Nemzeti Transzferszámlák és generációk közötti újraelosztás európai intézményrendszerekben = National Transfer Accounts and intergenerational redistribution in European institutional settings

A nemzetközi kooperációban lezajlott EuroNTA kutatás arra vállalkozott, hogy az új elszámolási rendszer, a Nemzeti Transzferszámlák módszerére építve új társadalmi indikátor-rendszert dolgozzon ki, összehasonlító intézményi illetve idősoros elemzéseket végezzen a generációk közötti erőforrás-áramlás területén és módszertani fejlesztéseket hajtson végre. A kutatási terv négy területen fogalmazott meg kutatási feladatokat: - módszertan (adó- és transzferincidencia; a háztartás-gazdaság bevonása a kalkulációba, kísérleti számítások) - összehasonlító NTA-elemzés (adatbázis építés, korprofil készítés, életpályák felrajzolása és összehasonlítása) - statisztikai indikátorok kiszámítása, újraelosztási és fenntarthatósági következmények számszerűsítése - idősorok készítése és elemzése. E munka során a kutatásban részt vevő magyar csoport eddig három műhelytanulmányt, két könyvfejezetet és két peer reviewed folyóiratcikket és egy egyéb publikációt készített (közülük két műhelytanulmány, egy könyvfejezet és egy folyóiratcikk már megjelent, a többi megjelenés alatt áll). A nemzetközi NTA-közösségen belül magyar kutató vezeti a Transfer Account Indicators munkacsoportot és a magyar kutatócsoport volt az egyik legelső (a világon a második-harmadik, Európában az első), amely az NTA-elemzést ki tudta terjeszteni a háztartásgazdaságra. | The international EuroNTA project aimed at developing a new set of social indicators, making cross-country and time series analyses of the institutional structures of interage reallocation mechanisms as well as undertaking methodological developments in the field of the new accounting standard, National Transfer Accounts (NTA). The research plan specified four areas of research: - Methodology (incidence of taxes and transfers; inclusion of the household economy, experimental calculations) - Comparative analysis of NTAs (building a comparative database; drawing and comparing age profiles and birth-cohort specific life-paths) - New set of statistical indicators, quantification of inter-cohort redistribution and sustainability - Creation and analysis of time-series The Hungarian team has prepared three working papers, two book chapters and two papers in a peer reviewed journals and another publication so far (of which two working papers, one book chapter and one journal article have been published the rest have been accepted for publication). Within the international NTA research community a Hungarian researcher leads the Transfer Account Indicators working group. The Hungarian team was one of the first (second-third globally, first in Europe) to extend the NTA analysis to the household economy

Háztartás-formálódás a MIDAS modellben

A MIDAS dinamikus mikroszimulációs nyugdíjmodell magyar változata tartalmaz egy háztartás-formálódási modult, amely a szimuláció során életpályájukon végigkísért egyéneket összekapcsolja. Ez lehetővé teszi a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer azon elemeinek modellezését, amelyekben a járulék vagy a járadék függ az egyén családi kapcsolataitól. Ilyen elemek az özvegyi és egyéb hozzátartozói nyugdíjak, a családi állapottól függő járulék- és járadékmegállapítás, a változatos gyermekkedvezmények vagy a gyermeknevelés-függő nyugdíjmegállapítás. A magyar adatkörnyezetben a háztartás-formálódási modul programozása speciális nehézségekbe ütközik, mivel nem áll rendelkezésre olyan adminisztratív vagy kérdőíves kikérdezésre épülő adatállomány, amely azon felül, hogy az egyénre nézve kapcsolattörténeti és háztartás-szerkezeti adatokat tartalmaz, kiterjed a párokra, vagy ha kiterjed is, ezt a tényt nem rögzíti. A szóba jöhető survey jellegű adatbázisok egyéni mintákat tartalmaznak, az adminisztratív adatállományok pedig, melyek a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos releváns információkat gyűjtik, nem kapcsolják össze az egyéneket. A MIDAS modell magyar változata ezért egy retrospektív háztartás-rekonstrukciós szimulációt is elvégez.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H5

Hálapénz a magyar egészségügyben = Gratitude money in the Hungarian health sector

A tanulmány szerzői lakossági és orvosi minta kikérdezése alapján arra keresik a választ, hogy a valóságban mennyire elterjedt a hálapénz adása és elfogadása a magyar egészségügyben, miként szóródik az egyes orvosi szakmák között, és mekkora az egyes beavatkozási formák hálapénzára. A kapott eredmények szerint, a hálapénzárak nyilvánossá tételének korlátai ellenére a piac szereplői többé-kevésbé egyöntetűen ítélik meg, mi mennyibe kerül. A szerzők megbecsülik az egy év leforgása alatt kifizetett hálapénz összegét. Ennek alapján arra a következtetésre jutnak, hogy az "átlagorvos" hálapénzből származó bevétele bő másfélszerese hálapénz nélkül vett jövedelmének. __________ The authors examine the incidence, in the Hungarian health sector, of gratitude payments from patients to doctors, based on a questionnaire administered to samples of the public and of the medical profession. They look at how the payments are distributed among the branches of medicine, and what payment is customary for various medical treatments. The survey findings show that although there are constraints on public knowledge of the size of gratitude payments, market actors more or less agree in their estimates of what provisions cost. Based on this, the authors conclude that the income the "average" doctor receives from gratitude payments is at least one-and-a-half times as much as his or her income apart from gratitude money

A láthatatlan transzferek korprofilja

A fogyasztás finanszírozásának intézményi összetétele az életciklus két eltartotti szakaszában – gyermekkorban és időskorban – eltérő. Sarkosan fogalmazva: a gyermekeket a szüleik nevelik fel, az idősek pedig a társadalomra támaszkodnak. Tekintve, hogy az erőforrások háztartásokon belüli és háztartások közötti elosztását a nemzeti számlák nem rögzítik, a gyermekekre fordított erőforrások többsége nem látható, szemben az időseknek juttatott forrásokkal, amelyek viszont szinte teljes egészükben megjelennek a nyilvános statisztikákban. Elemzésünkben a nemzeti számlák egy új ágát, a nemzeti transzferszámlákat – amelyek felölelik a háztartásokon belüli és a háztartások közötti magántranszfereket –, továbbá ennek kísérleti jelleggel kiterjesztett változatát, a nemzeti időtranszferszámlát alkalmazzuk. Utóbbi a nem fizetett háztartási munkára szánt idő értékét számszerűsíti, és megbecsli annak mértékét, hogy az egyes korosztályokhoz tartozó családtagok milyen értékű munkát végeznek a más korosztályokhoz tartozó családtagok javára.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D13, E01, H55, H83, J13, J14

Felkészülés a társadalom idősödésére : Esettanulmány a demográfiai jövőképesség tárgykörében

A társadalom idősödése a köztudatban fenyegető veszélyként él, mert megváltoztatja az eltartottak és eltartók arányát, ellehetetleníti a nyugdíjrendszert és az egészségügyet. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy e veszély semlegesíthető. A korszerkezet változása ugyanis egy sor korszerkezet-érzékeny folyamatot indít be, melyek lezajlása a társadalom reakcióitól függően ellensúlyozhatja, vagy épp felerősítheti a közvetlen létszámhatásokat. Az idősödés két népesedési folyamat eredménye: a javuló halandóságé és a csökkenő termékenységé. A halandóság javulása nem feltétlenül növeli az eltartottak számát, együtt jár ugyanis az aktív kor és az időskor határának kitolódásával. Az elmúlt huszonöt évben úgy emelkedett a munkaerőpiac elhagyásának átlagos életkora négy és fél évnyit, hogy a mindenkori kilépési életkorban mért hátralévő élettartam gyakorlatilag nem változott. Ez a folyamat összefüggésbe hozható a nyugdíjkorhatár közelébe érő korcsoportok javuló iskolázottságával, és figyelembe véve az elmúlt negyedszázad felsőoktatási expanzióját, tovább folytatható. Ami a csökkenő termékenységet illeti, az alacsonyabb gyermekszám rontja ugyan a jövőbeni aktív kori létszámokat, de egyben lehetőséget teremt a ma aktív korúak fokozottabb munkavállalására és megtakarításaik növelésére. Amennyiben a kisebb termékenységű korcsoportok a lehetőséget kihasználva többet dolgoznak és többet takarítanak meg, a korszerkezet változása nem feltétlenül fogja vissza a növekedést és nem feltétlenül rontja az életszínvonalat. A 2010-es kiinduló állapot azonban nem sok jóval kecsegtet. Amennyiben nem nőnek a megtakarítások, a korszerkezet változásának hozzájárulása az életszínvonal növekedéséhez a 2020-as évek közepétől jelentős mértékben negatív lesz

Intragenerációs újraelosztás gyermekszám szerint = Intra-generational redistribution by number of children

A kutatás arra vállalkozott, hogy a jóléti intézményrendszerrel foglalkozó szakirodalom új kutatási programjának egyes kutatási kérdéseire válaszoljon. A szóban forgó kutatási program szerint a jóléti intézményrendszer elsősorban az életpálya-finanszírozás eszköze és nem szegénységenyhítő ill. jövedelemkiegyenlítő feladatokat lát el. Ennek alapján fő kérdései nem a szegénységgel és jövedelemegyenlőtlenségekkel foglalkozó normatív, módszertani vagy empirikus kérdések (pl. az egyenlőtlenséggel szembeni averzió, a hasznosság (utility) személyek közötti összehasonlíthatósága, vagy a szociálpolitikai programok "célzottsága"), hanem a generációk közötti erőforrás-átcsoportosítási rendszer problémái. Ilyen kérdések, egyebek mellett a generációk közötti erőforrás-átcsoportosítást végző rendszer tartós fennmaradásának feltételei, illetve annak következményei, hogy a szóban forgó rendszer a családon belüli generációkról áttevődött a társadalmi generációkra. Az említett következmények közül néhány: az egymást követő generációk közötti újraelosztás (ami az empirikus kérdéseken kívül új etikai kérdéseket is felvet); mesterséges externáliák teremtése az egyéni gyermekvállalási erőfeszítéseken (és ennek következtében újraelosztás generációkon belül gyermekszám szerint illetve a termékenység csökkenése), valamint az erőforrás-átcsoportosítási rendszer hosszú távú fennmaradásának feltételeire gyakorolt hatás (a generációk közötti erőforrás-elosztás "arany-szabályának" megsértése, azáltal, hogy az említett elosztás politikai döntéssé válik). | The project aimed at responding to questions of the new research program of the economics of the welfare state. The research program in question identifies the welfare state as a means of organizing intergenerational resource reallocations rather than alleviating poverty and income inequalities. So, instead of focusing on the normative, methodological or empirical questions regarding poverty and income inequalities (e.g. inequality-aversion, interpersonal comparability of utility, ?targeting? of public programs), it concentrates on problems of the resource reallocation system. Such problems include, among others, the conditions of survival of such a scheme on the long run and the consequences of the historical shift of the system from family generations to generations of society, that is, a larger risk pool. Some of the consequences mentioned: redistribution among subsequent generations (which raises special ethical questions besides the obvious empirical ones); creation of artificial externalities on individual efforts to raise children (which, as a consequence, leads to intra-generational redistribution by number of children raised as well as to declining fertility); and the impact on the conditions of long-term survival of the resource reallocation system (as the various ?golden rules? of resource reallocations are constantly hurt by making the system exposed to frequent political corrections)

Household production and consumption over the life cycle: National Time Transfer Accounts in 14 European countries

Background: While the importance of unpaid household labour is recognised in total economic output, little is known about the demographics of household production and consumption. Objective: Our goal is to give a comprehensive estimation on the value of household production and its consumption by age and gender and analyse nonmarket economic transfers in 14 European countries based on publicly available harmonised data. Methods: We introduce a novel imputation method of harmonised European time use (HETUS) data to the European Union Statistics on Income and Living Conditions (EU-SILC) in order to assign time spent on home production to consumers in households and estimate time transfers. Moreover, monetary values are attributed to household production activities using data on earnings from the Structure of Earnings Survey (SES). Results: We show that the nonmarket economic life cycle of men differs from that of women. The gender gap in household production is not evenly distributed over the life cycle. Women of working age contribute the most in net terms, while the main beneficiaries of household goods and services are children and to a lesser extent adult men. These patterns are similar across countries, with variations in the gender- and age-specific levels of home production and consumption. Conclusions: In Europe, in the national economy, intergenerational flows are important in sustaining both childhood and old age. In contrast, in the household economy, intergenerational transfers flow mostly towards children. Contribution: We add a new focus to the research on household production: While keeping the gender aspect, we demonstrate the importance of the life cycle component in household production

Welfare states as lifecycle redistribution machines

Social scientists identify two core functions of modern welfare states as redistribution across (a) socio-economic status groups (Robin Hood) and (b) ‘the lifecycle’ (the piggy bank). But what is the relative importance of these functions? The answer has been elusive, as the piggy bank is metaphorical. The intra-personal time-travel of resources it implies is based on non-quid-pro-quo transfers. In practice, ‘lifecycle redistribution’ must operate through inter-age-group resource reallocation in cross-section. Since at any time different birth cohorts live together, ‘resource-productive’ working-aged people are taxed to finance consumption of ‘resource-dependent’ younger and older people. In a novel decomposition analysis, we study the joint distribution of socio-economic status, age, and respectively (a) all cash and in-kind transfers (‘benefits’), (b) financing contributions (‘taxes’), and (c) resulting ‘net benefits,’ on a sample of over 400,000 Europeans from 22 EU countries. European welfare states, often maligned as ineffective Robin Hood vehicles riddled with Matthew effects, are better characterized as inter-age redistribution machines performing a more important second task rather well: lifecycle consumption smoothing. Social policies serve multiple goals in Europe, but empirically they are neither primarily nor solely responsible for poverty relief and inequality reduction

Taxing reproduction

What are the intergenerational resource transfer contributions of parents and non-parents in Europe? Using National Transfer Accounts and National Time Transfer Accounts for 12 countries around 2010, we go beyond public transfers (net taxes) to also value two statistically much less visible transfers in the family realm: of market goods and of unpaid household labour (time). Non-parents contribute almost exclusively to public transfers. But parents additionally provide still larger private transfers: mothers mainly time, fathers mainly market goods. Estimating transfer stocks over the working life, the average parental/non-parental contribution ratio in Europe flips from 0.73 (public transfers alone) to 2.66 (all three transfers combined). The highest combined parental/non-parental contribution ratios are in Sweden and Finland. The metaphorical tax rates implicitly imposed thereby on rearing children in Europe are multiples of the value-added tax rates in place on consumption goods. Unveiling the sheer magnitude of these invisible transfer asymmetries carries multiple implications for policy debates. For instance, it raises the question whether ageing European societies unwittingly tax, rather than subsidise, their own reproduction. Family friendly policy models, such as the Nordic welfare states, do not mitigate this effect. They help parents work, but do not lower the implicit tax parents pay