A hátunk mögött hagyott alig fél évtizedben korszakos
trendek törtek meg, szilárdnak hitt intézmények
roppantak össze, „cáfolhatatlan” igazságokat
döntöttek romba a tények. Sok – korábban bevált
– dolog porladt el körülöttünk, hogy helyet csináljon
az újnak: új termékeknek, új szervezeteknek,
új piacoknak és új gondolatoknak. E nagy erővel
zajló kreatív romboláshoz nem lehet a szokott
módon közelíteni. Az innováció ugyanis – amint
e könyvből kiderül – maga is megújul, eddig nem
ismert formákban jelenik meg. Az újításokat már
nem feltétlenül a nagyvállalatok zárt kutatólaboratóriumaiban
készítik elő, Bangladestől a kollégiumi
szobákig a legváratlanabb helyeken bukkannak fel
jelentős találmányok. Az innováció szülőhelye, éltető
közege egyre inkább a világháló. A glóbuszon
mindent magával sodró innovációs verseny zajlik,
és hazánk egyre nehezebben tartja a lépést a versenyfutásban. 2001-ben a Nature, a tekintélyes brit
tudományos magazin „A 20. századot Budapesten
kreálták” címmel jelentetett meg cikket, listába
szedve mindazokat a Budapesten született felfedezéseket,
amelyek megváltoztatták az emberi történelmet.
Mi történt a múlt század közepétől mostanáig,
hogy ma már az innovációs lemaradásunkat
kell magyarázni? A szerzők erre a kérdésre keresik
a választ. A széles körű irodalom átpásztázása és a
könyvben bemutatott empirikus kutatás egyaránt
azt a célt szolgálja, hogy kirajzolódjanak az innovációt
mozgató erők, és kiderüljön az is, hogy milyen
feltételek mellett lehetne azokat a növekedés serkentésére
kiaknázni
