1) Az érmelléki és a bihari szőlőtermelésben nemcsak az extraneus birtoklás fontosságára derült fény, de arra is, hogy e vidékek a 18. században olyan termelési lehetőséget teremtettek, amelyek a lakosság gyarapodását segítették elő. Nagyváradon, s Székelyhíd, Diószeg és Margitta mezővárosokban a szőlő módosító szerepet játszott a társadalom szerkezetében is. 2) Tokaj-Hegyalja szőlőtermelésével kapcsolatban bizonyítottuk, hogy a szőlőtermelés már a 16. század előtt is nagy szerepet játszott a táj életében, amikor a hegyaljai bor még nem volt országos hírű. A monográfia révén összehasonlíthatóvá vált a megyei és a hegyaljai nemesség és parasztság társadalmi helyzete. Új eredmények születtek a tokaji bor lengyelországi exportjával és a kivitel útvonalával kapcsolatban is. A bortermelés 19. századi válsága következményeit, a korábban gazdag mezővárosok elszegényedésének folyamatát is először igazolták a kutatások. 3) Az erdélyi szőlőtermelés történetében nyilvánvalóvá vált, hogy a kolozsvári polgárok számára a szőlő ugyanolyan fontos volt, mint a nagyváradiak, vagy a hegyaljaiak számára. Az erdélyi Csákyak esetében bebizonyosodott, hogy birtokaikon ösztönözték a szőlőtermelést. A Kelet-Magyarországon és Erdélyben is súlyos károkat okozó filoxéra vész hatását is feltárta a kutatás. 4) Összehasonlító adatokat közlünk az Európában vezető szerepet játszó francia bortermelésről, s eloszlattuk Haraszthy Ágoston életútjának „legendáit” is. | New results of the research group: 1) we shed light on the importance of extraneus possession in the Érmellék and Bihar viticulture and the fact that in the 18th c. these regions – though they did not develop into monocultural vine-lands like Tokaj-Hegyalja – brought forward production possibilities that enhanced a population growth. In Nagyvárad and the market towns Székelyhíd, Diószeg and Margitta vine played a modifying role in the social structure. 2) In the Tokaj-Hegyalja region it has been proved that viniculture had already been shaping the landscape before the 16th c. when the Hegyalja wine had not yet been famous on a nation-wide level. We made a comparative analysis of the social circumstances of Bihar County and Hegyalja nobility and peasantry. New results have been reached concerning the export and transport route of Tokaj wine to Poland. The consequences of the 19th-c. wine-growing crisis and the impoverishment of the one-time rich market towns have first been justified. 3) As regards Transylvanian viticulture, it turned out that vine was as important for Kolozsvár burghers as for their Nagyvárad and Hegyalja counterparts. The Transylvanian Csáky family urged vine-growing by introducing new allodial vine-plants and supporting peasant vine-yards. The influences of the vine-pest causing great damage in Eastern Hungary and Transylvania have been seen. 4) We have earned comparative results on French viticulture and the life of Ágoston Haraszty has been researched
