Glimpses of the Third Millennium BC in the Carpathian Basin

The relative and absolute chronology of the cultural groups of the 3rd millennium BC is a particularly exciting field of prehistoric research because this period spans the assumed boundary of two major periods — the final phase of the Copper Age and the initial phase of the Early Bronze Age. The transition from one major archaeological period to the next no doubt involved major structural changes. The transition period roughly spanning the middle third of the 3rd millennium BC, i.e. the period between the close of the Late Copper Age and the Early Bronze Age 2a in Hungary, corresponds to what is known as the Late Eneolithic in Central Europe and is generally divided into three main phases: 1. the late Baden, 2. the post-Baden/Vučedol, and 3. the post-Vučedol period. The transition in the Carpathian Basin had a mosaic patterning: the rhythm of change varied from region to region and the transformation in each major region followed a different cultural trajectory (Fig. 1, Table 1). This period is here examined in the light of two recently discovered finds from Hungary (Fig. 2, Fig. 4). The finds described here offered a glimpse into the transitional period between the Copper Age and the Bronze Age, with a focus on southern Transdanubia. The more or less identical artefacts and decorative styles appearing roughly synchronously in several regions reflect the period’s cultural contacts spanning extensive territories. The mapping of these communications networks and the clarification of the period’s finer chronological details based on the growing corpus of data will no doubt remain one of the priorities of future research. | A Kr. e. 3. évezred relatív és abszolút kronológiai viszonyainak kutatása különösen izgalmas területe az őskor vizsgálatának, hiszen két nagy korszak feltételezett határán, a rézkor kései és a bronzkor kezdeti fázisainak megismerését foglalja magában. A nagy régészeti korszak definíciók azt sejtetik, hogy fontos strukturális változások állnak mögöttük. A Kr. e. 3. évezred középső harmadára tehető átmeneti időszakot, vagyis a magyarországi késő rézkor vége és kora bronzkor 2a közötti korszakot, közép-európai szemszögből tekintve a késő eneolitikum időszakát három főbb szakaszra tagoltan vizsgálhatjuk: 1. késő Baden, 2. post-Baden/ Vučedol korszak, 3. post-Vučedol korszak. A Kárpát-medence térségében egy mozaikos jellegű, fokozatos, területenként változóan eltérő ütemű és tendenciájú átalakulásnak lehetünk tanúi (Fig. 1, Table 1). Ezúttal két magyarországi lelet alapján vizsgáljuk a korszakot (Fig. 2, Fig. 4). A bemutatott leletek segítségével a rézkor és bronzkor átmeneti időszakának néhány kérdését tekintjük át, különösen a Dél-Dunántúl területére fókuszálva. A kor nagy távolságokat átfogó kapcsolatrendszerének maradandó lenyomatát őrzik azok a tárgyak/stíluslemek, melyek több régióban közel egyidőben és hasonló jellegben találhatók meg. Ezek alapján fontos feladat lesz ennek/ezeknek a kommunikációs hálózat(ok)nak a további feltérképezése és a folyamatosan gyarapodó adatok alapján kronológiai összefüggéseik tisztázása

Kakucs-Balla-domb. A Case Study in the Absolute and Relative Chronology of the Vatya Culture

The present study hopes to contribute to Middle Bronze Age studies in two specific areas: first, by publishing a new series of radiocarbon dates for a period from which there are few absolute dates, and second, by describing a less known area in the Vatya distribution based on the investigations at Kakucs

A Dél-Dunántúl kora bronzkori története = The History of the Early Bronze Age in South-Transdanubia

A kutatási program legfontosabb eredménye két jelentős kora bronzkori (Kr. e. 3. évezred középső harmada) dél-dunántúli település, Pécs-Nagyárpád-Dióstető és Kaposújlak-Várdomb, elsődleges régészeti feldolgozása. Ez magában foglalja a dokumentáció rendezését, digitalizálását, továbbá a régészeti jelenségek leírását, valamint a rendkívül gazdag kerámia és tárgyi leletanyag feldolgozását. Pécs-Nagyárpád lelőhelyen 1963–67 között közel 10,000 m2-en, kb. 138 objektumot tártak fel. Kaposújlak-Várdombon 2002-ben a térség ma ismert legnagyobb kora bronzkori településrészlete: 29,000 m2-en közel 500 objektum vált ismertté. A leletanyag teljes áttekintése mindkét lelőhelyen kulcsfontosságú volt. Ennek eredményeként Nagyárpádon megállapíthattuk, hogy a korabeli ásatási módszerekkel nem minden esetben sikerült az összetett, különböző korú objektumok elkülönítése. A korábban már ismert késő rézkori/kora bronzkori megtelepedés mellett a késő bronzkori halomsíros időszak és urnamezős kultúra jelenlétét is kimutattuk. Kaposújlakon Baden/Kostolac/késő Vučedol-Somogyvár-Vinkovci/Kisapostag kronológiai és kulturális fejlődés egy lelőhelyen belül tanulmányozható. Emiatt a lelőhely megkerülhetetlen lesz a rézkor és bronzkor közötti átmeneti időszak jövőbeli kutatásában. A program kitűnő lehetőséget teremtett arra, hogy azonos szempontok alapján vizsgáljuk a két közel egykorú település belső struktúráját, regionális és kronológiai összefüggéseit. | The most important result of the project is the primary investigation of the two significant Early Bronze Age settlements in the Southern Transdanubian: Pécs-Nagyárpád and Kaposújlak-Várdomb. The research covers the catalogization and digitization of the documentation and the description and study of the rich archaeological findings. At the Nagyárpád site, between 1963 and 1967, c. 138 features were found in an area of 10,000m2. In 2002, the largest known EBA settlement in the region was discovered at Kaposújlak, which covers 29,000m2 and contains c. 500 features. The complete investigation of both sites was critical. During the research we draw the conclusion, that due to the state-of-the-art archaeological techniques at the time of the excavation, it was hard and not always successful to distinguish and separate the complex and time-wise different features. At this site, we identified Late Bronze Age Tumulus and Urnfield Culture presence above the already described Late Copper/Early Bronze Age settlements. At Kaposújlak, the Baden/Kostolac/Late Vučedol-Somogyvár-Vinkovci/Kisapostag periods are all present, which enables the study of their cultural development at a single site. Due to this reason, the site will be unavoidable in the future research of the transition period between the Copper and Bronze Age. The research project was a great opportunity to study the internal structure, regional and chronological connections of two contemporary settlements with similar methods

Transformations in the Carpathian Basin around 1600 B. C.

Um die Zeit des Vulkanausbruchs von Thera fanden wichtige Veränderungen im Karpatenbecken statt. Diese sogenannte Koszider Epoche korrespondiert mit der letzten Phase der mittleren Bronzezeit in der ungarischen Terminologie und stellt den Übergang zur späten Bronzezeit dar. Die Untersuchung dieser Epoche hat sich bisher als kontrovers erwiesen – sowohl unter ungarischen als auch mitteleuropäischen Wissenschaftlern. Erst in den letzten Jahren ist diese Epoche nicht mehr als kurzer Zeitraum, mit der ein bestimmtes historisches Ereignis verbunden werden kann, interpretiert worden. Vielmehr sieht man sie nun als eine länger dauernde Periode an, welche die Blütezeit der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken markiert und die mit einschneidenden Veränderungen endet. Die Hauptelemente dieses Wandels sind allerdings noch unklar. Unser Ziel ist es, den Wandel durch den Vergleich verschiedener Aspekte dreier aufeinanderfolgender Phasen zu untersuchen. Am Ende sollen einige neue Erwägungen stehen, die die bisherigen Interpretationen dieser Veränderungen erweitern können. | Around the time of the Thera eruption important transformations occurred in the Carpathian Basin. This is the so-called Koszider Period, which corresponds to the last phase of the Middle Bronze Age (MBA) in the Hungarian terminology and represents a transition to the Late Bronze Age. The assessment of the period has been controversial among both Hungarian and central European scholars. In the past few years this period has been interpreted not as a short »horizon« connected to a specific historical event, but as a longer period that represented the heyday of the MBA in the Carpathian Basin, which ended with significant transformations. The main elements of this transformation, however, are still unclear. Our aim is to investigate this transformation through the comparison of several aspects of three subsequent phases and to amend the previously offered interpretations of the changes with a few new considerations