Egyetemek hallgatói megtartóképessége = Universities’ student attraction

Tanulmányunkban egy, a szegedi közgazdászképzésben részt vevő 30 hallgatóval végzett mélyinterjús vizsgálat eredményeit mutatjuk be, ahol azt vizsgáljuk, hogy mesterszakon való továbbtanulásuk helyszínének választását – Budapest versus vidék – mi befolyásolja. Legfőbb megállapításunk az, hogy a hallgatók elsősorban nem az intézményt, hanem Budapestet választják a vidékkel szemben. Választásukban fontos szerepe az elérhető életminőségnek (fizetés, kikapcsolódási lehetőségek stb.), a párválasztásnak, a családból való kiszakadásnak, illetve annak van, hogy valaki dolgozott-e alapszakos tanulmányai mellett vagy sem. = In our study, the preliminary results of our qualitative research involving 30 Hungarian university students are demonstrated. The research examines the factors which influence bachelor students when they choose the place of their master studies: whether it is the capital city or the countryside in Hungary. The main conclusion is that when students choose a higher educational institute in Budapest instead of the countryside, they primarily choose Budapest for its being the capital city and not because of the particular higher education institution in the city. The attainable life quality (salary, recreation possibilities, etc.), mate selection, the wish to become independent from the family, and work experience gained during the undergraduate studies play a key role in their decision

Munkahelyi mobilitási felmérés: a foglalkoztatás ma már nem a gyárkapunál kezdődik

A munkahelyi mobilitási programok kialakítása az elmúlt években egyre több helyen tűnik fel a közlekedés tervezésben és a magyar vállalati gyakorlatban. Jelen 2019-es kutatásunkban több mint 1000 fő töltötte ki mobilitási kérdőíveinket. Az eredményeink azt mutatják, hogy az autózás, közösségi közlekedés és a kerékpározás közötti átjárás – kevert közlekedési módok használata - többirányúvá és elfogadottá vált a vizsgált ipari-kereskedelmi zónában és a kapcsolódó Science Parkba

Towards a high-resolution chronostratigraphy and geochronology for the Pannonian Stage : Significance of the Paks cores (Central Pannonian Basin)

A new stratigraphic standard for the open lacustrine to deltaic Pannonian Stage is emerging from the combinedsedimentological, lithostratigraphical, sequence stratigraphical, biostratigraphical, seismic stratigraphical, geo chrono -logical, and magnetostratigraphical investigations of 6 long drill cores. These were drilled by Paks II Nuclear Power PlantPlc. as a preparatory step for the construction of a new power plant near the city of Paks, Central Pannonian Basin,between 2015 and 2016. The boreholes are in a distance of 8–12 km from each other, and five of them fully penetrated thelocal Pannonian sequence in a thickness of 390 to 662 m. Each core includes offshore clay marl deposited far fromsediment entry points (Endrőd Fm), heterolithic, sandy siltstones of a <200 m high shelf-margin slope (Algyő Fm), andseveral stacked deltaic deposits from prodelta silts to sandy mouth bars, heterolithics, lignite and sandy channel-fills ofthe delta plain (Újfalu Fm). Magnetostratigraphic investigations from two cores and authigenic 10Be/9Be dating from twoothers were combined by means of seismic correlation between the boreholes, and thus they provide a solid geo -chronological and chronostratigraphic basis for the interpretation of the sedimentological and palaeontological recordsof the cores. The continuous representation of the earliest Pannonian (11.6–9.1 Ma) in the cores needs furtherpalaeontological investigation, as both magnetostratigraphy and authigenic 10Be/9Be dating failed to give reliable agedata from the basal, condensed calcareous marls. The 9.1 to 6.5 Ma interval, however, is represented in the cores by various lithologies and abundant and sometimes excellently preserved fossils. In the deltaic succession, 10 sedimentarysequences were correlated between the cores; as their duration is not more than 200 kyr each, they can be regarded as 4th-order sequences. The palaeontological record of the cores shows a very good agreement with the formerly establishedbiochronostratigraphical system. The cores provide an insight into the evolution of the sedimentary environment and thebiota of Lake Pannon between 9.1 and 6.5 Ma with a so far unprecedented temporal and spatial resolution

Towards a High-Resolution Chronostratigraphy and Geochronology for the Pannonian Stage: Significance of the Paks Cores (Central Pannonian Basin) = A paksi fúrómagok szerepe a pannóniai emelet nagy felbontású időrétegtanának és geokronológiájának kifejlesztésében

A new stratigraphic standard for the open lacustrine to deltaic Pannonian Stage is emerging from the combined sedimentological, lithostratigraphical, sequence stratigraphical, biostratigraphical, seismic stratigraphical, geochronological, and magnetostratigraphical investigations of 6 long drill cores. These were drilled by Paks II Nuclear Power Plant Plc. as a preparatory step for the construction of a new power plant near the city of Paks, Central Pannonian Basin, between 2015 and 2016. The boreholes are in a distance of 8–12 km from each other, and five of them fully penetrated the local Pannonian sequence in a thickness of 390 to 662 m. Each core includes offshore clay marl deposited far from sediment entry points (Endrőd Fm), heterolithic, sandy siltstones of a <200 m high shelf-margin slope (Algyő Fm), and several stacked deltaic deposits from prodelta silts to sandy mouth bars, heterolithics, lignite and sandy channel-fills of the delta plain (Újfalu Fm). Magnetostratigraphic investigations from two cores and authigenic 10Be/9Be dating from two others were combined by means of seismic correlation between the boreholes, and thus they provide a solid geochronological and chronostratigraphic basis for the interpretation of the sedimentological and palaeontological records of the cores. The continuous representation of the earliest Pannonian (11.6–9.1 Ma) in the cores needs further palaeontological investigation, as both magnetostratigraphy and authigenic 10Be/9Be dating failed to give reliable age data from the basal, condensed calcareous marls. The 9.1 to 6.5 Ma interval, however, is represented in the cores by various lithologies and abundant and sometimes excellently preserved fossils. In the deltaic succession, 10 sedimentary sequences were correlated between the cores; as their duration is not more than 200 kyr each, they can be regarded as 4th-order sequences. The palaeontological record of the cores shows a very good agreement with the formerly established biochronostratigraphical system. The cores provide an insight into the evolution of the sedimentary environment and the biota of Lake Pannon between 9.1 and 6.5 Ma with a so far unprecedented temporal and spatial resolution. A pannóniai emelet kutatásában kivételes lehetőségként jelent meg, és kiemelkedő jelentőséggel bír a paksi atomerőmű bővítési folyamata során fúrt kőzetmagok sokoldalú rétegtani vizsgálata. A Paks II Atomerőmű Zrt. által 2015 és 2016 folyamán fúratott 6 magból 5 teljes (390 és 662 m közötti) vastagságban, folyamatos magmintavétellel harántolta a helybeli pannóniai képződményeket. A fúrások Paks környékén, egymástól 8–12 km távolságra mélyültek. Mindegyik fúrás a folyótorkolatoktól távol, nyílt és aránylag mély vízben képződött márgák (Endrődi Formáció), a 200 méternél nem magasabb selfperemi lejtőn lerakódott homokos kőzetliszt (Algyői Formáció), és a delta előtéri kőzetlisztből, torkolati zátonyok homokjából, deltasíksági lignitből és homokos csatornakitöltésekből álló deltaképződmények (Újfalui Formáció) egymásutánját tárta fel. Két fúrómagból mágnesrétegtani, két másikból pedig autigén 10Be/9Be korhatározási módszerrel nyertünk korokat, majd a fúrások közötti szeizmikus korreláció megteremtésével kialakítottunk egy, a fúrómagok szedimentológiai és paleontológiai jellemzőitől független időrétegtani és geokronológiai keretet. A szarmatától kezdődő folyamatos üledékképződésnek és a legidősebb (11,6–9,1 millió éves) pannóniai rétegek összefüggő jelenlétének a bizonyítására további mikropaleontológiai vizsgálatokra lesz szükség, mert jelenleg sem a mágnesrétegtani, sem az autigén 10Be/9Be korhatározási módszer nem alkalmas a kondenzált mészmárga üledékek korolására. A 9,1 és 6,5 millió évek közötti intervallumot ezzel szemben változatos litológia és — sok esetben kivételesen jó megtartású — ősmaradványanyag képviseli a fúrómagokban. A delta üledékekben legalább 10 üledékes szekvenciát lehetett azonosítani és korrelálni; mivel ezek időtartama egyenként legfeljebb 200 ezer év lehetett, negyedrendű szekvenciáknak tekinthetők. A fúrómagokban azonosított biozónák korhatárai igen jó egyezést mutatnak az eddig használt biokronosztratigráfiai rendszerrel, lényegében megerősítik és néhány helyen pontosítják azt. A paksi PAET fúrómagok eddig soha nem látott részletességű képet nyújtanak a Pannon-tó üledékes környezeteinek és élővilágának fejlődéséről a 9,1 és 6,5 millió év közötti intervallumban