Mikotoxinok előfordulása takarmányokban

A takarmányok káros anyagokat (toxikus elemeket, növényvédőszermaradékokat, mikotoxinokat) tartalmazhatnak, amelyek bekerülve az állati szervezetbe a szövetekben, vérben feldúsulva egészségkárosító hatásúak, ami az állati terméket fogyasztó embert is megbetegíthetik. Takarmánybiztonsági szempontból világszerte kiemelt jelentősége van a szántóföldi és raktári penészgombák termelte mikotoxinoknak. Összefoglaltuk a mikotoxinok takarmányokban való előfordulására vonatkozó szabályozást a világ különböző részein, különös tekintettel az Európára érvényes szabályozásra. Fontos szempont, hogy a szabályozási szinteknek megfelelő megbízható laboratóriumi vizsgálati módszerek álljanak rendelkezésre. A mikotoxinok vizsgálatára többféle módszer is alkalmazható: a nagyhatékonyságú folyadék-kromatográfia (HPLC), az ELISA, és vékonyréteg-kromatográfia (TLC). A módszerek használatáról és megfelelőségükről többek között az OMMI Központi Laboratóriuma által rendszeresen szervezett körvizsgálatok adnak érdemi információt. Az OMMI Központi Laboratóriumban évről-évre növekvő mintaszámmal vizsgálják a takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek mikotoxin szennyezettségét. A 2003-tól 2006. szeptember végéig terjedő időszakban kapott és feldolgozott mérési adatok: zearalenonra, trichotecén toxinokra, ochratoxin A-ra, aflatoxin B1-re vonatkozóan jól érzékeltetik az évek közötti változásokat, lehetőséget adnak a hatósági ellenőrzési szempontok és tervek megalapozott összeállításához. The feeding stuffs may contain toxic substances, as toxic elements, pesticide residues, mycotoxins, which could cause deleterious effect, diseasing the person consuming the animal products. In respect of feed safety, the mycotoxins produced by the field and warehouse mildew have great importance worldwide. We present the world-wide regulation connected with the mycotoxins occurred in feeds, in particular the European legislation. It’s an important aspect that reliable laboratory testing methods have to be available according to the regulated level. Various methods can be applied to analyze mycotoxins, among others, the ring tests commonly organized by OMMI Central Laboratory give substantive information about the application and the conformance of the High Performance Liquid Chromatography (HPLC), the ELISA and the Thin-Layer-Chromatography (TLC) methods. We analyze the contamination of mycotoxins in the feeds year by year in increasing number in the OMMI Central Laboratory. The measured and processed results of the period of 2003 and September 2006 in the respect of Zearalenone, trichotecene toxins, Ochratoxin A, Aflatoxin B1 show well the changes between years, and give opportunity to compile effectively the views, and plans of the authority control

Inherently fluorescent and porous zirconia colloids : preparation, characterization and drug adsorption studies

Porous, fluorescent zirconia particles of nearly 380 nm diameter were prepared without template molecules or labeling dyes. The porous structure is the result of aggregation-induced particle formation. The inherent fluorescence is assigned to coordinatively unsaturated Zr4+ ions at the sol–gel derived ZrO2 surface. After physico-chemical characterization of the native zirconia particles carboxyl and/or amine bearing drug molecules (D,L-a-difluoromethylornithine – DFMO, ursolic acid – UA and doxorubicin – DOX) were adsorbed onto their surface, and the products were analyzed with Fourier-transform infrared spectroscopy (FTIR), thermogravimetry (TG), small-angle X-ray scattering (SAXS), fluorimetry and zeta potential vs. pH measurements. We have found that DOX complexes coordinatively unsaturated Zr4+ ions without dislocating them, while carboxyl-bearing drugs interact with basic surface Zr–OH sites eliminating some of the carbonate species. The adsorption of UA at the zirconia surface shifts considerably the isoelectric point of the surface and thus provides kinetic stability to the particles at physiological pH. An in vivo biodistribution study in two healthy dogs performed by SPECT/CT detection after 99mTc labeling of the nanocarriers has shown the possibility of drug delivery application

Studia Litteraria

Dcbreczeni Attila: Csokonai, a „bölcs poéta" (Irodalmi szereptudat, egzisztencia, modus vivendi a 19. század legelején) 7-19. Borbély Szilárd: Mitsoda a bölcs? (Ungvárnémeti Tóth László egy episztolájáról) 20-29. Szuromi Lajos: Kölcsey verselése 30-47. Nagy Miklós: Jókai Világos után (Filológia és ízléstörténet) 48-58. Nyilasy Balázs: Beteljesült vágyak ártatlan világa (Arany János és a hősidill kapcsolatához) 59-67. Új Imre Attila: Néhány szó Salamon Ferenc esztétikájáról Petőfi-dolgozata tükrében 68-75. Bényei Miklós: Eötvös József kiadatlan drámatöredéke 76-83. Hauber Károly: Gozsdu Elek levelei Justh Zsigmondhoz 84-97. Varga Pál: A költői hatás néhány megújítója a 19. század végének magyar lírájában 98-117. Dobos István: A magyar századforduló néhány prózapoétikai problémájáról (A „drámai" és az ún. balladisztikus novella) 118-131. Imre László: Fejlődéstörténeti kérdések a századvég magyar irodalmában (Polémikus jegyzetek Bori Imre A magyar irodalom modern irányai című könyvéről) 132-137

Inherently fluorescent and porous zirconia colloids: preparation, characterization and drug adsorption studies

Porous, fluorescent zirconia particles of nearly 380 nm diameter were prepared without template molecules or labeling dyes. The porous structure is the result of aggregation-induced particle formation. The inherent fluorescence is assigned to coordinatively unsaturated Zr4+ ions at the sol-gel derived ZrO2 surface. After physico-chemical characterization of the native zirconia particles carboxyl and/or amine bearing drug molecules (d,l-[small alpha]-difluoromethylornithine - DFMO, ursolic acid - UA and doxorubicin - DOX) were adsorbed onto their surface, and the products were analyzed with Fourier-transform infrared spectroscopy (FTIR), thermogravimetry (TG), small-angle X-ray scattering (SAXS), fluorimetry and zeta potential vs. pH measurements. We have found that DOX complexes coordinatively unsaturated Zr4+ ions without dislocating them, while carboxyl-bearing drugs interact with basic surface Zr-OH sites eliminating some of the carbonate species. The adsorption of UA at the zirconia surface shifts considerably the isoelectric point of the surface and thus provides kinetic stability to the particles at physiological pH. An in vivo biodistribution study in two healthy dogs performed by SPECT/CT detection after 99mTc labeling of the nanocarriers has shown the possibility of drug delivery application

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Aligha vitatható, hogy a magyarországi felvilágosodás korában Csokonai Vitéz Mihály életműve az az etalon, amely összevetési alapul, zsinórmértékül szolgál eszmei és művészi teljesítmények megközelítéséhez, mérlegeléséhez, minősítéséhez. Ez pedig kellő indokot szolgáltat arra, hogy a felvilágosodás kutatásának aktuális kérdéseit épp Csokonai szülővárosában tekintsék át a kutatók, s épp Debrecenben kerüljön sor országos méretű, interdiszciplináris konferenciára, amelyik a korszak vizsgálatának újabb eredményeit összegzi, a különféle nézeteket egymással szembesíti, a továbblépés útjait megkísérli felderíteni, betájolni. Nem kötődött a rendezvény jubileumhoz, legfeljebb annyiban, hogy 1995-ben vetette fel a kérdést: jelentett-e az 1795-ös év valamilyen alapvető cezúrát a magyar - vagy az európai - irodalom történetében? Folytonosság vagy változás - netán épp fordulat - jellemzi-e erősebben az 1790-es éveket? Milyen eszmei, esztétikai erővonalak határozták meg a Martinovics-összeesküvés évtizedének összképét? Mennyire kell a magyar irodalom történeti periodizációjának mindezt figyelembe vennie? Mit mutat Csokonai példája: lehetett-e számára különös jelentősége az 1795-ös évnek? Ilyenféle kérdésekre keresett választ a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában, 1995 márciusában rendezett konferencia, amelynek anyagát - tematikus egységekbe rendezve - adja közre kötetünk. A hazaiak mellett a közép-európai jelenségek is szerepelnek a témák között, jelezve, hogy a magyar felvilágosodás elválaszthatatlan az európaitól, szerves része annak, s a komparatisztika szempontját még a korábbiaknál is erősebben érdemes érvényesíteni a jövőben. A magyar és európai helyzet együttes elemzése, a részletek feltárása talán már e kötetben is elősegíti a felvilágosodásról kialakult kép árnyalását, gazdagítását.Bitskey István, Előszó, 9-10. Csetri Lajos, Folytonosság és változás a felvilágosodás kori magyar irodalomban, 13-34. Vajda György Mihály, A felvilágosodás századának fordulója: döntő változások kora az európai irodalomban, 34-54. Debreczeni Attila, Az érzékenység eszmetörténeti vonatkozásai a XVIII. század végének magyar irodalmában, 55-66. Taxner-Tóth Ernő, Nyomdaipar, újságok és könyvek a felvilágosodás kibontakozásában, 69-80. Pavercsik Ilona, A „megvilágosodott" írók munkái a pesti könyvkereskedelemben, 81-87. Penke Olga, "A Könyveknek veleje" - a felvilágosodás egy rövid műfajának magyarországi története (1780-1830), 88-101. Fekete Csaba, A református egyház a türelmi rendelet után, 102-119. Csorba Sándor, Az 1806-os törésvonal mentén (Kultsár István és a Hazai Tudósítások), 120-134. Csetri Elek, A magyar jakobinus mozgalom erdélyi összefüggései, 135-144. Egyed Emese, A Barcsay-ügy, 145-158. Vörös Imre, Neoklasszicizmus és forradalom - Marié- Joseph Chénier munkásságának tükrében, 161-171. Madarász Imre, A felvilágosodás korának olasz klasszikusai a francia forradalomról és Napóleonról, 172-179. Sárközy Péter, Az olasz XVIII. századi művelődés szerepe a magyar felvilágosodás kiformálódásában, 180-201. Szilágyi Ferenc, Voltaire Poéme sur Le Désastre de Lisbonne című versének ismeretlen magyar fordítása a XVIII-XIX. század fordulójáról, 202-221. Kiss Sándor, Stílusvizsgálatok a XVIII. század végének prózájában, 222-229. Földvári Sándor, A felvilágosodás fordulatának recepciója a kárpátaljai kultúrában (Lutskay Mihály és nemzedéke), 230-240. Kókay György, A nemzeti fejlődés és az európai integráció kérdései a XVIII. század végi magyar irodalomban, 243-250. Margócsy István, A magyar nyelv státusa a XVIII. század második felében, 251-259. Kecskés András, Hagyományőrző és hagyományteremtő törekvések a versújítás korában, 260-277. Szilágyi Márton, Az Uránia eszmetörténeti helye a források tükrében, 278-294. Fábri Anna, Hősnők és írónők a XVIII-XIX. század fordulójának magyar irodalmában, 295-308. Zentai Mária, Tanúlt fülek és rongyon gyűlt munkák (Csokonai dévajságairól és megítéltetésükről), 309-317. Szajbély Mihály, Költészet és próza viszonya Csokonai Vitéz poétikájában és szépírói kísérleteiben, 318-328. Nagy Imre, A feleslegessé vált áldozat (Ungvárnémeti Tóth László „Nárcisz"-a és a pásztorjáték), 329-343. Borbély Szilárd, Ahogy Kölcsey olvassa Csokonait, 344-352. Dávidházi Péter, Párbeszéd korszakok határán, Egy sokatmondó félreértés Kazinczy és Toldy levelezésében, 355-364. Nagy Miklós, XIX. századi szépprózánk a felvilágosodásról, Martinovicsok mozgalmáról, 365-371. D. Molnár István, 1772, 1795, 1820 körül (Határkövek a magyar és a lengyel irodalom útján), 372-379. Fried István, A felvilágosodás, a forradalom és öröksége az európai irodalmakban, 380-388. Mezei Márta, Egy korszak vége az irodalomtörténetírásban, 389-398. Bíró Ferenc, 1795: fordulat, korszakhatár vagy más?, 401-410. Névmutató, 411-423