Molekuláris markerek alkalmazása a szőlő magvatlanságának követésére és Rosa L. taxonok rokonsági viszonyainak vizsgálatára = Application of molecular markers for the detection of grapevine seedlessness and for relationship studies of Rosa L. taxa

A molekuláris markerek több szinten értékes információval szolgálhatnak a növénynemesítő számára. A markerezési technikák alkalmazásának sokrétűsége ebben a dolgozatban is megjelenik, ahol két különböző kérdésfelvetésre – molekuláris taxonómia és egy fenotípusos tulajdonság markerezése – keresem a választ. A nemesítés során számításba vehető genotípusok – és általában egy adott növénycsoport fajai, fajtái – származásának és rokonsági kapcsolatainak tisztázása segíti a keresztezések megtervezését és az azt követő szelekciót. Egyes esetekben – pl. a különböző eredetű rezisztenciagének piramidálása esetén – molekuláris markerekkel olyan genotípus szelekció is lehetővé válik, amelynek kivitelezése fenotípusos értékeléssel a gyakorlatban rendkívül időigényes és nehézkes. (...

A hegemónia gyakorlata - Az Egyesült Államok változó szerepvállalása a nemzetközi rendszerben (1945-2009) = The practice of hegemony - The changing role of the United States in the international system

A kutatás feltárta az Egyesült Államok 1945 utáni hegemonikus törekvéseinek stratégiai és taktikai elemeit az elmélet és a gyakorlat síkján egyaránt. Elemezte az amerikai külpolitikát meghatározó nemzetközi környezetet, így, pl. a hidegháborút meghatározó amerikai-szovjet viszonyt, a stratégiai fontosságú energiahelyzetet, valamint az amerikai mainstream külpolitikai gondolkodás, a liberális internacionalizmus jegyében létrehozott multilaterális intézményeket. Foglalkozott az amerikai hegemónia „szolgáltató” jellegével és azzal a „realista alkuval”, amit Washington a szövetségeseivel kötött. A hidegháborús viszonyok között a liberális elképzeléseket a nemzetbiztonsági érdekek mind külföldön, mind belföldön felülírták és az Egyesült Államok külpolitikája egy hangsúlyozottabban realista irányba tolódott el. A hidegháború után sok tekintetben még inkább „nélkülözhetetlen” állammá vált az Egyesült Államok külső és belső (ideológiai) okokból, s a változás együtt járt az amerikai külpolitikában mindig is meglévő unilateralista tendenciák erősödésével. A hegemonikus törekvések az amerikai identitás számos eleméből is következnek, kezdve a választottság tudattól az erkölcsi felsőbbrendűség érzetén át a hidegháborús (sőt azt megelőző) a világot „jókra” és „rosszakra” osztó gondolkodásmódig és. részből ezekből adódóan, az egyoldalú lépésekig és a nemzetközi intézmények á la carte alapon való használatáig. | The project explored the strategic and tactical elements of the hegemonic aspirations of the United States after 1945 in both theory and practice. It analyzed the international environment in which the U.S. had to operate, with special reference to the American-Soviet relations and the strategically important energy questions. It discussed the various multilateral institutions created in the name of liberal internationalism after World War II. One of the defining elements of U.S. hegemonywas its ”service provider” character and the so-called realist bargain which Washington concluded with most of countries in its sphere of influence. The findings emphasize, among others, that the Cold War ”distorted” the liberal concepts both abroad and at home and there was a definitive shift towards a national security state at home and a foreign and security policy abroad more in the tradition of Realpolitik. After the Cold War, the U.S. became an ”indispensable” nation partly by default abroad, while at home the push for an unilateralist foreign policy got stronger. The hegemonic aspirations of the U.S. were rooted in a number of elements of the American identity, from the idea of the ”chosen people” to the myth of moral superiority as well as a strong tendency of dividing the world into ”Good” and ”Evil”. They became sources of unilateral steps and the use of international institutions on an á la carte basis during the post-Cold War era

A marsi Gale-kráter formakincsének és felszíni összetételének vizsgálata webes térinformatikai eszközök alkalmazásával

Since the landing of NASA’s Curiosity rover inside the Gale Crater, this region became the most thoroughly investigated corner of Mars. A great variety of planetary datasets were acquired over its centrally located Aeolis Mons and the sorrounding plains as well, coupled with the direct field measurements and ground truth information gathered by the six-wheeled rover itself. These data sources can be integrated, analyzed and visualized by web-based GIS methods and platforms, in order to facilitate the fruitful cooperation between planetary scientists from different research fields and the public dissemination of these outstanding results, in the form of interactive web map applications

Optimal Wavelet Selection for the Size Estimation of Manufacturing Defects of Tapered Roller Bearings with Vibration Measurement using Shannon Entropy Criteria

K

LIDAR ÉS TOPOGRÁFIAI TÉRKÉP ALAPÚ DIGITÁLIS TEREPMODELLEKBŐL LEVEZETETT, ILLETVE KÉZZEL DIGITALIZÁLT TÖBÖR-KÖRVONALAK MORFOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ AGGTELEKI-KARSZT PÉLDÁJÁN

An advantageous consequence of the rapid evolution of topographic data acquisition techniques is possibility to define the topography with increasingly higher accuracy. New remote sensing techniques and data processing methods allow to detect microtopographic features of karst phenomena with unprecedented precision. Our aim in this study was to compare the digital terrain models (DTMs) generated from various data sources acquired by different technologies to define dolines in the Hungarian part of the Gömör-Torna karst. An automated method of doline recognition is presented here; the results of this processing technique is compared to that of the classic outlining. We compared the three doline database using geomorphometric tools. Our conclusion is that, however, the classic method is efficient, but the LiDAR DTM-based method is more accurate in detecting and analyzing doline

Classification of Herbaceous Vegetation Using Airborne Hyperspectral Imagery

L

The advantage of lidar digital terrain models in doline morphometry compared to topographic map based datasets – Aggtelek karst (Hungary) as an example

Doline morphometry has always been in the focus of karst geomorphological research. Recently, digital terrain model (DTM) based methods became widespread in the study of dolines. Today, LiDAR datasets provide high resolution DTMs, and automated doline recognition algorithms have been developed. In this paper, we test different datasets and a doline recognition algorithm using Aggtelek Karst (NE-Hungary) dolines as a case example. Three datasets are compared: “TOPO” dolines delineated by the classical outermost closed contour method using 1:10,000 scale topographic maps, “KRIG” dolines derived automatically from the DTM created by kriging interpolation from the digitized contours of the same topographic maps, and finally “LiDAR” dolines derived automatically from a DTM created from LiDAR data. First, we analyzed the sensitivity of the automatic method to the “depth limit” parameter, which is the threshold, below which closed depressions are considered as “errors” and are filled. In the actual case, given the typical doline size of the area and the resolution of the DTMs, we found that ca. 0.5 m is the optimal depth limit for the LiDAR dataset and 1 m for the KRIG dataset. The statistical distributions of the morphometrical properties were similar for all datasets (lognormal distribution for area and gamma distribution for depth), but the DTM-based methodology resulted larger dolines with respect to the classical method. The planform area (and related characteristics) showed very high correlations between the datasets. Depth values were less correlated and the lowest (moderately strong) correlations were observed between circularity values of the different datasets. Slope histograms calculated from the LiDAR data were used to cluster dolines, and these clusters differentiated dolines similarly to the classical depth-diameter ratio. Finally, we conclude that in the actual case, dolines can be morphometrically well characterized even by the classical topographic method, though finer results can be achieved for the depth and shape related parameters by using LiDAR data.Key words: doline morphometry, LiDAR, interpolation, slope histogram, sink point. Prednost lidarskega digitalnega modela reliefa za raziskavo morfometrije vrtač v primerjavi s podatkovno bazo topografskih kart − primer Agteleškega krasa (Madžarska)Morfometrija vrtač je bila vedno v središču kraških geomorfoloških raziskav. V zadnjem času so pri raziskavah vrtač postale zelo razširjene metode, ki temeljijo na digitalnem modelu reliefa (DMR). Lidarski podatki zagotavljajo visoko ločljivostne DMR-je, razviti so bili avtomatski algoritmi za prepoznavanje vrtač. V tem prispevku smo na primeru Agteleškega krasa v severovzhodni Madžarski preizkusili različne podatkovne baze in algoritme za prepoznavanje vrtač. Primerjali smo tri podatkovne baze: "TOPO" vrtače so razmejene na klasičen način z zunanjo zaprto plastnico na topografski karti v merilu 1: 10.000, "KRIG" vrtače so v istem merilu s pomočjo kriginga samodejno pridobljene iz digitaliziranih plastnic DMR, in "LiDAR" vrtače so samodejno pridobljene iz DMR, ki je ustvarjen iz lidarskih podatkov. Najprej smo analizirali občutljivost avtomatske metode parametra "mejne globine", ki predstavlja prag, pod katerim se depresijske oblike štejejo kot "napake" in so zapolnjene. V konkretnem primeru smo glede na običajno velikost vrtače in ločljivosti DMR ugotovili, da je optimalna globinska meja za LiDAR ca. 0,5 m in 1 m za KRIG. Pri vseh podatkovnih bazah so bile statistične porazdelitve morfometrijskih lastnosti (logaritemska normalna porazdelitev za prostor in gama porazdelitev za globino) podobne, vendar metodologija, ki temelji na DMR privede do rezultatov, ki kažejo na večje vrtače v primerjavi s klasično metodo. Rezultati območij vrtač (in njihovih značilnosti) so pokazali zelo visoke korelacije med podatkovnimi nizi. Pri globinah so bile korelacije manjše in najnižje zabeležene korelacije (srednje močne) so bile med podatki različnih podatkovnih bazah. Histogrami naklona, izračunani iz lidarskih podatkov, so bili uporabljeni za združevanje vrtač, in ti grozdi razlikujejo vrtače glede na klasično razmerje med globino in premerom. Na koncu smo ugotovili, da lahko v konkretnem primeru dobro določimo morfometrične lastnosti vrtač s klasičnimi topografskimi metodami. Podrobnejše rezultate o globinah in oblikah lahko dosežemo na podlagi lidarskih podatkov.Ključne besede: morfometrija vrtač, LiDAR, interpolacija, histogram naklona, ponor