A verseny és a kreati-vitás kapcsolata

A felgyorsult ipari, gazdasági, politikai vagy kulturális változások, az információs társadalom megjelenése, a globalizációval járó kitágult piacok, átalakult szektorok, megújult vállalkozási formák új szemléletet hoztak. A tehetségért (vagy ahogyan Florida írja kreatív tõkéért) folytatott verseny új piaci struktúrát és szabályokat hozott magával, hiszen a tehetség nem helyettesíthetõ, bõvítése csak lassan és hosszú folyamattal lehetséges, és különleges bánásmódot, motivációt igényel. A cikk átfogó kutatás* eredményeit használja fel, feltérképezi a magyar vállalkozói réteg véleményét a verseny és a kreativitás kapcsolatáról, a kreativitást serkentõ környezeti tényezõk feltételeirõl. Végül a vélekedések összegzésével néhány javaslat, jövõbe mutató továbblépési lehetõség olvasható. Key words: verseny, kreativitás, innováció

KKV-k, avagy Kreatív Kis Vállalkozások

Naponta robbannak be új termékek és szolgáltatások a piacra. Legtöbbször ezeket egészen kisméretű vállalkozások fejlesztik ki és vezetik be, de vajon mi lehet az oka ennek? Hogyan lehetséges, hogy több nagyvállalat egy helyben topog, vagy olyan költséges újításokat hoz, amelyet a vevőközönség „haszontalannak tart”, és ennél csak a marketing bevezetés lehet költségeseb; míg a kicsik learatják a babérokat. Vajon valóban igaz ez, és ha igaz mi lehet az oka? Mik azok a feltételek, tulajdonságok, amelyek a KKV-kat kreatívabbá teszik, mint azokat a nagyokat, akik bevételük jelentős hányadát fordítják különböző kreativitást serkentő tréningekre? A cikkben a fenti kérdésekre keresgéltem a válaszokat. A kérdés felmerülését több valós eset inspirálta, amelyekből egy szerény csokrot összegyűjtöttem a cikk bevezetésében, ezt további három rész köveit. Az első részben statisztikai adatokkal próbáltam alátámasztani a „KICSI és KREATÍV” hipotézisemet, második részben a hipotézis lehetséges pszichológiai okait, feltételeit boncolgatom, az empirikus eredményeket próbálom a vizsgált gazdasági helyzetre és méretre értelmezni, és a harmadik részben ezeknek a kicsi kreatív vállalatoknak a sorsát, életképességét vizsgáltam

Versengő és kooperatív magatartás az átalakuló gazdaságban

A kelet-közép-európai országokban - így Magyarországon is - a rendszerváltást követően viszonylag gyorsan kialakultak a piacgazdaság alapvető intézményei és jogi keretei. A gazdasági szereplők magatartása azonban lényegesen lassabban változik. Kutatásunk célja az volt, hogy megmutassuk: közel két évtizeddel a rendszerváltás után milyen mértékben fejlődött ki a piacgazdaságokban nélkülözhetetlen versengő, illetve a nem kevésbé nélkülözhetetlen kooperatív magatartás. Képesek-e a gazdaság szereplői pozitív választ adni a külföldi konkurensek megjelenésére, vagy még mindig a régi versenyellenes hozzáállás dominál? Hogyan befolyásolja a versenyzők magatartását az állami beavatkozás? Válaszainkat e kérdésekre 71 mélyinterjúra alapoztuk, összehasonlítva a válaszadók véleményéből nyerhető képet néhány nemzetközi vizsgálatból származó adattal

The role of cooperation and creativity in business activity

The study presents the practical problems, positive and negative effects of the intracompany competition, advantages and disadvantages of cooperation as well as the importance of creativity. There exists a statement according to which the lack of competition is ruining, but at the same time, even the competition itself may be fatal. The statement emphasizing that negligence of the cooperation between the partners that causes measurable damages in material resources is in harmony with this. It seems that cooperation should be more profitable, than competition. The answer is not so easy because the problem should be divided into macro (ie. market) and micro (ie. company) level. For instance the research proves that competition stimulates creativity, if you want be the marketleader or just a survivor, you have to be creative. Some of the hypothesis has been proofed through a new Hungarian research, which based on interviews with businessmen. Also the relationship between company size and aforementioned effects is measured in the essay. The results are exciting but not surprising, the data show that the Hungarians are not cooperative enough, and competition among a firm causes information backkeeping. Although some hypotheses are demonstrated with new data, the limitation of this reseach should also be a realised

Innovációs verseny – Esélyek és korlátok

A hátunk mögött hagyott alig fél évtizedben korszakos trendek törtek meg, szilárdnak hitt intézmények roppantak össze, „cáfolhatatlan” igazságokat döntöttek romba a tények. Sok – korábban bevált – dolog porladt el körülöttünk, hogy helyet csináljon az újnak: új termékeknek, új szervezeteknek, új piacoknak és új gondolatoknak. E nagy erővel zajló kreatív romboláshoz nem lehet a szokott módon közelíteni. Az innováció ugyanis – amint e könyvből kiderül – maga is megújul, eddig nem ismert formákban jelenik meg. Az újításokat már nem feltétlenül a nagyvállalatok zárt kutatólaboratóriumaiban készítik elő, Bangladestől a kollégiumi szobákig a legváratlanabb helyeken bukkannak fel jelentős találmányok. Az innováció szülőhelye, éltető közege egyre inkább a világháló. A glóbuszon mindent magával sodró innovációs verseny zajlik, és hazánk egyre nehezebben tartja a lépést a versenyfutásban. 2001-ben a Nature, a tekintélyes brit tudományos magazin „A 20. századot Budapesten kreálták” címmel jelentetett meg cikket, listába szedve mindazokat a Budapesten született felfedezéseket, amelyek megváltoztatták az emberi történelmet. Mi történt a múlt század közepétől mostanáig, hogy ma már az innovációs lemaradásunkat kell magyarázni? A szerzők erre a kérdésre keresik a választ. A széles körű irodalom átpásztázása és a könyvben bemutatott empirikus kutatás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy kirajzolódjanak az innovációt mozgató erők, és kiderüljön az is, hogy milyen feltételek mellett lehetne azokat a növekedés serkentésére kiaknázni

Gamestat-i., avagy a fejekbe surranó tudás

Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karán a névadó halálának 125. évfordulójára időzítve egy új módszert teszteltünk a 2017-es év tavaszi félévében. Az alapképzéseinkben (BSC) résztvevő hallgatók részéről a tárgy elsajátítása során fellépő nehézségeket oktatói oldalról kihívásként értékelve, a célcsoportra szabott új módszerek alkalmazására törekedtünk. A Statisztika I. tárgy anyagának (főleg leíró statisztika) elsajátításához a hagyományos eszköztár alkalmazása mellett meghatározott játékszabályok betartásával hallgatóink konkrét példákon keresztül tesztelhetik tudásukat. A workshopunk célja volt, hogy bemutassuk ezt az új technikát, mely során a „száraz” statisztika online formában, játékos keretek között (gamification) lopózik be a hallgatói fejekbe. Több forduló során gyűjtött pontjaikat a játékosok saját döntésüknek megfelelően számíttathatták be a tárgy hagyományos számonkéréseinek eredményeibe. Mivel a program a tavaszi szemeszterben került megvalósításra, az őszi workshop időpontjára már annak eredményességéről és a tapasztalatokról is részletesen beszámolhattunk. Reméljük, hogy ezzel egy új hagyomány alapjait teremtjük meg, modernizálva ezen kimondottan hasznos tárgy oktatását és a hallgatóinkban tudatosítva a tárgy valódi gyakorlati jelentőségét