitottabb növényzeti foltokhoz kötődött ezeknek a közösségeknek számottevő módon nem alakították át az erdőssztyepp szerkezetét, bár a neolit közösségek növénytermesztésük révén új fajokkal, köztük gyomokkal gazdagították az erdőssztyepp növényzetét és fenntartották az erdőssztyepp mozaikos, ökoton jellegét. Ugyanakkor ezek a közösségek az erdőssztyepp zóna peremén lévő, illetve a zónán belül hidegmérsékelt üde erdőkre már jelentősebb hatással voltak és tevékenységük nyomán a heliofil szegélyvegetáció terjedt ki ezeken a területeken. Az adatok alapján a jégkor végén kifejlődött mozaikos szerkezetű, ökoton jellegű erdőssztyeppek makro- 24 klimatikus, edafikus okok és a mezolitikumtól kezdődően az emberi hatások egyaránt szerepet játszottak a holocén kori stabilizációjában és fejlődésében. A késő neolitikumtól, rézkortól a háziasított legelő állatok jelentős állomány-növekedésének vagyunk tanúi, a gyomok terjedése szintén az emberi hatások kiterjedését jelzi, és a dombvidéki szántók is a középső újkőkor végén, valószínűleg jelentős népességnövekedés hatására terjedtek ki. Ezt követően a bronzkor közepétől, megközelítőleg az Kr.e. 1500 évtől történt egy újabb jelentős változás, a nagy testű növényevő fajok vad alakjai, talán a túlzott vadászat és domesztikáció nyomán, szinte nyomtalanul eltűntek a vizsgált térségből. Viszont a tenyésztett állatok csordái pótolták a vad alakok mozaikos növényzeti struktúrát fenntartó hatásait (rágás, taposás). A jelentős népességszám-növekedés, a fejlettebb társadalmi berendezkedés, a több száz éven keresztül folyamatosan lakott stabil településeket kialakító bronzkori preurbánus fejlődés, a lakott térségeket, legelő- és szántóterületeket égetéssel kialakító, egyre jelentősebb tenyésztett állatállománnyal rendelkező közösségek hatására igen sok helyen a természetes fejlődés megszakadt, kultúrsztyeppék és kezelt erdők alakultak ki. Az emberi hatással zavart növényzeti foltok aránya a fémkultúrák kialakulásával, terjedésével fokozatosan növekedett és a bronzkor végére, a vaskor kezdetére az eredetileg teljesen erdősült területekre is kiterjedt olyan mértékben, hogy ezeken a területeken is növényzeti ökotonok, emberi hatás alatt álló erdőssztyeppék alakultak ki. Ezek a hatások a késő-vaskorban és a császárkorban még tovább erősödtek és szinte az egész medence antropogén hatású erdőssztyeppé alakult át. Az ókori, a népvándorlás kori és a középkori emberi hatások közül kiemelkedik a Kelet-Európai Síkságról a medencébe vándorolt nagyállattartó közösségek szerepe, mert a szárazabb éghajlati szakaszokban a megnövekedett állatállomány következtében helyenként túllegeltetés és ennek nyomán antropogén sztyeppei – félsivatagi környezet és futóhomokmozgás alakult ki. A mezőgazdasági szerkezeti váltások és a csapadékosabb szakaszok hatására ezek a növényzeti sebhelyek viszonylag gyorsan regenerálódtak és középkor végén, az újkor kezdetén a tradicionális, mozaikos környezetet fenntartó agrárközösségek révén a pannon erdőssztyepp szerkezete és fajkészlete szinte változatlanul fennmaradt. Sajnos az újkorban megjelent istállózó állattartás, a kukoricán hízlalásra áttérés és az ártéri legelők, rétek feltörése, majd a folyószabályozás nyomán kialakult kiterjed nagytáblás szántóföldi művelés nyomán a pannon ökoton növényzet szerkezete és szinte minden eleme végveszélybe került. Csak a XX. században, szinte az utolsó pillanatban létrehozott szigorú természetvédelmi intézkedések és a természetvédelmi szakemberek önfeláldozó munkája révén sikerült megőrizni és a túlfejlesztett mezőgazdasági területek revitalizálásával, erdőssztyepp növények és a természetes átmeneti ökoszisztémát stabilizáló állatok (vadlovak) újratelepítésével helyenként visszaállítani ezt a vegetációt. A pannon erdőssztyepp ökoton jellegű növényzet fennmaradás ennek ellenére kétséges a medencében, mert egyrészt a globális felmelegedés nyomán kialakuló szárazság okozta vegetációs változások, másrészt az összességében igen kis területre vonatkozó védelem, a fragmentáció, és a kiterjedt emberi tevékenység következtében rendkívül sérülékeny, megszűnés határán lévő állapotban van jelenleg

Vezetői döntéshozás a tejtermelő ágazat foglalkoztatotti elégedettségében a bajai járásban = Leadership Decision Making in the Dairy Industry Employee Satisfaction in Baja District

A magyar szarvasmarha ágazat mezőgazdaságunk egyik legsikeresebb ágazata volt egészen a rendszerváltás ellőttig. A rendszerváltást követően az ágazat átstrukturálódott, nagymértékben megváltoztak a tulajdonviszonyok, a működő telepek egy részén pedig felhagytak a termeléssel. Hazánkban működő vállalkozások és kiemelten a munkaerőhiányban szenvedő mezőgazdasági szervezetek esetében a termelékenység növelése az egyik legfontosabb cél. A humán erőforrás menedzsment és azon belül a foglalkoztatotti motiváció-, elégedettség mérése és menedzselése pedig a vállalati funkciók közül az egyik olyan kiemelkedő tényező, amelynek hatékonysága a szervezetben lévő összes gazdálkodásszervezési folyamat-, termelékenység szintjét növeli. Kutatásunk során azt vizsgáljuk, hogy a bajai járásban lévő tejtermelő tehenészet ágazatában működő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók elégedettségi érzete milyen, és mindez milyen hatással van a szervezetek működésére. Valamint szeretnénk feltárni azokat a befolyásoló hatással bíró tényezőket, melyek segítségével rálátásunk nyílhat, hogy mennyire motiváltak és elégedettek a foglalkoztatottak a vizsgált ágazatban. The Hungarian dairy cowshed sector was one of the most successful sectors of our agriculture until the change of regime. Following the change of regime, the sector was restructured, property ownership changed to a large extent, and production was abandoned in some of the operating sites. In the case of companies operating in Hungary and especially agricultural organizations suffering from labor shortages, increasing productivity is one of the most important goals. Measuring and managing human resource management and, in particular, employee motivation, satisfaction, is one of the outstanding features of corporate functions, whose efficiency increases the level of process management and productivity in the organization. In our research, we investigate what kind of satisfaction the employees of the enterprises in the dairy cowshed sector in Baja district have and what impact this has on the functioning of the organizations. We also want to explore the influencing factors that can help us see how motivated and satisfied our employees are in the sector under investigation

A Rákosi-éra pártjegyzőkönyveinek feldolgozása, elemzése és vizualizációja szövegalapú kapcsolathálóelemzési módszerekkel

A jelen dolgozatban a hatalmi hálózatok szöveg alapú feltárását célzó projektünk egy részletét, a Rákosi-jegyzőkönyvek feldolgozását és az ezek alapján elkészített mintavizualizációt mutatunk be. A Rákosi-éra hatalmi hálózatának fejlődése és működése jól rekonstruálható a történelmi dokumentumoknak − levéltári anyagoknak, jegyzőkönyveknek − és interjúknak köszönhetően. Kutatásunkat a hatalmi hálózat mögött rejlő informális kapcsolatok feltárását célozza meg. Vizsgálati anyagaink között változatos forrásból származó, nagy mennyiségű irat szerepel, amelyek döntő többségükben különböző pártbizottságok ülését megörökítő jegyzőkönyvek. Ezen dokumentumok feldolgozása komoly kihívást jelent, mivel a számuk igen nagy, a digitalizált anyagok minősége pedig a közel használhatatlantól a jól olvashatóig terjed. Dolgozatunkban bemutatjuk a dokumentumok feldolgozásának az alapelveit, eszközeit és módszertanát, illetve ismertetjük, hogyan állíthatóak elő kapcsolathálók ezekből a dokumentumokból, majd tárgyaljuk a szövegalapú kapcsolatháló-elemzés módszerét, és betekintést nyújtunk az ehhez tartozó vizualizációs technikákba. Végezetül egy mintaelemzéssel szemléltetjük az alkalmazott módszert, megmutatjuk a szövegalapú kapcsolatháló-elemzésben rejlő lehetőségeket. Kutatásunk egyik fő célja az, hogy a szövegeken szentiment- és topikelemzést hajtsunk végre a jövőben, megerősítve, vagy éppen megcáfolva korábbi eredményeinket

Vezetői döntéshozás a tejtermelő ágazat foglalkoztatotti elégedettségében a bajai járásban

A magyar szarvasmarha ágazat mezőgazdaságunk egyik legsikeresebb ágazata volt egészen a rendszerváltás ellőttig. A rendszerváltást követően az ágazat átstrukturálódott, nagymértékben megváltoztak a tulajdonviszonyok, a működő telepek egy részén pedig felhagytak a termeléssel. Hazánkban működő vállalkozások és kiemelten a munkaerőhiányban szenvedő mezőgazdasági szervezetek esetében a termelékenység növelése az egyik legfontosabb cél. A humán erőforrás menedzsment és azon belül a foglalkoztatotti motiváció-, elégedettség mérése és menedzselése pedig a vállalati funkciók közül az egyik olyan kiemelkedő tényező, amelynek hatékonysága a szervezetben lévő összes gazdálkodásszervezési folyamat-, termelékenység szintjét növeli. Kutatásunk során azt vizsgáljuk, hogy a bajai járásban lévő tejtermelő tehenészet ágazatában működő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók elégedettségi érzete milyen, és mindez milyen hatással van a szervezetek működésére. Valamint szeretnénk feltárni azokat a befolyásoló hatással bíró tényezőket, melyek segítségével rálátásunk nyílhat, hogy mennyire motiváltak és elégedettek a foglalkoztatottak a vizsgált ágazatban. ---- The Hungarian dairy cowshed sector was one of the most successful sectors of our agriculture until the change of regime. Following the change of regime, the sector was restructured, property ownership changed to a large extent, and production was abandoned in some of the operating sites. In the case of companies operating in Hungary and especially agricultural organizations suffering from labor shortages, increasing productivity is one of the most important goals. Measuring and managing human resource management and, in particular, employee motivation, satisfaction, is one of the outstanding features of corporate functions, whose efficiency increases the level of process management and productivity in the organization. In our research, we investigate what kind of satisfaction the employees of the enterprises in the dairy cowshed sector in Baja district have and what impact this has on the functioning of the organizations. We also want to explore the influencing factors that can help us see how motivated and satisfied our employees are in the sector under investigation

The environmental history of Fenékpuszta with a special attention to the climate and precipitation of the last 2000 years

This work presents the details of a multidisciplinary palaeoecological and geoarcheological study on the sedimentary sequences, including 2 undisturbed cores of the Little Balaton situated in the western part of Lake Balaton in Central Europe. The application of Quaternary palaeoecological analysis to peat and lacustrine deposits enables to identify long-term environmental changes in aquatic and terrestrial ecosystems. The principal aims were to shed light onto how former human societies and culture shaped and altered their natural environment on the one hand. Furthermore, to reconstruct the once existing environmental conditions within the framework of the natural evolution of the vegetation, soil, fauna and the catchment basin for the times preceding written historical records via the application of sedimentological, geochemical, isotope geochemical, palynological, macrobotanical, malacological and microfaunal analytical methods and approaches