A pesti Lesegesellschaft szabályzata és tagjai

DONCSECZ, ETELKA Charter and members of the Lesegesellschaft of Pest The Charter of the Lesegesellschaft of Pest (Budapest) was preserved in the manuscript legacy of the Hungarian poet, Ferenc Verseghy (1757–1822). This document is not unknown for researchers: it was referred to in the three-volume-work of the historian Kálmán Benda (1957). However it does not mention the fact, that the source text includes not only the text of the Charter but the member list as well. The current study publishes the aforementioned source text and aims to present the functioning of the Lesegesellschaft and to highlight the connections identified during the review of the member list

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Hogyan jönnek létre a magyar irodalmi klasszikusok szövegkiadásai? Milyen megoldásokat kíván Arany János, Kazinczy és Kölcsey műveinek sajtó alá rendezése? miféle elméleti és materiális természetű feladványok elé állít a kiadói tevékenység? Ez a tematikus tanulmánykötet a 18-19. századi textológia területére kalauzol, s szövegkiadással foglalkozó kutatók eredményeiről ad számot. Tanulmányaik azokra az elméleti kihívásokra reagálnak, amelyek munkájukat az utóbbi időkben érték – olyan tapasztalatokból építkezve, amelyek a tevékenységüket mindenkor kísérik. A kötet egy 2013-as, Miskolcon megrendezett konferencián alapul, amely egy átfogó, a magyarországi szövegkiadások helyzetét áttekinteni kívánó sorozat részeként valósult meg. A tanácskozás a klasszikus magyar irodalom textológiai feldolgozásának időszerű kérdéseit kívánta áttekinteni számos kutatóhely munkatársai bevonásával. Az ebből a vállalkozásból létrejövő, átdolgozott és újrafogalmazott tanulmányok, textológiai és filológiai eredetükre építve, az értelmezés kereteit, műfaji határait kihasználva válnak egy történeti-poétikai szövegértemlezés hordozóivá, elmélyítve az irodalomtörténeti reflexió lehetőségeit. Az esettanulmányok, illetve a teoretikus és módszertani általánosításra is vállalkozó dolgozatok sokrétű, változatos képét rajzolják fel a textológia tudományterületének, s kijelölik a közeljövő számos feladatát is.Kecskeméti Gábor: Előszó - 7 A textológiai reflexió időszerűsége Szilágyi Márton: Textológia, filológia, értelmezés - 15 Debreczeni Attila: Kritikai kiadás papíron és képernyőn - 26 Teoretikus dilemmák a szerzői kritikai kiadásokban Bodrogi Ferenc Máté: Dologi hurok a szellemi műveleten: a szöveg mint nyomtatott termék. A Kazinczy Ferencz’ Munkáji: Szép Literatúra kiadástörténetéhez - 43 Czifra Mariann: A szöveg történeti feltárásának materiális feltételeiről - 57 Granasztói Olga: Kazinczy Ferenc, avagy Abafi Lajos Magyar Pantheonja. Egy új Kazinczy-kiadás előkészületei - 75 Orbán László: A szövegváltozatok öröme. Kapcsolatépítési stratégiák a Kazinczy-levelezésben - 93 S. Varga Pál: „…a keverék-mű a fejedre támad…”. Arany János 1860 és 1882 között keletkezett verseinek alapszövegéről - 116 Hajdu Péter: Szövegváltozat – novellaváltozat – műfajváltozat. A Mikszáth kritikai kiadás némely tapasztalatai - 136 Orosz Beáta: Csokonai költői életművének elektronikus kiadása. Problémák, tanulságok - 153 Kollektív szövegforrások kiadásának kérdései Labádi Gergely: A filológiai tudás formái - 173 Porkoláb Tibor: Szempontok a francia háborúk inszurrekciós költészetének textológiai és filológiai vizsgálatához - 191 Gábori Kovács József: A textológus felelőssége a Pesti Hirlap szerzőségi azonosításainak tapasztalatai alapján - 215 Steinmacher Kornélia: Élclapok a kiegyezés idejében (1865–1867) - 237 A nem szépirodalmi szövegek textológiai dilemmái Balogh Piroska: „Temptare volui possentne proferri in lucem”. Latin nyelvű esztétikai szövegek kiadásának fordításelméleti kérdései - 257 Bátori Anna: Kompilációs olvasás. Hivatkozások és keresőeszközök Paullus Wallaszky historia literariájában - 268 Völgyesi Orsolya: Hogyan dokumentálható egy reformkori politikus tevékenysége? A Kölcsey Ferenc országgyűlési működéséhez kapcsolódó szövegtípusok közléséről - 287 Textológia és értelmezés Biró Annamária: Aranka György: titoknok és magánember. Szerepértelmezési problémák az Aranka-levelezésben - 303 Csonki Árpád: „Arad munkás ’s jó szívű Lantosa”. Peretsenyi Nagy László mint Vörösmarty elődje - 323 Doncsecz Etelka: „Ez az írás éppen nem kedvez a’ németnek.” Szaicz Leó Magyar Világ című történeti munkájáról - 351 Hermann Zoltán: A Himfy-strófa műfaji határai - 373 Rövidítésjegyzék - 391 Névmutató - 39