Intenzív felzárkózás? A nyelvi előkészítő program vizsgálata

Az Európai Statisztikai Hivatal legújabb felmérése szerint (Eurostat, 2009) jelenleg a középiskolások 60 százaléka tanul két idegen nyelvet, míg a felnőtteknek csak 28 százaléka beszél két nyelven. A magyar társadalom nyelvtudása messze elmarad a többi európai országétól. A 25–64 év közötti felnőttek háromnegyede nem beszél semmilyen idegen nyelven. Ez messze a legrosszabb eredmény Európában, az előttünk álló portugáloknak is legalább a fele beszél valamilyen idegen nyelvet. A nyelvismeret terén Norvégia áll az élen, a felnőtt népesség háromnegyede beszél legalább két idegen nyelven

Kik a nyelvi előkészítő képzés nyertesei?

A rendszerváltást követően, a társadalmi és a gazdasági igények hatására, a közoktatás egyik leglendületesebben fejlődő területe az idegen nyelv tanítása volt. A ‘90-es évek erőltetett és felemás modernizációja révén rohamosan nőtt a nyelvtanulók száma, és gyors változás történt az oktatott nyelvek szerkezetében is (Imre, 2007). E változások eredményeit azonban kritikusan kell kezelnünk, mivel másfél évtizeddel a rendszerváltás után a magyar társadalom kevesebb mint fele beszélt valamilyen idegen nyelven. Ez az adat európai szinten is a hátsó sorokba sorolja hazánkat, és csak olyan országok vannak mögöttünk, mint Írország vagy Nagy-Britannia, ahol az emberek születésüktől fogva beszélnek egy világnyelven (Europeans and their languages, 2006)

Tanulási utak a szakképzésben

Nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják azt a tényt, hogy a magyar iskolarendszer igen szelektív, ráadásul a 8 osztályos gimnáziumok révén ez a szelekció nagyon korán megjelenik a magyar oktatásban. A korai szelekció az iskolarendszer átjárhatóságát is megnehezíti, elősegíti a zsákutcák kialakulását. Az oktatási rendszerek leírásakor a szerzők a leggyakrabban a továbbhaladásra koncentrálnak, sokszor elfeledve azt, hogy a tanulók egy része nem az optimális úton megy az iskolarendszer következő lépcsőfokára, hanem hurkokkal, kanyarokkal lép tovább, esetleg megtorpan. Jelen tanulmány ezeket a nem tipikus utakat igyekszik feltárni, bemutatva azokat az iskolai sikereket és kudarcokat, amelyek a középfokú iskolai végzettség megszerzéséhez, illetve a lemorzsolódáshoz vezetnek. Vizsgálatunk csak a szakképzésben tanulókra vonatkozik, mivel korábbi kutatások már rámutattak arra, hogy a korai szelekció vesztesei közülük kerülnek ki és őket érinti leginkább a lemorzsolódás (Fehérvári, 2008; Kertesi, 2010)

Az Arany János Program tanulói

Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium 2000-ben indította el azzal a céllal, hogy olyan iskoláztatási támogatást nyújtson a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű, tehetséges tanulóknak, amelynek segítségével eljuttathatók a felsőfokú továbbtanulásig