Szőlőművelés és borkereskedelem a 16-19. században = Viticulture and wine-trade in 16th-19th centuries

1) Az érmelléki és a bihari szőlőtermelésben nemcsak az extraneus birtoklás fontosságára derült fény, de arra is, hogy e vidékek a 18. században olyan termelési lehetőséget teremtettek, amelyek a lakosság gyarapodását segítették elő. Nagyváradon, s Székelyhíd, Diószeg és Margitta mezővárosokban a szőlő módosító szerepet játszott a társadalom szerkezetében is. 2) Tokaj-Hegyalja szőlőtermelésével kapcsolatban bizonyítottuk, hogy a szőlőtermelés már a 16. század előtt is nagy szerepet játszott a táj életében, amikor a hegyaljai bor még nem volt országos hírű. A monográfia révén összehasonlíthatóvá vált a megyei és a hegyaljai nemesség és parasztság társadalmi helyzete. Új eredmények születtek a tokaji bor lengyelországi exportjával és a kivitel útvonalával kapcsolatban is. A bortermelés 19. századi válsága következményeit, a korábban gazdag mezővárosok elszegényedésének folyamatát is először igazolták a kutatások. 3) Az erdélyi szőlőtermelés történetében nyilvánvalóvá vált, hogy a kolozsvári polgárok számára a szőlő ugyanolyan fontos volt, mint a nagyváradiak, vagy a hegyaljaiak számára. Az erdélyi Csákyak esetében bebizonyosodott, hogy birtokaikon ösztönözték a szőlőtermelést. A Kelet-Magyarországon és Erdélyben is súlyos károkat okozó filoxéra vész hatását is feltárta a kutatás. 4) Összehasonlító adatokat közlünk az Európában vezető szerepet játszó francia bortermelésről, s eloszlattuk Haraszthy Ágoston életútjának „legendáit” is. | New results of the research group: 1) we shed light on the importance of extraneus possession in the Érmellék and Bihar viticulture and the fact that in the 18th c. these regions – though they did not develop into monocultural vine-lands like Tokaj-Hegyalja – brought forward production possibilities that enhanced a population growth. In Nagyvárad and the market towns Székelyhíd, Diószeg and Margitta vine played a modifying role in the social structure. 2) In the Tokaj-Hegyalja region it has been proved that viniculture had already been shaping the landscape before the 16th c. when the Hegyalja wine had not yet been famous on a nation-wide level. We made a comparative analysis of the social circumstances of Bihar County and Hegyalja nobility and peasantry. New results have been reached concerning the export and transport route of Tokaj wine to Poland. The consequences of the 19th-c. wine-growing crisis and the impoverishment of the one-time rich market towns have first been justified. 3) As regards Transylvanian viticulture, it turned out that vine was as important for Kolozsvár burghers as for their Nagyvárad and Hegyalja counterparts. The Transylvanian Csáky family urged vine-growing by introducing new allodial vine-plants and supporting peasant vine-yards. The influences of the vine-pest causing great damage in Eastern Hungary and Transylvania have been seen. 4) We have earned comparative results on French viticulture and the life of Ágoston Haraszty has been researched

Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában = Learning, Intellect and Social Roles: Aristocrats in Hungary and Europe

Az arisztokrácia fontos, bár állandóan változó, és fő tendenciájában csökkenő szerepet játszott Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális elitjének történelmében. A főúri réteg azonban soha nem volt egységes, néhány fogalommal egyszerűen megragadható és leírható csoport. Ahogyan változtak a politikai-társadalmi viszonyok, úgy változott és módosult az arisztokrácia helye és szerepe, még hangsúlyosabbá téve egyébként is meglévő belső differenciáltságát. Az arisztokrácia társadalmi szerepének, tevékenységének összetett és árnyalt vizsgálatát azért is fontos kiemelni, mert a korábbi évtizedekben számos felszínes, megalapozatlan és ideologikus állítás kapcsolódott hozzájuk. A kötetbe tanulmányokat publikáló hazai és külföldi történészek éppen ezért azt kívánják a középpontba állítani, hogy az arisztokrácia tevékenysége, közéleti szerepvállalása hogyan, milyen területeken érvényesült, s ehhez kapcsolódva tudásuk, műveltségük milyen feladatok ellátására, pozíciók birtoklására tette őket alkalmassá. A Magyar Királyság meghatározó szerepet betöltő társadalmi rétegét alkotta az arisztokrácia, amely az uralkodói hatalomtól fontos feladatokat kapott az ország irányítására és vállalta is a rangjának megfelelő szerepvállalást. Ahogyan Magyarországon belül Erdély külön régiót alkotott, úgy az arisztokrácián belül is sajátos réteget képeztek az erdélyiek. Az erdélyi arisztokraták társadalmi helyzetének, életkörülményeinek, karrierlehetőségeinek a vizsgálata jelenti a vizsgálatok második fő ívét. A 17. században a térség politikai-közigazgatási értelemben a fejedelmi udvar köré szerveződött, s a fejedelmek természetesen saját udvartartással rendelkeztek. Az erdélyi mágnásokat magyarországi társaiknál hagyományosan nagyobb és jelentékenyebb politikai, valamint társadalmi aktivitás jellemezte. Az erdélyi arisztokraták társadalmi szerepvállalásának kiemelkedő területeként jelölhető meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A reformkori és a dualizmus-kori arisztokrácia különösen érzékenyen reagált a hagyomány kontra megújulás dilemmájára, az új jelenségekhez igazodva formálta ki saját társadalmi-közéleti szerepeit, de tudatosan új mintákat is teremtett. A 19–20. századi, átalakuló, modernizálódó Magyarország többször is új kihívások elé állította, társadalmi szerepének újragondolására késztette az arisztokráciát, amelyet a szerzőink tanulmányai a korábbi korszakokhoz hasonlóan alaposan vizsgálnak

Low‐burden TP53 mutations represent frequent genetic events in CLL with an increased risk for treatment initiation

TP53 aberrations predict chemoresistance and represent a contraindication for the use of standard chemoimmunotherapy in chronic lymphocytic leukaemia (CLL). Recent next‐generation sequencing (NGS)‐based studies have identified frequent low‐burden TP53 mutations with variant allele frequencies below 10%, but the clinical impact of these low‐burden TP53 mutations is still a matter of debate. In this study, we aimed to scrutinise the subclonal architecture and clinical impact of TP53 mutations using a sensitive, NGS‐based mutation analysis in a ‘real‐world’ cohort of 901 patients with CLL. In total, 225 TP53 mutations were identified in 17.5% (158/901) of the patients; 48% of these alterations represented high‐burden mutations, while 52% were low‐burden TP53 mutations. Low‐burden mutations as sole alterations were identified in 39% (62/158) of all mutated cases with 82% (51/62) of these being represented by a single low‐burden TP53 mutation. Patients harbouring low‐burden TP53 mutations had significantly lower time to first treatment compared to patients with wild‐type TP53 . Our study has expanded the knowledge on the frequency, clonal architecture, and clinical impact of low‐burden TP53 mutations. By demonstrating that patients with sole low‐burden TP53 variants represent more than one‐third of patients with TP53 mutations and have an increased risk for treatment initiation, our findings strengthen the need to redefine the threshold of TP53 variant reporting to below 10% in the routine diagnostic setting

Low‐burden TP53 mutations represent frequent genetic events in CLL with an increased risk for treatment initiation

Abstract TP53 aberrations predict chemoresistance and represent a contraindication for the use of standard chemoimmunotherapy in chronic lymphocytic leukaemia (CLL). Recent next‐generation sequencing (NGS)‐based studies have identified frequent low‐burden TP53 mutations with variant allele frequencies below 10%, but the clinical impact of these low‐burden TP53 mutations is still a matter of debate. In this study, we aimed to scrutinise the subclonal architecture and clinical impact of TP53 mutations using a sensitive, NGS‐based mutation analysis in a ‘real‐world’ cohort of 901 patients with CLL. In total, 225 TP53 mutations were identified in 17.5% (158/901) of the patients; 48% of these alterations represented high‐burden mutations, while 52% were low‐burden TP53 mutations. Low‐burden mutations as sole alterations were identified in 39% (62/158) of all mutated cases with 82% (51/62) of these being represented by a single low‐burden TP53 mutation. Patients harbouring low‐burden TP53 mutations had significantly lower time to first treatment compared to patients with wild‐type TP53. Our study has expanded the knowledge on the frequency, clonal architecture, and clinical impact of low‐burden TP53 mutations. By demonstrating that patients with sole low‐burden TP53 variants represent more than one‐third of patients with TP53 mutations and have an increased risk for treatment initiation, our findings strengthen the need to redefine the threshold of TP53 variant reporting to below 10% in the routine diagnostic setting