Antik források és előképek Augustinus Moravus Olomucensis Dialogus in defensionem poetices című művében

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2. év utáni részletes beszámol

Melléklet a kutatási beszámolóhoz (2014. szeptember 25.)

Ekler Péter: Az ókori görög és római irodalom mint eszmény és előkép Augustinus Moravus Olomucensis (1467-1513) De modo epistolandi című művében. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, jelentés az első év végén. [4 lap terjedelmű kutatási beszámoló.

Adatok, megjegyzések Augustinus Moravus Olomucensis és Joachim Vadianus kapcsolatához, valamint Augustinus Moravus utolsó éveihez

[Megjelenés előtt álló tanulmány, szövegközlés

"Grammaticam Latinam phrasi continua scriptam interrogandi sale condire voluit." Quintilianus, Valla, Erasmus és Linacre egy Priscianus-kompendiumban (1537)

Trapezuntius említett grammatikai műve, a De octo partibus orationis ex Prisciano compendium (a továbbiakban Compendium vagy kivonat) az 1430-as években keletkezett. Tanulmányunk középpontjában a Compendium utolsó kiadása áll (Augsburg, 1537). A Compendium első öt megjelenése (1471, 1472, 1474, 1478, 1480) Itáliához köthető (Milánó, Bologna). Több, mint félszáz évvel utolsó ősnyomtatvány–kiadása (és száz évvel a kivonat keletkezése) után az Alpokon túl is megjelent a Compendium. Az augsburgi kiadás az első nyomtatott változattól (1471) annyiban különbözik, hogy közel másfélszáz magyarázatot, megjegyzést fűz Trapezuntius eredeti szövegéhez

Adatok Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513) életéhez I.

Az 500 éve elhunyt Augustinus Moravus irodalmi tevékenységére vonatkozóan számos további vizsgálatot érdemlő kérdés, probléma létezik. Közéjük tartozik az Augustinus által írt De modo epistolandi cum nonnullis epistolis quam pulcherrimis (a továbbiakban De modo epistolandi) című, 1495-ben Itáliában, Velencében megjelent (és a korabeli Magyarországon is nyilvánvalóan ismert), levélírást oktató stilisztikai „tankönyvének” beható vizsgálata, elemzése. Jelen írásban a De modo epistolandi első hét levelét, vagyis az ajánlólevelet és az első hat „mintalevelet” szeretnénk közelebbről szemügyre venni, és a belőlük kiolvasható életrajzi adatokat értelmezni. A De modo epistolandi csak egyszer jelent meg (1495), modern közreadása nincs, s mint említettük, eddig kevés figyelem irányult a benne található levelekre. Indokoltnak tűnik tehát, ha az alábbiakban Augustinus életrajzát a De modo epistolandi leveleinek vizsgálatával kívánjuk árnyaltabbá tenni