Paleogén flóra- és klímaváltozások = Floral and climatic development of the Paleogene

Vizsgálatainkkal arra kívántunk választ adni, hogy - a Belső Kárpáti Térség érintett eocén-oligocén flóra-spektruma alapján kimutatható-e florisztikai és klímaváltozás, és milyen minőségűek ezek a változások. Fosszilis flórák taxonómiai feldolgozása alapján az eocén - kora oligocén flórák jelentős florisztikai hasonlóságot mutatnak, a termofil elemek dominanciája mellett jellemző a mérsékelt klímaigényű, lombhullató elemek hiánya. Eltérést jelent a nyitvatermők hiánya, a szárnyas termések ritka előfordulása, valamint számos a kora oligocénre jellemző nemzetség alárendelt szerepe a vizsgált eocén flórákban. Ezzel szemben a kora oligocén/késő oligocén flórák alapján gyökeres florisztikai változás tapasztalható a termofil elemek nagy részének eltűnésével, és a mérsékelt elemek növekvő arányával a késő oligocén flórákban. A klímaváltozások nyomonkövetéséhez több módszert alkalmaztunk ? coexistence approach (CA), sztómadenzitás vizsgálatok, d13C mérések, levélindex. Kimutattuk az évi átlaghőmérséklet csökkenését a kora-késő oligocénben, amely leginkább a leghidegebb hónap hőmérsékletének csökkenésével magyarázható. Sztóma-denzitás vizsgálatok alapján a kora oligocén paleogén medence hazai és szlovéniai flóralelőhelyei között élőhelyi különbséget mutattunk ki. Levélmorfológiai vizsgálatok, a szárnyas termések előfordulásbeli különbségei egyértelműen a vizsgált eocén vegetáció zártabb jellegére, a kora oligocén flórák esetében csapadékbeli szezonalitásra utalnak. | The project was focused on the Eocene-Oligocene floral spektra of the Inner Carpathian Region in order to trace spatial and temporal pattern of floristic and climatic changes. Based on systematic studies of Eocene-Early Oligocene floras significant floristic similarity with the dominance of thermophilous taxa and the absence of temperate elements is indicated. Disparate characters of Eocene floras are the absence of gymnosperms, the rare occurrence of winged fruits and the subordinate role of genera characteristic in the Early Oligocene. In contrast, a definite floristic change is observable with the disappearance of most thermophilous elements and increasing ratio of temperate elements in the Late Oligocene assemblages. In order to trace the climate pattern of the studied area and time scale numerous methods were adopted ? coexistence approach, stomatal density, d13C measurements, leaf morphology. Quantitative estimates of climate variables indicate the slight decrease of mean annual temperature during the Early/Late Oligocene which is mainly attributable to the decrease of the mean temperature of the coldest month. Estimates of stomatal density suggest palaeoecological difference between the Slovenian and Hungarian localities of the Early Oligocene Palaeogene Basin. Leaf morphology, the disparate occurrence of winged fruits in the Eocene and Early Oligocene assemblages indicates a more open vegetation and seasonality in precipitation in the latter

Köznépi textilkultúra a közgazdasági és művelődési változások tükrében (1850-1950) = Popular textil usage in light of economic and cultural changes (1850-1950)

A kutatás a magyar falusi, mezővárosi parasztság öltözködésének a 19. és 20. százada közepe közötti átalakulásával foglalkozott. Nem magukat az öltözeteket, hanem a parasztság életmódjában és ennek következtében a szemléletében bekövetkezett változásokat vizsgáltuk, amelyek végeredményeként számukra presztízskérdéssé vált a városias öltözködés. Vizsgáltuk az életmódot jelentősen megváltoztató innovációk, így a vasút, a kézművesipart felváltó textilipar, a varrógép megjelenésének következményeit, valamint a közművelődés, ezen belül a népiskolai kézimunka-oktatás hatását. Tanulmányoztuk, hogy ellentétes törekvések, divatáramlatok miként befolyásolták a polgárosodás folyamatát. Utaltunk azokra a jogszabályokra is, amelyek lehetővé tették, hogy a feudális kor kötöttségei után, a polgári kor törvénykezése révén, a parasztság is részese lehessen a gazdasági élet újításainak. Eredményeinket az „Életmód, szemléletmód és a módi változása - a parasztság körében a 19-20. század fordulóján” című kötetünkben adtuk közre. | The research dealt with the clothing of the peasants of Hungarian villages and towns between 1850s and 1950s. Its focus was not primarily on the variety of clothing and local diversities, but on the impact of economic and social changes on peasant clothing. The role of lifestyle changing innovations (e.g., the railway, sewing machine and textile manufacturing replacing craftsmen) and of changes in the educational system, particularly handiwork classes in public schools, has been explored, so were the influences of contradictory social aspirations (e.g., preserving local costumes) and fashions on urbanisation. The changes in the legal system have also been reviewed as they enabled peasants to enjoy the economic benefits of the transition from a feudal to a civil society. The results were published in ""The Changes in Lifestyle, Attitude and Fashion - among the Peasantry of turn of the 19-20. Century""

Szárazföldi környezeti rekonstrukció, ökoszisztéma dinamika és klímaváltozás az oligocén folyamán a Belső Kárpáti Térségben. = Terrestrial environment reconstruction, ecosystem dynamics and palaeoclimate during the Oligocene at the Inner Carpathian Region.

A Belső Kárpáti Térség és az ezt körülvevő Alp-Kárpát-Dinári térség terrén kollázsa olyan korai oligocén flóramaradványos rétegeket tartalmaz, amelyekek számos információt hordoznak e területek ősföldrajzi kapcsolatára és klímájára vonatkozóan. Vizsgálataink során számos taxonómiai revíziót végeztünk hazai- és érintett külföldi lelőhelyek flóráin. A Budai- és Bükki Tektonikai Egység flórája csaknem teljes megegyezést mutat. A flóra kizárólag melegigényes, ősi típusú un. paleotrópusi elemet tartalmaz, amelyek egy része subxerofil és több esetben kimondottan trópusi családok tagjai is megjelennek. Ekkor itt még nem tűnnek fel az Európa északabbi területein ekkor már tömegesen előforduló, mérsékelt klímaigényű ("arktotercier") elemek. A nagyfokú florisztikai hasonlóság ellenére klimatológiai különbségeket tudtunk kimutatni a Bükki- és Budai Tektonikai Egység területén. Morfometriai vizsgálatok alapján a Bükki Tektonikai Egységen szignifikánsan kimutatható a szárazabb klíma. A Bükk, Budai-hg. és Szlovénia korai oligocénjének florisztikai hasonlósága alátámasztja az egységes paleogén medence létét. Ennek a rendkívül speciális flórának számos eleme megjelenik az Alp-Kárpát-Dinári térség azonos korú rétegeiben, ugyanakkor ezen a területen kívül (egykori stabil Európa) nem ismeretes ilyen összetételű flóra. Korai oligocén flóráink tehát a mainál délebbi szélességen, feltehetően a "sclerofil paleogén öv" részeként, az európai flóráktól részben izoláltan éltek. | The terrane collage of the Inner Carpathian Region and the surrounding Alpine-Carpathian-Dinaric region comprise fossiliferous strata with abundant plant remains that provide relevant information on the palaeogeographic context of the area and its climate. We focused on the taxonomical revision of numerous Hungarian and other relevant floras outside Hungary. The floras of the Bükk and Buda Tectonic Units well correspond to each other. The flora comprises exclusively thermophilous, ancient elements a considerable part of which is subxerohytic. Temperate (arctotertiary) elements occurring with various taxa in the northern areas of Europe are completely absent from these floras. Despite high-grade floristic similarity climatological difference of the Bükk and Buda Tectonic Units could be demonstrated. Drier climate was proved with high significancy for the Bükk Tectonic Unit. The definitely uniform floristic pattern of the Bükk and Buda Units and the Slovenian Early Oligocene supports the existence of an integrated Palaeogene Basin. Numerous elements of this special flora appear in coeval strata of the Alpine-Carpathian-Dinaric region. At the same time a flora with similar floristic composition has not been proved yet outside this terrane collage (the stable Europe). Our Early Oligocene floras must have flourished at more southern latitudes, isolated to a certain extent from the European floras, presumably as part of the 'Palaeogene Sclerophyllous Belt'

The early Oligocene flora and palaeo-environment of the Tard Clay Formation — latest results

The early Oligocene flora of the Tard Clay Formation is one of the most significant fossil floras of Hungary. Although, the investigation of the highly diverse flora started as early as the 1940s, the numerous, both exotic and extinct genera and species are still raising many questions. The significant development in the application of microscopic methods for cuticular examinations as well as morphometric analyses helped to resolve many taxonomical and systematic questions in the last decades. Recent research activities have been focussing mainly on revealing the botanical affinities of fossil genera in order to provide more realistic ecological and climate reconstructions. This paper provides a summary of the latest results achieved by studies of the Tard Clay floras highlighting conclusions of systematic, palaeoclimate and palaeoecological analyses

STUDIES ON THE EFFECT OF PROPIONIBACTERIUM ACNES ON THE BARRIER PROPERTIES OF HUMAN IN VITRO CULTURED KERATINOCYTES

The human skin is heavily colonized by a specialized microbial community called the microbiome, which plays a complex role in the protection from the attack of external pathogens. This microbial flora can interact with the cells in the healthy skin and play a role in the maintenance of skin homeostasis, but also known to contribute to the pathogenesis of different diseases. Our aim was to analyze whether the Propionibacterium acnes (P. acnes) bacterium, a member of the skin microbiome, or the bacterium induced pro-inflammatory mediator, TNF has any effect on the barrier properties of our epidermis. For that, a confluent monolayer of in vitro cultured human immortalized keratinocytes (HPV-KER cells) were treated with different P.acnes strains and external TNF in different doses, and changes in the barrier properties were analyzed in real time using the xCELLIgence system. We also analyzed the effect of the bacterium on the mRNA expression changes of tight junction proteins claudin 1, 2, 4 (CLDN1, 2, 4), ocludin1 (OCL1) and ZO1 in these cultures using real-time RT-PCR. Our results suggest that the bacterium induced an elevation, followed by a drop of the measured impedance values in the keratinocyte monolayers, possibly due to dynamic alterations of the barrier properties. The extent of these changes depended on the used P. acnes strain and the applied doses. Addition of TNF (1, 5, 10 ng/ml), a cytokine that is a know mediator of the P. acnes-induced innate immune and inflammatory events in keratinocytes also lead to a marked decrease of the measured impedance of the HPV-KER monolayers. Real-time RT-PCR analysis of tight junction genes suggested that CLDN2 and 4 mRNAs were not present in these cells. However, the expression of CLDN1 decreased, whereas ZO1 and OCL1 mRNA levels increased in response to the bacterial treatment. Our results suggest that our microbiome can modulate the barrier properties of the epidermis. It is possibly achieved, in one hand, through the direct regulation of genes playing a key role in the formation of cell-to-cell contacts. On the other hand, secreted factors, such as the TNFα pro-inflammatory mediator, may also have a direct effect and can loosen the epidermal barrier, possibly leading to the easier penetration of keratinocyte- as well as bacterial-derived factors to deeper tissue compartments. These findings strengthen the importance of a balanced interaction among the epidermal cells and our microbiome for the maintenance of healthy skin functions

A mikrobiális flóra epidermális barrier funkcióra gyakorolt hatása in vitro tenyésztett keratinocitákban

Az emberi bőr egyik funkciója az, hogy megvédje a szervezetet a patogén kórokozóktól és a káros környezeti hatásoktól. Ismert, hogy bőrünk felszínén különböző baktériumok és mikrobák által kialakított úgynevezett kommenzális flóra található. Az viszont kevésbé ismert, hogy ezen mikrobiális flóra milyen hatással van a humán epidermális sejtekre és a bőr homeosztázisára. Célunk annak a megismerése volt, hogy a kommenzális flóra egy tagja a Propionibacterium acnes (P.acnes) baktérium törzs hatással van-e az epidermális barrier funkciójára. Ezen vizsgálatok elvégzéséhez humán papilloma vírussal immortalizált keratinocita (HPV-KER) sejteket kezeltünk különböző dózisú és eltérő filogenetikai csoportba tartozó P.acnes baktérium törzsekkel (889, 6609, ATCC11828), majd vizsgáltuk a barrier funkció változását valós időben az xCELLigence rendszert alkalmazva. Az eredményeink arra utalnak, hogy baktérium kezelés hatására dózisfüggő változások indulnak, melyek mértéke eltér a különböző baktérium törzsek között. Azt is vizsgáltuk, hogy baktérium kezelés hatására változik-e a konfluens monolayer HPV-KER sejt kultúrában a claudin 1,2,4 (CLDN 1,2,4), az occludin (OCL1) és a zonula occludens (ZO1) tight junction fehérjék mRNS szintű kifejeződése. Az általunk használt sejtekben a vizsgált gének közül a CLDN2 és 4 nem volt kimutatható mRNS szinten. A CLDN1 mRNS szintű kifejeződése csökkent, míg az OCL1 és a ZO1 szintje emelkedett baktérium kezelés hatására. A P.acnes baktérium hatására veleszületett immun és gyulladásos folyamatok indulnak a keratinocita sejtekben. Ezért a sejteket TNF gyulladásos citokinnel (1, 5, 10g/ml) kezeltük és vizsgáltuk a barrier funkcióra gyakorolt hatását. Azt tapasztaltuk, hogy TNF kezelés, ezáltal a gyulladásos folyamatok hatására meglazulhat az epidermális barrier szerkezete, mely lehetővé teszi, hogy a baktérium által szekretált anyagok eljussanak a mélyebb szöveti rétegekbe. Ezen eredmények alapján feltételezhető, hogy a mikrobiom hatással lehet a bőr barrier funkciójára. Valamint hogy ezen események fontos szerepet játszhatnak számos különböző bőrbetegség patogenezisében

Propionibacterium acnes-indukálta TLR szignál folyamatok negatív szabályozóinak azonosítása és jellemzése keratinocitákban

A Propionibacterium acnes (P. acnes) tagja az egészséges bőr mikroflórájának, azonban bizonyos körülmények között patogén faktorként is viselkedhet különböző betegségek kialakulásában, mint az acne vulgaris patogenezise során. Ismert, hogy humán epidermális keratinociták a baktérium hatására veleszületett immun és gyulladásos folyamatokat indítanak a patogénfelismerő Toll-like receptorok (TLR) aktiválásán keresztül. Kevésbé ismert ezen folyamatok negatív szabályozása, mely a folyamatok lecsendesítése révén véd a szabályozatlan, gyakran destruktív jellegű gyulladás kialakulásától. Munkánk során ezért célul tűztük ki már más rendszerekben leírt, a TLR szignálfolyamatok negatív szabályozó elemeinek (SIGIRR, TOLLIP, TNIP1 és TNFAIP3) azonosítását és jellemzését in vitro tenyésztett humán keratinocitákban (HPV-KER). Ezen szabályozók mRNS szintű kifejeződését és ezek változását különböző filogenetikai csoportba tartozó P. acnes 889 és 6609 baktériumtörzs hatására valós idejű RT-PCR módszerrel detektáltuk, fehérjeszintű vizsgálatainkat western blot analízissel végeztük. Vizsgálva az NF-κB transzkripciós faktor aktivációját azt tapasztaltuk, hogy baktériumkezelés hatására az NF-κB mennyisége dózisfüggő módon nőtt a sejtmagban, ami a P. acnes hatására induló dózisfüggő TLR aktivációra utal. Eredményeink azt mutatják, hogy mind a négy vizsgált negatív szabályozó mRNS szinten kifejeződik HPV-KER sejtekben. Ezen felül a TNIP1 és a TNFAIP3 expressziója gyors, tranziens módon emelkedik P. acnes kezelés hatására. A baktérium dózisának emelésével párhuzamosan dózisfüggő módon fokozódik mindkét gén mRNS szintű kifejeződése. Ezen folyamatok hátterében az NF-κB dózisfüggő aktivációja és nukleáris transzlokációja állhat. Míg a TOLLIP mennyisége csökken, addig a TNFAIP3 nő fehérjeszinten a baktérium mennyiségének emelésével. A különböző klinikai izolátumú P. acnes törzsek hatásában nem találtunk különbséget a negatív szabályozók kifejeződésére. Eredményeink arra utalnak, hogy keratinocitákban a P. acnes mennyiségétől függően dózisfüggő TLR aktiváció következik be. Ezen felül a bőrsejtekben is kifejeződnek a TLR szignálfolyamatokat negatívan szabályozó molekulák, melyeknek a gyulladásos folyamatok kontrollálása révén fontos szerepük lehet a bőrsejtek és a kommenzális flóra elemei közötti egyensúly fenntartásában

Cutibacterium acnes regulates the epidermal barrier properties of HPV-KER human immortalized keratinocyte cultures

Our skin provides a physical barrier to separate the internal part of our body from the environment. Maintenance of complex barrier functions is achieved through anatomical structures in the skin, the stratified squamous epithelium specialized junctional organelles, called tight junctions (TJs). Several members of our microbial communities are known to affect the differentiation state and function of the colonized organ. Whether and how interactions between skin cells and cutaneous microbes, including Cutibacterium acnes (C. acnes), modify the structure and/or function of our skin is currently only partly understood. Thus, in our studies, we investigated whether C. acnes may affect the epidermal barrier using in vitro model systems. Real-time cellular analysis showed that depending on the keratinocyte differentiation state, the applied C. acnes strains and their dose, the measured impedance values change, together with the expression of selected TJ proteins. These may reflect barrier alterations, which can be partially restored upon antibiotic-antimycotic treatment. Our findings suggest that C. acnes can actively modify the barrier properties of cultured keratinocytes, possibly through alteration of tight cell-to-cell contacts. Similar events may play important roles in our skin, in the maintenance of cutaneous homeostasis