A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye a nemzetiségi ellentétek célkeresztjében

A magyar ajkú görögkatolikusság története kevéssé feldolgozott területe a hazai történetírásnak. Ennek az egyik oka, hogy ez a közösség létszámát tekintve eltörpül más, ismert felekezetek mellett. Az sem közismert, hogy bár fél évszázadon át folytattak nemzeti identitásukért, „magyarságuk” vallási alapon történő elismeréséért küzdelmet, 1912-ig nem volt a magyar egyházszervezethez tartozó egyházmegyéjük. A hazai és a nemzetközi politika alakulása folytán egy rövid időre mégis a figyelem középpontjába került kulturális indíttatású, nemzeti törekvésük, és az ennek eredményeként létrejövő Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye. A 19-20. század fordulójának feszült belpolitikai légköre és a nemzetiségek önállósági törekvései alapvetően meghatározták a Magyar Királyság akkori időszakát. Ebben a helyzetben, az I. világháborút megelőző nacionalista, uszító szándékok számára alkalmas célpont lett az alakuló egyházmegye, amely felszította mind a szláv, mind a román nemzeti, nemzetiségi sérelmeket. A támadások egyik célpontja ennek kapcsán Pásztory Árkád bazilita szerzetes lett, akinek élete összefonódott az egyházmegye megalakulásával, és akinek ügye a korabeli sajtót, a kormányt és a Vatikánt is foglalkoztatta ebben az időben. Pásztory személyét az is fontossá tette, hogy annak ellenére, hogy szerzetes volt, földbirtokainak nagysága a korabeli Magyarország legnagyobb birtokosai közé emelte. Ezzel együtt olyan országos ismertség és az egyszerű nép körében olyan vallásos áhítat övezte, amelynek nyomai a mai napig fellelhetők, és amely az utóbbi időben a néprajz képviselőinek a figyelmét is felkeltette. Pásztory Árkád élete és a korabeli eseményekkel való kapcsolata teljesen feldolgozatlan, noha a levéltári kutatások egyértelműen alátámasztják jelentőségét. A publikáció a friss kutatási eredmények összefoglalása

A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség javadalmazása, anyagi alapjának eredete

Noha a főkegyúri jog alapján a királynak, illetve a kormánynak kellett volna gondoskodnia az 1912-ben megalapított Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye javadalmazásáról, ez nem történt meg. A kialakult kényszerhelyzetben egy különös módon nagybirtokossá lett bazilita szerzetes magánvagyona biztosította a püspökség törzsjavadalmát. A publikáció ennek a történeti hátterét mutatja be

Morphological and reproductive trait-variability of a food deceptive orchid, Cephalanthera rubra along different altitudes

As climate change is forcing plant species to migrate northward and upward, it is important to know how species' vegetative traits and reproductive success vary along different climatic conditions. We aimed to examine the impact of elevation on the morphological and reproductive characteristics of Cephalanthera rubra in four different altitudes in Hungary: in a lowland oak forest (103 m), and in the beech forests of the Bükk-mountains (361 m, 533 m, 657 m). We counted the number of leaves, flowers, and fruits, and measured the height of each plant with the length and width of all leaves. Linear, negative binomial, and quasipoisson regressions were used to compare the populations. Our study has shown that the lowland and mountain populations of C. rubra are sharply different regarding their life history strategy and reproductive success, and altitudinal effects can be found only in the mountain populations. The number of flowers depends strongly on the vegetative production (height and leaf area) of the plants, but at the same time, the area that facilitates greater vegetative production-possibly because it also facilitates species with better competitiveness, and it is less favorable to its mimicked partners-were less beneficial in terms of fruit production

Trait-based paradise – or only feeding the computer with biology?

We briefly discuss the relationship between the biological knowledge and the methodological issues related to traitbased ecological analyses. We provide illustrative examples and argue that the biological novelty of trait-based research is generally less than expected - while new information is mostly coming from data management and methodology

A kunsági bükköny (Vicia biennis L.) ex-situ védelme

A kunsági bükköny Magyarország egyik legveszélyeztetettebb növényfaja. Kisméretű, izolált populációi sérülékenyek, élőhelyein pedig egyre erősödik az emberi zavarás. Emellett kevés az ismeret a faj életmenetéről és biológiájáról, ami megnehezíti védelmét. Hazánkban, a védelem ellenére erősen csökken az állomány, így ex-situ védelemre javasolták a fajt. Kutatásunk célja az ex-situ szaporítás kidolgozása, kivitelezése, a növény szaporodási sajátságainak leírása, illetve a tiszaderzsi állomány gyarapítása, stabilizálása volt. A csíráztatási kísérletek fizikai dormanciát mutattak ki: a kontroll magok 1%-a, a szkarifikált, beáztatott magok 68–97%-a csírázott ki. Sikeresen létrehoztunk egy 100 tőből álló ex-situ állományt, amelynek 88%-a megélte a virágzást, és összesen 5447 termést hozott több, mint 18000 ép maggal. A tiszaderzsi élőhelyen a magvetés kis hatásfokúnak bizonyult, de palánták kiültetésével ideiglenesen sikerült megnövelni a helyi állomány méretét. A természetes állományban nagy mértékű egyedszám-csökkenést tapasztaltunk 2009-ről 2010-re: az első évben megtalált 20–30 egyed helyett a második évben csak három tövet találtunk, illetve újabb hét példányt az előző évi kiültetések helyén. Ez mutatja, hogy a populáció továbbra sem stabil, további kiültetések és kutatások szükségesek a sikeres védelemhez