A szaknyelvek szociolingvisztikai és terminológiai megközelítése.

A szociolingvisztika tárgykörébe tartozik a nyelv és a társadalom kapcsolatainak, egymásra hatásának vizsgálata. A szaknyelvekkel kapcsolatos kérdéseket is a szociolingvisztika területéhez szokás sorolni, hiszen ezek adott társadalmi csoportok által beszélt nyelvváltozatok. A szaknyelvkutatásnak vannak elfogadott vizsgálati módszerei, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy kontrasztív, összehasonlító eljáráson alapulnak, általában a köznyelv és a vizsgált nyelvváltozat-típus jellemzőit vetik össze. Ezekben a módszerekben a köznyelv tölti be az etalon szerepét. Az onomasziológiai megközelítésű terminológiai vizsgálatok nem a nyelvváltozatot használó társadalmi csoport jellemzői alapján közelítenek a szaknyelvekhez, hanem fogalmi megközelítésűek. Kiindulásuk kommunikációs alapú, a nyelvet mint kommunikációs rendszert tekintik, amelynek feladata a fogalmakban absztrahált ismeretek közvetítése. Ezért a fogalmat, valamint a fogalom és a jelölő viszonyát, és a jelentést állítják a kérdéskör középpontba (Fóris 2010). A terminológiának is többféle ága keletkezett és ennek megfelelően többféle megközelítés és módszere létezik, pl. az utóbbi évtized jelentős irányzata a Temmerman-féle (2000) szociokognitív terminológia. A tanulmány célja a szaknyelvi vizsgálatok, ezen belül elsősorban a szakszókincs vizsgálati módszereinek és elméleti alapjainak áttekintése

Írott és íratlan szabályok a kutatásban – a kutatói etika.

A kutatás összetett kérdései a társadalmi gyakorlatban kialakult különböző kérdésekkel sok vonatkozásban érintkeznek. Ide tartoznak például a kutatás folyamatában felmerülő jogi és etikai kérdések, a kutatási eredmények közzétételének problémái, a kutatási eredmények hasznosítása, vagy a kutatás társadalmi megítélése és támogatottsága. A kutatás folyamatát szabályozó törvények és jogszabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatok, továbbá a szabályozott rendszer folyamatos változása szükségessé teszik a szabályozás folyamatos módosítását. A viszonylag rövid időnként bekövetkező változtatások azonban nem érintik a szabályozás alapvető célkitűzéseit és szellemét. A kutatással kapcsolatos jogi szabályozás kérdéseinek a célját, szellemét és a megvalósítás főbb területeit, valamint a tudományos kutatás etikai kérdéseit Kutatásról nyelvészeknek című könyvem egy fejezetében tárgyaltam (Fóris 2008a: 185–204). Ebben a tanulmányban a könyv megírása óta eltelt öt év eseményeit is figyelembe véve foglalkozom a tudományos kutatás etikai kérdéseivel, elsődlegesen a bölcsészettudományok, azon belül a nyelvészet területére koncentrálva

A szaknyelvek terminológiai szempontú megközelítése

A terminológiai vizsgálatok abból indulnak ki, hogy a nyelv feladata a világi környezetből származó ismeretek pontos megfogalmazása, rendszerezett tárolása és továbbítása, vagyis a fogalmakban absztrahált ismereteket kell a nyelvnek mint kommunikációs rendszernek közvetítenie. Ezért minden terminológiai tevékenységben a fogalmat, valamint a fogalom és a jelölő viszonyát, a jelentést állítják a kérdéskör középpontjába. A tanulmány célja röviden áttekinteni a szakszókinccsel kapcsolatos vizsgálatok tendenciáit, és bemutatni a szaknyelvek terminológiai szempontú megközelítését. A bemutatott új szemléletű eredmények és példák a Terminológiai Kutatócsoport keretében folyó vizsgálatok közül valók, így a szaknyelvek terminológiai szempontú megközelítését a ma folyó kutatások eredményei alapján tárgyalom

A lexikon megközelítései.

A lexikon megközelítései című tanulmány témaválasztásának középpontjában a lexikon, illetve a szótár terminusok jelentése áll

Terminológiai szótárak és adatbázisok tipológiai kérdései.

A tanulmány célja a terminológiai szótárakkal és -adatbázisokkal kapcsolatos kérdések vizsgálata, elsősorban azok főbb jellemzőinek leírása és meghatározásuk megadása. A szótár mint referenciamű fogalmának szűkebb és tágabb meghatározása, annak szakszótárakra és terminológiai szótárakra való alkalmazhatósága, annak megvitatása és a tudományos közösséggel való elfogadtatása azért is fontos, mert csak így lehetséges az adott közösség körében azonos módon értelmezni az új paradigmát, elvégezni a szükséges általánosításokat, meghatározni a fogalmaknak az egymáshoz, és más tudományterületekhez való viszonyát. Egységesen elfogadott paradigma nélkül az adott közösség tagjai nem tudnak érdemben információt cserélni, hiszen a fogalmak, amikben gondolkoznak, nem fedik egymást